Mindenekelőtt egy tudnivaló: ez az írás éppen évtizeddel ezelőtt, „a régi, szép időkben”, 2011 tavaszán készült! – Az ünnepségek már húsvét hétvégéje előtt kezdődnek a hagyományos barkaszenteléssel. Különösen látványos módon elevenítik fel ezt a szokást Rennwegben, ahol tizennégy méter magas fenyőpóznák tetejére tűzik a barkaágakat. Nagypénteken elhallgatnak a templomi harangok, a népi hagyomány ugyanis ezen a vidéken is úgy tartja, hogy a harangok ezen a napon Rómába repülnek. Dermesztő csendtől azonban egyáltalán nem kell tartanunk.

A helybéliek és az üdülővendégek gyermekei ugyanis kereplőkkel futkosnak a településeken. Ezzel a fából készült hangszerrel éktelen lármát lehet csapni, ami segít elűzni a tél szellemeit és a hiányzó harangzúgást is helyettesíti. A hagyományos húsvéti uzsonnát követően húsvét vasárnapján egész Karintiában látványos húsvéti tüzek gyúlnak. Egyedülálló módon őrzik ezt a szokást a Hochosterwitz vár lábánál található falucskában, Gösselingben: a húsvéti tűz meggyújtása után a fáklyahordók a Dienstl-birtok előtt sorakoznak fel, keresztet formálnak, majd meglengetik a fáklyáikat – így kérve isten áldását. A különleges hangulatú szokás régi hagyományra tekint vissza, amelyet a falu idősebbjei generációk óta örökítenek át a fiatalokra. Természetesen az üdülővendégek is fáklyát ragadhatnak és részt vehetnek a húsvéti tűz gyújtásán. Uzsonna a Nassfelden.

Heiligenblut vagy Nassfeld, Bad Kleinkirchheim, Gerlitzen vagy Katschberg – a Karintia mellett döntő téli üdülővendégek csodás alpesi régiók közül válogathatnak. Az önfeledt kikapcsolódásról sok-sok napsütés és hóbiztos sípályák gondoskodnak. Ausztria legdélebbi tartományában összesen 1028 kilométernyi sípálya áll a síelők rendelkezésére, amelyek ráadásul a téli szezon utolsó napjáig tökéletes állapotban várják a vendégeket. A kellemes tavaszi melegben az alpesi kunyhók napsütötte teraszokkal csábítanak kulináris pihenőre.

A kedvelt és ismert síterep, Nassfeld az idén tavasszal az Alpok legnagyobb partiteraszává alakul át: a síterep hangulatos síkunyhói és hegyi éttermei a szabad ég alatt kialakított tematikus bárokkal csábítanak önfeledt kikapcsolódásra. A Széna-, Cirbolya-, Nap- és Nyírfabárban a legjobb zenék, eredeti italok és a megszokott menedékházi ételektől eltérő finomságok gondoskodnak a megfelelő hangulatról. A programkínálatot pedig olyan nagyszerű hétvégi rendezvények teszik teljessé, mint például a sí- és fürdőruha divatbemutató, az osztrák közszolgálati rádió, az Ö3 Ice Cube-partija, a Festa de Cuba vagy az Almdudler slágerparti…

Március 12-től április 3-ig ismét kedvezményes heteket tartanak Bad Kleinkirchheimban „Síelés és termálfürdőzés” mottóval. Az ajánlatcsomagot lefoglaló és az adott partnerszállodákban megszálló üdülővendégek ingyen síelhetnek és fél áron használhatják a település mindkét termálfürdőjét.

Figyelemre méltó ajánlat mindazoknak, akik szikrázó napsütésben, ragyogó kék ég alatt szeretnének síelni: 4 éjszaka háromcsillagos szállodában félpanziós ellátással és háromnapos Topskipass Kärnten-Osttirol síbérlettel. A „Super-Sonnen-Ski-Hit” ajánlatcsomag már személyenként 265 eurótól foglalható, kétágyas szobában történő elhelyezéssel. Érvényes március 12-től április 16-ig. Hagyományos húsvéti hegyi zarándoklás.

A húsvét Karintiában legendás, csodálatos és élettel teli: a zarándokok hegyeket győznek le, a gyermekek elkergetik a halált és a vaj műtárggyá válik. A húsvétot követő második pénteken évről évre zarándokok ezrei indulnak útra Közép-Karintiában, hogy részt vegyenek a hagyományőrző „Négy hegy zarándoklat”-on. A mintegy 16 órás séta alatt négy hegycsúcsot, 50 kilométert és 2500 méternyi szintkülönbséget küzdenek le a résztvevők – teszik mindezt azért, hogy megszabaduljanak a bűneiktől. A zarándoklat éjfélkor kezdődik a Magdalensbergen. Az összegyűltek harangzúgás közepette, fáklyákkal a kezükben indulnak útnak és követik a szervezőket az éjszakába.

„Minden hegyi zarándokló tudja, hogy ez egy rendkívül fáradságos hagyomány, de legalább annyira szép is – meséli a zarándoklat egyik résztvevője. – Amikor az első emelkedőket leküzdjük, a felkelő nap az Ulrischsbergen lélegzet-elállító panorámával kárpótol bennünket”. A zarándoklat záróakkordja a Lorenziberg. A séta közben sokan gyűjtenek örökzöld ágakat, amelyeket felszentelnek és később vallási szertartásokhoz használnak. A gabonamagokat is szívesen cserélik el egy maréknyi felszentelt magra, amelyet aztán a vetőmag közé kevernek, hogy bőséges termést hozzon. Azoknak a szorgalmas zarándokoknak, akik három alkalommal részt vesznek a „Négy hegy zarándoklat”-on, a legenda szerint biztos a helyük a paradicsomban. Évről évre rengeteg zarándok húz túracipőt, hiszen a monda szerint a „Négy hegy zarándoklat”-nak nem szabad elmaradnia, különben eljön a világvége. A következő zarándoklat május 5-én indul a Magdalensbergen tartott éjféli mise után.

Nagycsütörtökön és nagypénteken fülsüketítő lárma tölti meg a Lieser folyó egyébként oly csendes völgyét. A gyermekek ezen a két napon kereplőkkel vonulnak végig a parányi alpesi falucskán, Pleßnitzen. A gyerekek háromszor járják körbe a Keresztelő Szent János templomot. A faluban lakók csodatévő erőt tulajdonítottak a templom Szent János szobrának, és e varázserőnek a megőrzése céljából gyakorolják a különleges szokást. Már a legkisebbek is részt vesznek a kerepelésben. Az ötéves Martin bátran áll az első sorba és büszkén emeli a magasba kereplőjét, amelyet a nagyapjától kapott ajándékba: „Ő is már kisfiú korában ezzel indult a halál elűzésére” – mondja boldogan a legényke. A résztvevők „Toad aue” (halál ki) kiáltással csalogatják elő a halált rejtekhelyéről. Alig halkul el a kiáltás, amikor fiúk egy csoportja halálnak öltözve indul meg a gyermekek irányába, akik kiáltozva futnak a temető kapujához, ahol biztonságban vannak a haláltól. De a hazafelé úton a falusiak néha még érzik a jelenlétét, amint a házak árnyékában settenkedik. Minden jóval töltött húsvéti kuglóf, a reindling.

Kívülről szépen formált, belül édes – húsvét idején a Nockberge vidékén szokatlan formában teszik a vajat az asztalra. A húsvéti vaj különleges ízvilágát a mák, a mazsola, a dió, a cukor, a citromfű vagy fahéj és egy kupica rum keverékéből előállított töltelék teremti meg. A finom íz mellett a húsvéti töltött vajat húsvéti motívumokkal is díszítik , így végeredményként valóságos műremek kerül az asztalra. Aprólékos munkával, kézzel faragott vajformák gondoskodnak a művészi megvalósításról.

„A vajformák faragása régi múltra tekint vissza nálunk – meséli a gnesaui szobrászmester, Franz Leeb. – Nagyon kell figyelni a részletekre, ha vajformát faragunk. A vaj puhaságának köszönhetően a legkisebb részletet is látni lehet, így a tökéletességre törekszünk.” A formában történő hűtés után a töltött vajat vékony szeletekre vágják. A karintiaiak a legszívesebben egy klasszikus reindlinget (édes kuglóf) esznek hozzá. Ezt a süteményt kelt tésztából készítik és cukorral, fahéjjal, mazsolával, vajjal, valamint alkalmanként mogyoróval ízesítik. A hagyományok szerint a reindlinget a húsvéti uzsonnához fogyasztják, sonkával, tojással és friss tormával.