Handónak hódoló főbírók – avagy: „köszönjük, néked, Rákosi elvtárs”

(Szöllősi Ferenc írása) Háborognak a bírók – olvasom egy újságcímben és az lepne meg, ha az ellenkezője állna ott. (A nyitó kép forrása: b1blog.)

A magyar bírói karban levegő után kapkodtak, amikor meglátták kéttucatnyi főbíró nyilvános levelét, amelyben a rangos jogászok elköszöntek Handó Tündétől, az Országos Bírói Hivatal tisztségéből távozó elnökétől. Aláírta a levelet mind a 20 törvényszék elnöke, az öt ítélőtábla-vezető közül négy (egy betegszabadságon van).

Valamennyit a távozó elnök nevezte ki.

Amikor olvastam az igazságosztók érzelmi rohamát testületileg előidéző szöveget, meg voltam róla győződve, hogy az egy humoreszk. Mégpedig egy nagyszerű stílusparódia, mintha Rejtő Jenő örökbecsű Piszkos Fredjének taktikáját vette volna mintául szerzője.

„Ezt a politikát űztem végig” – mondja az általa titokban óvott Vadsuhancnak (aki valójában St. Antonio uralkodó főherceg). –„Amikor elvitték önt megölni, én addig örültem, amíg visszahozták, csak azért, hogy én megpukkadjak a méregtől. Azután elkezdtem Vöröskarmot szeretni, és addig szerettem, amíg elhidegült tőle mindenki, és fellázadtak ellene. Mert az én szeretetem öl, butít és nyomorba dönt.”

A Kéttucat Főtaláros annyira feszesen végigvezette az agyondicsérés motívumát a bevezető Wass Albert-idézettől az utolsó szóig, gondolva arra, hogy véletlenül se csússzék félre az olvasó gondolata egy lazább szóösszetételen, amivel ritkán találkozni. Néhány kiragadott részlet az itt megjelent eredetiből:

„A hivatalba lépésed óta eltelt nyolc esztendő eredményei által hazánk bíróságainak történelemkönyve aranykort hirdető újabb fejezettel folytatódott, amelynek írásában jelentős szerepel vetted ki a részed.”

„Köszönjük, hogy támogatásoddal az Alaptörvény szellemének legjobb értőivé, a merőben új eljárás jogi kódexrendszer legfelkészültebb alkalmazóivá váltunk, hogy iránymutatásod mellett a digitális fejlődés motorjai, és a társadalmi felelősségvállalás számos területének nagyszerű példái lettünk.”

„Irányításod mellett a magyar bíróságok ítélkezési teljesítménye Európa élvonalába repített bennünket” (…)

„Soha el nem múló tudást, érzést kaptunk Tőled bírói hivatásról, bírói függetlenségről, pártatlanságról, méltányosságról, elfogulatlanságról, igazságosságról, melyet ezúton is hálásan köszönünk.”

Aki nem az ő kinevezettje, az meg mit köszön neki? Az elmúlt nyolc évben a bírósági szervezetekről szóló hírek viszont permanens belső harcokról szóltak, a Handó parancsnokolta hivatal és a vele szemben álló Országos Bírói Tanács, továbbá a Magyar Bírói Egyesület ellentétéről a kinevezési gyakorlat miatt.

Nemzetközi szervezet (Európai Bírói Egyesület) ideküldött vizsgálói írták jelentésükben, hogy Handó hivatalának túl nagy a hatalma, az elnök több esetben intézkedett jogkörének határán átlépve, és tevékenysége alkotmányos válsághoz közeli helyzetbe juttatta az igazságszolgáltatást.

Mintha ezekről nem is hallott volna a Kéttucat Kinevezett. Így aztán mostantól azért izgulhatnak: rajongó hódolatuk nem kelt-e olyan ellenhatást, mint a furmányos regényhős érzelem-megnyilvánulásai.

(A szerkesztő által a levél olvasásának idejére ajánlott énekkari mű: Köszönjük, néked, Rákosi elvtárs!)

A teljesség és hitelesség kedvéért itt az eredeti levél, tessék gyönyörködni:

„Kedves Elnök Asszony!

A hivatalba lépésed óta eltelt nyolc esztendő eredményei által hazánk bíróságainak történelemkönyve aranykort hirdető újabb fejezettel folytatódott, amelynek írásában jelentős szerepel vetted ki a részed. 2012 óta a bírósági szervezet mérföldes léptekkel haladt előre, melyek nyomán a siker, az eredményesség és a fejlődés hangjait visszhangozták a magyar igazságszolgáltatás »templomai«. 

Köszönjük, hogy támogatásoddal az Alaptörvény szellemének legjobb értőivé, a merőben új eljárás jogi kódexrendszer legfelkészültebb alkalmazóivá váltunk, hogy iránymutatásod mellett a digitális fejlődés motorjai, és a társadalmi felelősségvállalás számos területének nagyszerű példái lettünk. Nem lehetünk elég hálásak azért, ahogy a bírósági szervezetet a hagyományaiban rejlő értékek megőrzésével és ápolásával átvezetted a 21. századba.

Irányításod mellett a magyar bíróságok ítélkezési teljesítménye Európa élvonalába repített bennünket, a jogszerűség, időszerűség, megalapozottság kihívásaira vitathatatlan eredményekkel válaszoltunk: a bíróságok ügyhátraléka és régi ügyeinek száma tovább csökkent, döntéseink elfogadottsága újfent javult.

Az innováció iránti elhivatottságodnak köszönhetően a bírósághoz fordulók a legmodernebb körülmények között, korszerű ügyfélközpontokban, egyszerűbben, gyorsabban intézhetik ügyeiket. A szervezet iránti közbizalom erősödött, az ügyfelek elégedettsége nőtt.

Magasabb szintre léptünk a bírói önigazgatás gyakorlásában és annak tökéletesítésében is. Soha annyi lehetőség nem kínálkozott a bíróságok dolgozóinak arra, hogy részt vállaljanak a szervezet működésében, és személyes közreműködésükkel, szerepvállalásukkal alakítsák annak sorsát, mint ma.

A bírói hivatás jelentőségét méltó módon elismerő illetmény iránti elszánt kitartásod célba ért, melynek eredményeként a bíró illetmény immár versenyképes jövedelmet, kiszámítható életpályát biztosít a hazánk bírói kara számára. Áldozatos és mindannyiunk iránt érzett felelősséggel végzett munkának hála a bírák és az igazságügyi alkalmazottak megbecsültsége megérdemelt helyre került. Köszönet és elismerés érte.

Soha el nem múló tudást, érzést kaptunk Tőled bírói hivatásról, bírói függetlenségről pártatlanságról, méltányosságról, elfogulatlanságról, igazságosságról, amelyet ezúton is hálásan köszönünk.”