A szakmai szervezet és az agrárminisztérium és vezetői mutatták be a Hússzövetség mai online sajtótájékoztatóján, mi történt a húsiparban az élelmiszergazdaságot és -fogyasztást alaposan megváltoztató elmúlt egy évben. Megtudhattuk azt is a NielsenIQ piackutató kutatásából, hogyan látják a vásárlók a kínálatot, és milyen tendenciák tapasztalhatók a feldolgozott termékek piacán.
A vendéglátás járvány miatti mélyrepülése érzékenyen érintette ugyan a hústermékek hazai gyártóit, de a kiskereskedelmi forgalom bővülése részben képes volt ellensúlyozni a veszteségeket 2020-ban. A többi között a virsli és párizsi (parizer!) forgalma mennyiségben és értékben egyaránt emelkedett 2019-hez képest, emellett értékben a sonka forgalma is kétszámjegyű növekedést produkált tavaly.
A Hússzövetség elnöke a múlt egy év eseményeit értékelve elmondta: a járványt megszenvedő vendéglátó (HORECA) szektorba szállító húsipari vállalkozások, elsősorban kis és közepes méretű üzemek, hatalmas forgalomesést voltak kénytelenek elkönyvelni 2020-ban, miközben a kiskereskedelmi láncokkal kapcsolatban lévő cégek értékesítése stabil maradt.
A készítménygyártók sokkalta nagyobb forgalom-visszaesést érzékeltek, mint a frisshús-értékesítők. Mindezek hatására a kis és közepes méretű húsipari cégek eredménye valószínűleg drasztikusan csökkent tavaly, a nagy, elsősorban kiskereskedelem által értékesítő cégek szolid pozitív eredményt könyvelhettek el.
A húsfeldolgozók költségeit alapvetően meghatározó élősertés-árakban a múlt két évben hatalmas volt a hullámzás. A tavalyelőtti mintegy 50 százalékos (egy éven belüli!) áremelkedést tavaly 30 százalékos csökkenés követte. Az idei várakozásokról Éder Tamás, a Hússzövetség első embere elmondta: az élősertés ára az idén néhány hét alatt több mint negyedével nőtt, és a folyamatnak várhatóan még nincs vége, mivel a takarmánygabonák a múlt félévben 50-70 százalékkal drágultak. A hazai vendéglátás nyitása bizonytalan, a nemzetközi turizmusból származó kereslet az idén biztosan hiányzik majd, ami tartós gond az ide értékesítő gyártóknak.
Éder szerint az önköltségek növekedése elkerülhetetlenné teszi a húsiparban az értékesítési árak emelését, ebben a helyzetben a kereskedő partnerek és a fogyasztók megértését kérik az ágazat cégei. A szélsőséges alapanyag-ármozgás minden eddiginél rugalmasabb értékesítési-ármeghatározási gyakorlatot kíván, mert a húsipari társaságok nem tudják a termékek árszintjét hosszabb távra garantálni.
Itt a sonkaevés ideje, ám, miként a karácsonyi, akként minden bizonnyal a húsvéti nagy családi eszem-iszom is visszafogottabb lesz; persze a hagyományos ételek biztosan (csaknem) mindenütt asztalra kerülnek.
A Hússzövetség elnöke a szervezet sajtótájékoztatóján arra hívta fel a figyelmet, hogy a hús „bizalmi termék”, ezért húsvét előtt is csak olyan gyártótól, forgalmazótól érdemes megvenni az ünnepi asztalra valót, amelyben eddig nem csalódtunk. Azt tanácsolta, hogy ne vásároljon senki kétes eredetű húsárút, például olyat, amelynek címkéjén a gyártót nem tüntetik fel, és a csalódást elkerülendő, célszerű ellenőrizni a termék minőségmegőrzési idejét is. A szakember fölhívta a figyelmet arra, hogy nagyon sokféle minőségű termék található a húsvéti füstölt áruk kategóriájában. Az 1500 forintos, gyorsérlelt, főtt sonka és a 2500-3000 forintnál drágább, hagyományos érlelésű sonka nem ugyanaz a termék, ennek tudatában döntsünk a vásárláskor.
Igaz a mondás, hogy történjék bármi, enni akkor is kell. Tegyük hozzá, hogy nehezebb időszakokban nyilván mást veszünk, mást eszünk, mint, amikor biztos anyagi körülmények között élünk.
A járványt a kiskereskedelem legtöbb ágazata megszenvedte, de Dászkál Fruzsina, a NielsenIQ senior tanácsadója szerint a napi fogyasztási cikkek (FMCG) piaca nem tartozott bele. Tavaly értékben 8,7 százalékkal nőtt a forgalom, és ezen belül is a legjobban, 9,3 százalékkal az élelmiszereké. A bővülésből a legtöbbet a diszkontok profitáltak, értékben forgalmuk 17 százalékkal emelkedett egy év alatt, a kis kereskedelmi egységeké 3 százalékkal.
A legnagyobb forgalmú termékkategóriának számító feldolgozott húsok eladási értékben 13, mennyiségben pedig 1 százalékkal növekedtek 2020-ban a NielsenIQ kiskereskedelmi indexe szerint. Ez azt jelenti, hogy ezekből az árukból a 2019-es 309 milliárd forint után 2020-ban már 349 milliárdra nőtt a kiskereskedelmi értékesítés.
A csemegepultos vásárlások aránya 35-ről 33 százalékra csökkent, a csomagolt termékeké 65-ről 67-re nőtt. A NielsenIQ által vizsgált húskészítmények között tavaly (értékét tekintve) a szalonna mutatta a legnagyobb növekedést 2019-hez képest: ötödével nagyobb forgalmat regisztrált belőle a piackutató. A mennyiségi forgalmi növekedés tekintetében a párizsi tört előre, 7 százalékkal több fogyott belőle a hazai kiskereskedelmi láncokban. Ezek mellett az előző évhez képest a virsli és a sonka termékcsoportok is mennyiségi növekedést mutattak – derül ki a NielsenIQ kiskereskedelmi indexéből. A húskészítmények között a legnagyobb szegmens a sonkáé: a 17 százalékos részesedésének megőrzése mellett tavaly egy százalékkal többet adtak el belőle a hazai boltokban, miközben a forgalom értéke összege 13 százalékkal nőtt.
Dászkál Fruzsina arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a gyártói márkák pozíciója továbbra is domináns a feldolgozott hústermékek piacán, a kiskereskedelmi láncok saját márkás termékei az átlagnál nagyobb szeletet hasítanak ki a teljes szegmensből. Értékben az eladások 39 százalékát teszik ki a gyártói márkák 61 százalékával szemben; a teljes élelmiszerpiacon ez az arány 32–68.
Végezetül: az biztos, hogy a szakemberek nem jósolnak olcsóbb húst és feldolgozott hústerméket, és ehhez a vevők megértése kevés, hiszen a járvány még tombol, egyre többen kerülnek létbizonytalanságba, egyre ködösebb a jövőkép. Az, hogy enni mindig kell, szintén gyenge kapaszkodó a termelőknek, kereskedőknek. Nem lesz csoda, ha tovább tolódik a fogyasztás a ma már eléggé drágán mért olcsó hús és híg lé irányába…