Varga Judit igazságügyi miniszter teljes támogatásáról biztosította a magyar kormány nevében Lengyelországot, mert (mintha csak Trump mondta volna!) amit ellene és hazánk ellen művelnek az Európai Unióban, az boszorkányüldözés. Amit a lengyel kormány a bírók fegyelmezése tekintetében elért, az nemcsak teljesen elfogadható, de még bizonyítja is, hogy a demokrácia működik – olvashatjuk a Financial Timesben a tárcavezetővel készített interjúban.
Varga elmondja, hogy Varsó az uniós alapokmánynak megfelelően cselekedett, ezért tulajdonképpen semmi keresnivalója itt az Európai Bíróságnak. Szerinte a lengyel alkotmánybíróság döntése – „a lengyel jog előbbre való, mint az uniós” – szintén helyes és támogatható. A cikk emlékeztet: napok óta napirenden van a médiában, hogy ez vajon a lengyelek uniós távozását előkészítő döntés volt-e, amit a kormány egyébként rendre cáfolt. Maradni akar az EU-ban. Varga pedig az interjúban határozottan cáfolta, hogy a lengyel alkotmánybírósági döntés jogalapot szolgáltatna a lengyelek kilépéséhez, a polexithez.
Varga szerint a magyar migrációs ellenkezés is nyilvánvalóan oda fog vezetni, hogy hazánk ellen is hasonló eljárást kezdeményez az Európai Bíróság, miután a kötelezettségszegési eljárás már folyamatban van. Márpedig erre a magyar alkotmánybíróságnak is meglesz a válasza, és feltehetően az uniós döntés ellenében fogja megfogalmazni az álláspontját. Varga gyakorlatilag megelőlegezte a magyar alkotmánybíróság döntését, amikor úgy fogalmazott: ahogy Lengyelország, úgy Magyarország is meg fogja védeni magát. Hazánk és a lengyelek is meg akarják akadályozni Brüsszelt, hogy még nagyobb hatalmat gyakorolhasson, de ez nem jelenti azt, hogy vissza akarnák fordítani az uniós integrációt. Hozzátette, persze a lengyeleken áll a polexit, de az biztos, hogy Magyarország ragaszkodik a status quóhoz az unióban, és tartja magát az alapokmányhoz. Ez lehet, hogy nem tetszik a liberálisoknak, mert integrálni akarják a bevándorlókat, erre viszont nincs törvényi kategória.
Ugyanezen a témát vette elő a helyi, brüsszeli Parliament Magazin, azaz: a lengyel alkotmánybíróság döntése súlyosítja a lengyel kormány helyzetét az uniós jogállami vita viszonylatában. A lengyel alkotmánybíróság gyakorlatilag a teljes konfrontációt hirdetett azzal, hogy kimondta: „nem tekinti elsődlegesnek az uniós jogot a lengyel jog felett”.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig azonnal egyértelművé tette, mindenáron, minden eszközt igénybe véve meg fogják védeni az uniós jogrendet, minekutána Heiko Maas német külügyminiszter azonmód a támogatásáról biztosította. A belga kormányfő, Alexander de Croo „az Unió helyzete” témában tartott beszédében úgy fogalmazott, hogy túl sokat engedtünk Lengyel- és Magyarországnak. Eredménye: mindkettő nyomás alatt tartja a kisebbségeket, átpolitizálta az igazságszolgáltatást, ám egyik sem elfogadható a számunkra.
A zöldek német képviselője, az uniós költségvetési ellenőrző bizottság tagja, Daniel Freund leszögezte, uniós pénzt csak a törvények megtartásával lehet költeni. Szerinte a költségvetési tartalékra vonatkozó szabályozás lehetőséget ad arra, hogy azonnal felfüggesszék a lengyel segélyalap folyósítását. (Utalva itt arra, hogy nem kellene várni az Európai Bíróság még hetekig vagy hónapokig elnyúló verdiktjére.)
A Wembley Stadionban kedden történtekre továbbra is próbálnak magyarázatot találni a nemzetközi sajtóban, amire persze nehéz. A brit The Guardian kérdi: miért fertőzték meg a magyarokat az ultrák, akiket gyakorlatilag teljesen lehetetlen kontroll alatt tartani. A mérleg pedig ma: a legutóbbi hatból négy meccs után – a portugál, a német, a francia és az angol csapatok elleni mérkőzéseken tanúsított magatartásuk miatt – büntették a magyarokat a szurkolóik miatt. Még a nyáron a magyar külügyminiszter is támadta, gyávasággal vádolta meg emiatt az UEFA-t.
A cikk az Orbán-kormány és az ultrák közti kapcsolat részleteit tárja fel, kezdve azzal, hogy óvakodik a kormány a szélsőséges szurkolók kritikájától, eljutva egészen a fehérek hatalmát hirdető, feketeinges „Carpathian Brigade”-ig – ahogy hívják magukat, s akikkel a kormány kapcsolata több mint egy évtizedre nyúlik vissza. Ráadásul a „brigádnak” lengyel tagjai is jelen voltak a keddi mérkőzésen, sőt, nemzetközi viszonylatban a két náció ultrái kezdenek súlyosan aggasztó tényezővé válni. Mi több nevük félelmet kelt, mint Európa leghírhedtebb ultrái. S ki vet ennek véget? – kérdi a The Guardian.