Két, egymást követő negyedévben is nőtt a lakásár-index, amely az utóbbi években egyszer sem volt tapasztalható. Változás látszik tehát a lakásárakban, de ez még korántsem tartós a továbbra is érzékeny piacon. A panellakások országos árindexe kivételes módon a második egymás követő negyedévben is emelkedett. Az előző 1%pont után a II. negyedévben újabb kettőt nőtt, és most 82-t mutat. A téglalakások országos indexe az erős, első negyedéves 4 százalékpontos növekedés után veszített 1 százalékpontot, jelenleg 86.

A tavalyi mélyrepülést követően felívelés tapasztalható a fővárosi panellakások árában. Az első féléves 1%pontos emelkedés után újabb hárommal nőtt az index, ezzel reálértéken is sikerült növekedést elérni (65%). A budapesti téglalakások árindexe is emelkedett, így nominál értéken elérte a 93%-ot, a múlt másfél év legmagasabb szintjét.

Az év első felében Pest, Győr–Moson–Sopron, Zala és Hajdú–Bihar megyében 200 ezer Ft feletti átlagos négyzetméteráron vették a téglalakásokat. A fővárosban továbbra is a II. kerületben a legdrágábbak az ilyen lakások: négyzetméterét 353 ezer Ft-ért adták. Panellakást Pest, Fejér és Győr–Moson–Sopron megyében vásároltak négyzetméterenként 150 ezer forintnál. Közép-Magyarország kivételével az országos átlag egyébként 127 ezer Ft volt. Budapesten a népszerű XIII. és XI. kerületben 200 ezer forintnál is drágábban vették a panelházi lakások négyzetméterét.

A felújítandó lakások az idén eddig Tolna és Veszprém megyében voltak a legkeledőbbek (arányuk 14%), és Vas meg Somogy megye is jó tízszázalékos arányt mutat. Az ennél csak valamivel jobb, „lakható” kategóriában kimagasló 46%-os értéket mutat Békés megye, valamint harminc-egynéhány százalékos aránnyal Borsod–Abaúj–Zemplém és Fejér megye. A még használt, de a legjobb minőségű ingatlanokat 37%-ban Hajdú–Bihar megyében vásárolták, a legkevesebb (9%) Tolnában fogyott.

Vevői alkuban a Veszprém megyeiek jeleskedtek, átlagban hatodával tudták lejjebb szorítani az árat. Ezzel a teljes árváltozásban is ez a megye áll az élen 6+16 %-kal. A legkisebb árváltozással a nyugati országrész, Vas és Győr–Moson–Sopron (8%) zárt.

Budapesten 3–9% között kellett csökkenteni az irányárat azért, hogy elkeljen az ingatlan. A XI. és a IX. kerületieknek csupán 3%-ot kellett lefelé módosítaniuk, hogy megjelenjenek a vevők. Az I. kerületi lakások reménybeli vevői alkudtak a legügyesebben (–9%). A teljes árváltozást tekintve, a fővárosban a XXII. és az I. kerületi eladóknak kellett engedniük az eredetileg megszabott árból.

A fővárosban egy hónap alatt négy százalékkal nőtt az első lakást vásárlók aránya (38%). A pénzüket ingatlanba fektetők ötöddel részesültek az összes eladásból; a mintegy 60 négyzetméteres lakások általában 17 millió forintnál drágábban keltek el. Vidéken júniusban csökkent a nagyobb otthonba költöző vásárlók aránya: a májusban 25%-kal a második helyen állt csoport júniusban a harmadik lett (14%). Ugyanitt a befektetők átlagban kilencmillióért vásároltak 65 négyzetméter körüli ingatlanokat. A nagyobba lakásba költözés miatt a meglévőt eladók aránya júniusban 37, májusban viszont 50% volt. Az eladási szándék második leggyakoribb oka (30%) az örökölt ingatlanok értékesítése, a harmadik pedig (20%) a kisebbe költözés. Ez utóbbi májusban csak 12% volt. Vidéken az eladások okának harmada még mindig az örökölt ingatlanok értékesítése. Ezektől a lakásoktól átlagban 6,4 millióért válnak meg az örökösök.