Egyre több barátra lel az Alternatíva Németországnak – rövidítve AfD – elnevezésű, jó ideig elszigeltelt, szélsőjobboldali párt – írja a Reuters, és felhívja a figyelmet arra: támogatásban részesült Elon Musktól, most pedig találkozóra invitálta egyik vezetőjüket, Alice Weidelt Orbán Viktor magyar miniszterelnök.

Bevándorlásellenes alapállása és az Oroszországgal való energetikai kapcsolatok helyreállításának a szorgalmazása Orbánt ideológiai értelemben a nativista AfD megfelelőjévé teszi – jegyi meg a hírügynökség. Az angolszász szakirodalomból a magyar közélet nyelvezetébe az utóbbi időben beszivárgó kifejezés, a nativizmus olyan gondolkodásmódra utal, amely elsősorban születési alapon különböztet meg embercsoportokat, vagyis a rasszizmusnál szélesebb értelmű fogalom.

Kitér a Reuters Orbánnak a Neue Zürcher Zeitung svájci lap számára adott tegnapi interjújára, és azt idézi abból, hogy a magyar miniszterelnök elmondta: a találkozót Weidel kezdeményezte, és tekintettel arra, hogy a február 23-i németországi parlamenti választáson az AfD húsz százalékot is kaphat, ő maga, Orbán, nem lát okot arra, hogy visszautasítsa, ha ennek a pártnak a vezetője beszélni akar vele.

A hírügynökség emlékeztet arra, hogy az ideológiai közelség ellenére Orbán eddig óvatos távolságot tartott az AfD-től, tisztségviselők szerint azért, hogy ne élezze az ellentéteket a fősodorbeli német pártokkal, amelyek számára az AfD tabu. A német biztonsági hatóságok jobboldali szélsőségesség gyanújával megfigyelés alá vonták a pártot. Azzal viszont, hogy Donald Trump – aki Orbánnak és az AfD-nek egyaránt a kedvence – visszatért a Fehér Házba, és miközben a párt németországi népszerűsége növekvőben van, a jelek szerint átbillent az inga, és Orbán már nem vonakodik a nyilvánosság előtt kapcsolatot tartani az AfD-vel.

A Reuters megírja: a német parlament nyilvánosságra hozta, hogy az Alternatíva február elsején 2,3 millió eurót kapott egy szélsőjobboldali osztrák politikusról. Januárban két adomány érkezett a párt számlájára német üzletemberektől, összesen csaknem két és fél millió euró értékben. Elon Musk, a világ leggazdagabb embere pedig az X közösségi portálon azt írta, hogy csak az AfD képes megmenteni Németországot.

Az Alternatíva jelenleg a választási kampány második legnépszerűbb pártja, a Friedrich Merz vezette konzervatív tömb mögött, de kicsi az esélye annak, hogy hatalomra jusson, amíg a többi párt továbbra is kizárja azt, hogy koalíciós tárgyalásra hívja az AfD-t – olvasható a Reuters beszámolójában.

Ez a bizonyos tűzfal – teszi hozzá a hírügynökség – a múlt héten, a háború utáni német történelem során most első ízben megrendült, amikor az AfD voksaival fogadtak el egy parlamenti kezdeményezést, amelyet Merz pártja terjesztett elő. A fejlemény országos tiltakozást váltott ki – írja a Reuters.

Most kissé bővebben erről a fejleményről és annak utóéletéről. Merz, a Kereszténydemokrata Unió, a CDU kancellárjelöltje azzal a kezdeményezéssel állt elő, hogy meg kell szigorítani a bevándorlás elleni szabályokat. A jogilag még nem kötelező erejű politikai kezdeményezést a Bundestag meg is szavazta, igen csekély többséggel, az AfD támogató voksaival. Ez keltette a felháborodást, mert mindaddig úgy értelmezték a tűzfalszabályt, hogy támogató szavazatot sem fogadnak el a szélsőségesektől. Merz ezen az értelmezésen túllépett, de azzal érvelt, hogy a támogató voksok tudomásul vétele még nem együttműködés az AfD-vel. Két nappal később a politikai kezdeményezés szellemében fogant konkrét jogszabálytervezet már nem kapott többséget a törvényhozásban. Ezután tartott tegnap rendkívüli kongresszust a CDU.

Mint a berlini Tageszeitung – a taz – írja, a kongresszuson felsorakoztak Merz kancellárjelölt mögött, de azzal, hogy a keresztény uniópártok továbbra sem működnek együtt a szélsőségesekkel. Ettől függetlenül kitartanak a migránsoknak a határon történő megállításával kapcsolatos terveik mellett is. A taz felszínes harmóniának nevezi a pártkongresszus kimenetelét. Ez a felszínes harmónia a választásokig kitart, de többen kockázatosnak tartják Merz stratégiáját, amely arra irányul, hogy a CDU-hoz csábítsa át az AfD-vel rokonszenvezők egy részét.  

Végül arról, hogy Andrew Huggins, a The New York Times kelet- és közép-európai tudósítói irodájának a vezetője legfrissebb, Újvidékről és Belgrádból keltezett beszámolójában érdekes változásra figyelt fel: a szerb állami rádió és televízió, amelynek a figyelmét eddig nagyrészt elkerülték az Aleksandar Vucic elnök elleni tüntetések, újabban reflektorfénybe helyezi a tiltakozó gyűléseket. Ráadásul – jegyzi meg az amerikai tudósító – teszi ezt a szerb közmédia úgy, hogy a beszámolói tényszerűek, nem minősítik a tiltakozókat árulóknak, külföldi hírszerző ügynökség szolgálatai által fizetetteknek, vagy az ellenzék bábfiguráinak.

Az államfő pártja szombaton szokatlan nyilatkozatban méltatlankodott, hogy az állami műsorszóró botrányosan számolt be a történtekről, és megcsúfolta az újságírói normákat, az olyan politikusok mellé állt, akik le akarják rombolni a Szerb Köztársaság alkotmányos rendjét.