Május 1-jétől alapjaiban változik a módszer, hogy igazoltatáskor milyen eszközökkel azonosíthatja a rendőr a személyazonosságának igazolását megtagadókat.

Tavaly december 10-én fogadta el az országgyűlés az eljárások egyszerűsítése és elektronizálása végett szükséges törvénymódosításokról szóló 2019. évi CXVI. salátatörvényt, amely a többi között a rendőrségi törvény módosításával az igazoltatás szabályait is átrajzolta holnaptól.

A 2020. május 1-jétől, péntektől hatályba lépő szabályok szerint ha valaki megtagadja a személyazonosságának igazolását, rendőrség feltartóztathatja, és ha más módon nem sikerül a személyazonosságát igazolni, fényképfelvételt készíthet róla, amelyet egy arckép elemző rendszeren keresztül futtatva, automatizált eljárásban összevetnek a személyiadat- és lakcím-nyilvántartásban szereplő adatokkal (például a személyi készítésekor készült képpel), majd az eredmények alapján, a célra szolgáló eszköz segítségével a nyilvántartásból lekérheti a személyazonosító adatokat és fényképeket az igazoltatott azonosításához.

Ha a helyszíni azonosítás vagy ellenőrzés ezek után is sikertelen, további adategyeztetés céljából az illetőt előállíthatják.

Az újdonság: eddig a rendőrségnek nem volt lehetősége erre az eljárásra. Ha nem sikerült az igazoltatott személyazonosságát megállapítani, az előállítás volt az egyetlen lehetőség.

Az arcképelemzés folyamatának részletes szabályait a 2015. évi CLXXXVIII. törvény és a 78/2015. (XII.23) BM rendelet szabályozza. Ezek alapján, ha valaki az igazoltatáskor megtagadja a személyazonosságának igazolását, a rendőr készíthet egy fényképfelvételt az illetőről (arcképmás), amelyet az erre a célra szolgáló eszközével továbbíthat a Belügyminisztériumnak (a törvényben központi szerv), amely az arcképmásból arckép profilt (az arcképmásból képzett alfanumerikus adatsor) hoz létre.

A nyilvántartásokat vezető szervek (személyiadat- és lakcím-, idegenrendészeti, menekültügyi, útiokmány-nyilvántartás) az általuk nyilvántartott emberek mindegyike esetében egy úgynevezett technikai kapcsoló számot – betűkből és számokból álló adatsort – képeztek, melynek célja az illető személyazonosító adatainak és az arcképmásának az arckép-profilhoz történő hozzárendelése.

A nyilvántartást vezető szerv ezeket a technikai számokat, az arcképmást és a hozzá tartozó metaadatokat (mikor vették a képet nyilvántartásba, illetve az illető születési éve és neme) megküldte a BM-nek, akik ezekből arckép-profilokat képeztek, és a metaadatokat meg a technikai kapcsolódó számokat nyilvántartásba vették (ez az arcképprofil-nyilvántartás). A gyakorlatban: az okmányirodában a személyihez készített fényképet és annak adatait (mikor készült a kép, milyen nemű az illető és mikor született) illetve a nyilvántartást vezető szerv által generált számokból és betűkből álló adatsort (technikai kapcsolódó szám) megküldik a minisztériumi nyilvántartás számára.

Az igazoltatáskor során megküldött képből készült adatsort a BM egy informatikai szoftver (arcképelemző rendszer) segítségével összeveti a rendszerben található más arckép-profilokkal. Ha eredményes a folyamat, akkor a legnagyobb egyezőséget mutató öt arckép profiljához tartozó technikai kapcsoló számokat megküldi a rendőrnek, aki az eszköze segítségével a személyiadat- és lakcím nyilvántartásból lekéri a személyazonosító adatokat és fényképeket.

Fontos megjegyezni, hogy a rendőrség az ekként kapott adatsort csak az igazoltatáskor, az összehasonlítást megalapozó ügyben használhatja fel, és legkésőbb annak átvételét követő 30 napon belül törölnie kell. Adatvédelmi szempontok miatt indokolt lenne úgy módosítani, hogy a lehető legrövidebb időn – legkésőbb 30 napon – belül törlik.

Hasonló automatizált eljárás vált egyébként elérhetővé az elektronikus ügyintézést igénybe vevő személyek ellenőrzésére, illetve a személyazonosságot igazoló hatósági igazolványok kiadásakor is.

Eddig is használtak arcfelismerést: a hatóságoknak (ügyészség, rendőrség, nyomozó hatóság, terrorizmust elhárító szerv, büntetésvégrehajtási-intézet, országgyűlési őrség, nemzetbiztonsági szolgálatok stb.) lehetősége volt arra, hogy meghatározott esetekben kérjék a BM és a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (NSZKK) Arcképfelismerő Elemző Osztályának (mint az arcképelemző tevékenységet végző szerv) a segítségét emberek azonosításában, személyazonossága ellenőrzésében.

Az újdonság, hogy május 1-jétől az igazoltatások, illetve az elektronikus ügyintézés és a hatósági igazolványok kiadásánál már nem lesz szükség arra, hogy az NSZKK két elemzője egymástól függetlenül megállapítsa az egyezést, hanem ezekben az esetekben ezt az informatikai rendszer egyedül, az embert kikapcsolva végzi majd ezt el, és azonnal (korábban a folyamatra 8 nap volt) értesíti mondjuk az igazoltató rendőrt az eredményről.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) eddigi állásfoglalásában még úgy alakította ki a véleményét, hogy a biometrikus személyazonosítás támogatás, valamint a személyazonosság ellenőrzésével kapcsolatos szolgáltatások kizárólag emberi közreműködéssel történnek, ami természetes korlátját jelentik a feldolgozható adatok mennyiségének, így adatvédelmi szempontból biztonságosabbak.

Ehhez képest lényeges újdonság, hogy mostantól automatizált biometrikus ellenőrzésre is van lehetőség, amellyel kapcsolatban még nem ismert a NAIH álláspontja.