Mennyit ér az idős ember, ha magyar?

Az ENSZ közgyűlése 1991-ben nyilvánította október 1-jét az idősek világnapjává. A Magyar Szociális Fórum a világnap alkalmából feltette a kérdést: mennyit érnek az idős emberek ennek az országnak?

Az idősek napja az idős emberek megbecsüléséről és tiszteletéről szól. Egy ország politikai értékmérője szokott lenni az is, hogy egy adott kormány mennyire támogatja és becsüli meg az időseket, a betegeket, a fogyatékkal élőket. Hazánkban, sajnos, nem idilli a helyzet.

A kormány-kommunikáció világhírű egészségügyi ellátórendszerről beszél, miközben 10 betegből 8 beteget meg lehetne menteni, miközben a betegek egy része az ellátatlanságba hal bele. A 75 évesnél idősebbek nem kapnak meg minden olyan kezelést, amely javíthatná az életben maradási esélyeiket. Erről maguk a betegellátást végző orvosok nyilatkoztak, sajnos negatívan. Az idősotthoni ellátásra várakozók száma tízezrekre tehető. Aki mégis bejut, annak a térítési díj megfizetése okozhat gondot, ha a nyugdíjának összege nem éri el legalább az átlagos nyugdíj mértékét. A családok számára megterhelő lehet, ha a térítési díjhoz hozzá kell járulnia az idős ellátott gyermekének is. Kétségbeejtő az idősek szociális biztonsága.

A nyugdíjszerű ellátásban részesülők felének jövedelme nem éri el az átlagnyugdíjat. A létminimum alatt élő nyugdíjasok száma mintegy 200 ezer. Az évenkénti inflációt követő nyugdíjemelés a múlt 9 évben rendre-módra alulbecsült volt, így a januári nyugdíjemelések mértéke sosem érte el a valós infláció mértékét. A különbözeteket nem építették be a nyugdíj-emelésekbe, és azok csak egyszeri kiegészítésként szolgáltak. Ez a „számítási módszer” nagymértékben megrövidítette a nyugdíjasokat a legutóbbi egy évtizedben.

Emiatt, az évenkénti nyugdíj-emeléseknél sok ezer forinttal rövidítették meg a nyugdíjasokat. Ha csak 2019-et nézzük, akkor is körvonalazódni látszik, mennyivel károsította meg az állam az időseket azzal, hogy eltörölte a svájci indexálású nyugdíjszámítás módszerét. Az átlagbéremelés nettó értéke 2019-ben több mint 10, 9 százalék volt. Ennek a fele 5,45%, és ehhez jönne a 2019. évi 3,4% mértékű infláció fele, ami 1,7%. Az 5,5 és az 1,7% együtt 7,2%, ennyivel kellett volna emelni a nyugdíjakat. Ezzel szemben alig a harmadát, 2,7%-ot kaptak az idősek, ami messze elmaradt a svájci index-számításhoz képest.

A nyugdíjasok fogyasztói kosarát is figyelmen kívül hagyva, jóval nagyobb kár éri az időseket az élelmiszer- és gyógyszerárak folyamatos emelkedése miatt. Az idősek a legszűkebb hét esztendőt hagyták maguk mögött a nyugdíjemelések mértékét illetően, miközben a kormány-kommunikáció az idős emberek megbecsüléséről áradozik az idősekhez írt kormányfői levélben is. Mindeközben évek óta becsapják az időseket, főleg úgy, hogy még a családjukat is megnyomorítaná a szülőtartási törvény megalázó életre keltése a 2012. január 1-jétől hatályos alaptörvényben megfogalmazottak alapján. A törvény kimondja, hogy a beteg, idős szülőről a gondoskodás a család feladata – az állami gondoskodás helyett.

A Magyar Szociális Fórum nem csupán a kormány, hanem a nyugdíjas szervezeteket is emlékezteti arra, hogy a társadalom szolidaritással tartozunk az idősekért, tiltakozni kell az idősek méltatlan helyzete miatt. A legelső és legfontosabb követelés: állítsák vissza a svájci indexálásra épülő nyugdíjemelés számítási módszerét.