Négy feltételezést fogalmazott meg a Vuhanban és környékén folytatott mintegy háromhetes vizsgálódása alatt az a nemzetközi kutatócsoport, amelyik tavaly nyár óta szeretné kideríteni kínai kollégáival együtt, honnan ered a covid-19. Denevértől? Más közvetítő állattól? Fagyott élelmiszerből? Laboratóriumi balesetből?
Négyszázhuszonöt nap telt el azóta, hogy bejelentettem a covid-okozta világméretű egészségügyi vészhelyzetet – döbbentette rá az idő keserves múlására hallgatóságát a WHO főigazgatója, Tedros-Adhanon Ghebreyesus azon a sajtótájékoztatón, ahol a többi között a covid-19 eredetére vonatkozó jelentés is szóba került néhány mondat erejééig. Nem véletlenül, hogy csak röviden, mert a jelentés terjedelmes ugyan, de sok kérdést vet fel. Nem hagyva figyelmen kívül azt, hogy még nem vagyunk túl a világjárvány harmadik hullámán; aggódnak is a szakértők és politikusok: mi vár még ránk? Ezen a sajtótájékoztatón jelen volt az online térben Brüsszelből Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is, aki pesszimistának látszott.
Nem az a kérdés, hogy lesz-e következő pandémia, hanem az, hogy mikor. Közös kiállásuknak pedig az volt az apropója, hogy számos újságban szerte a világon épp aznap tette közzé közös írását 24 vezető politikus – köztük a francia elnök, a brit, a német, az olasz és a spanyol kormányfő, amelyben egy újabb, az Európai Unión túlmutató globális együttműködésre tett javaslatot. A probléma ugyanis messze túlmutat egy-egy országon, amikor akadozik a vakcinaszállítás, vagy türelmetlenek a politikusok, esetleg önös politikai célokból sürgetik az oltási kampányt – sajnos, nem egy esetben kilóg a lóláb, különösen akkor, ha a közvélemény-kutatásokra alapozva, egyes kormányok nem akarnak szigorítani, sokkal inkább lazítani, hogy elnyerjék a szavazók kegyeit. A probléma leginkább az országok közti megkülönböztetésben van – hívták fel az uniós vezetők a WHO-val együtt a figyelmet. Bár Afrikában még nem súlyos a járványveszély, de ha a szegény országok vakcinaellátása éveket késik, mert nincs pénzük a lakosság beoltására, akkor sem Amerika, sem Európa védettsége nem lehet tartós, miáltal a járvány sem állítható meg. Biztosítanunk kell az oltásokhoz, gyógyszerekhez és tesztekhez való egyetemes és méltányos hozzáférést.
Senki sincs biztonságban, senki sem védett mindaddig, amíg nincs biztonságban mindenki, amíg nem válik védetté mindenki- fogalmazott Charles Michel, az Európai Tanács elnöke. A kezdeményezés célja alapvetően az, hogy felajánlásokkal és közös szervező munkával, együttes cselekvéssel az egész világ lakosságát mielőbb beoltsák. Nem is titkolták: a II. világháború idején megvalósult, hasonló nemzetközi összefogásra van szükség. „Itt az ideje, hogy a Föld országai, népei újra összefogjanak, és olyan védelem kiépítését kezdjék meg a járványokkal szemben, a ma és a jövő generációi számára, amely messze túlmutat a mai válságon.
A WHO főigazgatója három kihívást, feladatot fogalmazott meg:
Meg kell osztanunk egymással az információinkat, a kórokozó-vizsgálat eredményeit, a gyógyítás módjait, az oltóanyagokat. A világ nem várhatja meg a járvány végét, hogy felkészüljön a következő pandémia elleni harcra.
A nemzetközi rendezvényen bemutatták a WHO új rendkívüli nagykövetét: Carl Bildt, a volt svéd kormányfő arra vállalkozik, hogy toborozza a patronálókat, forrásokat gyűjtsön a szegény országok lakóinak a beoltásához, és közös platformra terelje a helyi és a tengerentúli járványszakértőket.
Ha nem tudjuk ellenőrzés alatt tartani a pandémiát, akkor a pénz sosem lesz elég arra, hogy megállítsuk. Egyelőre a költségek 1%-át tették be a WHO számlájára, ami kevés. „Magam is hozzájárulok ennek a küldetésnek a sikeréhez, és másokat is erre buzdítok” – mondta Bildt.
Olyan érzésünk támadt, mintha a WHO-n is túlmutató szervezet körvonalazódnék, noha elhangzott, hogy annak alkotmányára épülne. A múlt években nőtt a bizalmatlanság – legfőképp a volt amerikai elnök, Donald Trump részéről az Egészségügyi Világszervezettel szemben, alapvetően a kínai jelenlét és befolyásgyakorlás miatt. Trump eleve kínai vírusnak hívta a covid-19-et és nem véletlenül érte támadás, fizikai bántalmazás úton-útfélen az ázsiaiakat, mert tüzelte a gyűlöletet ellenük az Egyesült Államok 45. elnöke, és aki bejelentette: kilépteti hazáját a WHO-ból. Azonban számos elemző világossá tette, amint kiteszi lábát Amerika ebből a szervezetből, de legyen az bármelyik más szervezet, Kína azon nyomban elfoglalja a megüresedett tért.
Nos, nem véletlen, hogy nem maradéktalan a bizalom Sars-Cov-2 vírus eredetét nyomozó, most publikált jelentés iránt. Végig ott lebegett a kérdés: megkaptak-e a vizsgálódó szakemberek minden információt a kínai kollégáiktól. A jelentéstevők között számos kínai is volt, együtt dolgoztak gyakorlatilag tavaly nyár óta – igaz, januárig csak digitális formában, majd három hétig Vuhanban és környékén.
A huanani állatpiacon éppúgy vizsgálódtunk, mint a számunkra elérhető helyeken, ahol felbukkanhatott a vírus – jelezte a dán virológus-professzor Peter Ben Embarek, aki a kutatócsoportot vezette és aki összefoglalta egy másik fórumon a jelentést. A sokszínű, nemzetközi kutatócsoportba felvettek szakértőket Ausztráliából Németországból, Japánból, Hollandiából, Oroszországból, Vietnamból, Katarból, az Egyesült Királyságból, az Egyesült Államokból és Kínából. Az egyik kiindulópont az volt, hogy 2019 decembere előtt is voltak már megbetegedések és nemcsak a huanani állatpiacon, ahol nem mellesleg legalább 1500 kofa kínálja legkülönfélébb portékáit, köztük élő krokodilt, szika- vagy japán szarvast bambusznádasban élő patkányokat – csakhogy néhányat kiemeljünk a jelentésből. A helyszínen vizsgálódó szakemberek 17 600 megbetegedésből nyertek mintákat. Megvizsgálták azokat, akiknek csak lázuk, légzési nehézségük volt, akik tüdőgyulladással küszködtek, és a többi között ezekből a tapasztalatokból, eredményekből kiindulva térképzeték fel a terepet.
Kizárólag a huanani piacról származó 174 esetet és mintát vizsgálta. Csakhogy minden adat arra utalt, hogy az állatpiaci fertőzéssel egyidőben más tartományban is jelentkeztek megbetegedések, amelyek néha tünetmentesek vagy nagyon könnyű lefolyású fertőzések voltak. A kínai orvosok, virológusok állatok tízezrein végeztek elemzést, vadon élőkön épp úgy, mint háziállaton, gazdaságban élőn, ám ezek után sem jutottak előrébb a WHO-szakértők. Mindenesetre a fertőzéseknek mindössze 28%-a köthető a huanani állatpiachoz, 23% más piachoz, 45% pedig nem hozható összefüggésbe piaci vírussal.
Ebből következik, hogy nem köthető egyértelműen a járvány gócpontja az elsőként megnevezett vuhani piachoz.
Négy lehetséges kiindulást feltételezünk a vírus eredetét tekintve – hangzott el a nemzetközi sajtóeseményen. – Az első feltételezés szerint a denevérről, de bármilyen más állatról is átterjedhetett a vírus az emberre. A második feltételezés szerint volt egy közvetítő állat, az eredeti vírus adaptálódott annak teljes populációjára és onnan terjedt át az emberre. Harmadjára számításba vettük a fagyasztott élelmiszereket, mert a vuhani térségtől jóval távolabbról indulhatott a vírus, s itt a vadhúsok éppúgy szóba jöhettek, mint a tenyésztett állatok húsából készített termékek. Ezek további kutatásra szorulnak. Végül a negyedikként felvetődött a vuhani laboratóriumból kiszivárgott fertőzés lehetősége is.
Mindezek olyan feltételezések voltak, amelyekben sorra vették a mellette és ellene szóló érveket, és azokat próbálták összevetni a begyűjtött adatokkal. „Igyekeztünk távol tartani magunkat a legkülönfélébb teóriáktól, mert ezek nem rendezhetők igazán rendszerszintű elméletté, amelyek előrébb vittek volna minket a megfejtéshez, a vírus eredetéhez” – fogalmazott Peter Ben Embarek. Munkatársa, a holland Marion Koopmans megerősítette: amit a járvány kitörése után pár hónappal, még tavaly a Budapestre akkreditált kínai nagykövet is elmondott interjújában a Klubrádiónak, hogy ő nem zárja ki az Európából terjedő vírus-elméletet sem. Persze, tegyük hozzá, hogy az amerikai katonai laboratóriumokban kifejlesztett variáns elmélete is szárnyra kelt kínai berkekben.
A vuhanin kívül másik két tartományban is vizsgálódtak szakértők, miként Európában is, ahogy azt egyes elmondásokból hallani lehetett, ám ezek az egyelőre gyanús esetek semmiképpen sem hitelt érdemlőek, bár további vizsgálatra váró feladatok a számunkra – mondta el Koopmans.
Nem kis meglepetéssel szolgált az amerikai járványügyi intézet volt igazgatója, Robert Redfield, aki a CNN-nek adott interjút, legfőképp persze arról, hogy nehéz volt együtt dolgozni Donald Trumppal. Ellenben szó esett a vírus eredetéről is, és ő megerősítette az amerikai hírszerzés által sem kizárt feltételezést:
„Úgy gondolom, elméletben sem zárható ki, hogy a vuhani laboratóriumból szabadult ki a vírus. Nem kell velem egyetérteni, bárki feltételezheti ennek az ellenkezőjét, de nézzük a tényeket! A tudomány választ fog adni a kérdéseinkre. A laboratóriumban épp azoknak a koronavírusoknak a kutatásával foglalkoznak, amelyek légzési nehézségeket okoznak. S az sem rendellenes, hogy a laboratórium dolgozói megfertőződnek, megbetegednek, volt már ilyenre nemegy példa. Nekem, aki évtizedek óta a vírusok természetével foglalkozom, az a véleményem, hogy emberről emberre képtelen olyan rövid idő alatt átterjedni a vírus, mint ahogy ezt ez esetben megtapasztaltuk. Ha denevérről átkerült az emberre, azután az emberről emberre fertőzés jóval több időbe telik. Semmi szándékosság sincs bennem ezt vagy az ellenkezőjét állítani, egyszerűen a saját szakmai gyakorlatom mondatja ezt velem – nyilatkozta Robert Redfield, az amerikai járványügyi intézet volt direktora.
Senki sem akadt olyan nyomra, ami egyértelműen bizonyította volna a laboratóriumi balesetet. Persze, tudjuk, hogy előfordulnak balesetek, de egyelőre erre vonatkozó biztos információink nincsenek – fogalmazott Peter Ben Embarek, aki erről tulajdonképpen épp olyan bizonyossággal, pontosabban megannyi kérdőjellel és mint feltételezésről beszélt, mint a többi három lehetséges forgatókönyv kapcsán. Nem véletlenül mondta, mindez még csak a kezdete a teljes tanulmány elkészítésének.
„Egészen biztos, hogy nem értük volna el azt, amit végül eddig elértünk, ha nem bíztunk volna meg a kínai kollégáinkban. Ez egy olyan szakértői csapat volt, amelyik tisztában van azzal, mekkora politikai nyomás nehezedik rájuk, s ehhez mérten mindenki szakmai tudása legjavát adta, és én büszke vagyok arra, amit most letettünk az asztalra. De folytatnunk kell a vizsgálódást, mert most tulajdonképpen csak a felszint kapargattuk” – jelentette ki Peter Ben Embarek; szerinte még van remény arra, hogy megtudjuk, honnan ered a covid-19.