Brüsszel nem tesz le az LMBT-mentes övezetek lengyelországi meghirdetésének határozott ellenzéséről. Mint a Reuters jelenti, az Európai Bizottság öt lengyel regionális önkormányzatnak küldött levelet, felszólítván őket, hogy hagyjon fel az ilyen kinyilatkoztatásokkal, amelyek nyíltan diszkriminatívak a melegekkel szemben – ellenkező esetben nem egyikőjük sem jut uniós fejlesztési forrásokhoz.
A hírügynökség emlékeztet arra, hogy az unió javaslattevő-végrehajtó intézménye nem csupán Lengyel-, hanem Magyarországgal is vitában áll számos más kérdés mellett az LMBT-jogok ügyében.
A koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés következményeinek az elhárítása, az ebből a célból elhatározott pénzügyi ösztönző csomag felhasználása egyébként tegnap zöld utat kapott Ír- és Csehország vonatkozásában. Az utóbbi tekintetében azonban – mint azt a müncheni Süddeutsche Zeitung írja – azzal a megkötéssel, hogy Andrej Babiš kormányának javítania kell a költések ellenőrzésén.
A 27 EU-ország közül így már 18 számára folyósíthatók a pénzek. A fennmaradó kilenc tagállam közül kettő, Bulgária és Hollandia esetében még nincs mit áttekintenie a brüsszeli bizottságnak: ez a két kormány még nem nyújtott be felhasználási tervet, mégpedig belpolitikai okokból, egyszerűen azért, mert egyelőre nincs teljes felhatalmazással működő kormánya. Két tagállam, Lengyel- és Magyarország ugyanakkor a jogállamisági aggályok miatt kényes ügynek számít – írja a bajor lap.
A cikk kifejti, hogy a csehek esetében is rezgett a léc, a döntést kínos viták előzték meg. Babišnál ugyanis felvetődött az összeférhetetlenség. A miniszterelnök, mielőtt politikai pályára lépett, az Agrofert cégcsoport létrehozásával csinált üzleti karriert. Babiš azért, hogy az Agrofert jogosult legyen uniós mezőgazdasági támogatásra, a maga részesedését „kiszervezte” a vállalkozásból, de az Európai Bizottság vizsgálata arra a következtetésre jutott, hogy Babiš azt valójában továbbra is saját ellenőrzése alatt tartja.
Valdis Dombrovskis, a brüsszeli Bizottság illetékes alelnöke tegnap elmondta: a prágai kormánytól nyolc olyan konkrét intézkedést várnak, amelynek révén megfelelően áttekinthető lesz az uniós pénzalapok felhasználásának a módja.
A koronavírussal összefüggésben az EU mindösszesen 806 000 millió euró támogatást mozgósít, és ennek zömét, 724 000 milliót a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (angol rövidítéssel: RRF) részeként bocsát a tagállamok rendelkezésére, mégpedig több lépcsőben, 2026-ig bezárólag. Az RRF-ből 338 000 millió euró a vissza nem térítendő támogatás, 386 000 millió pedig igen alacsony kamatozású hitel, kihasználva azt, hogy az Európai Unió kiváló adósnak számít a bankok szemszögéből.
A vissza nem térítendő támogatások két legnagyobb kedvezményezettje Spanyol- és Olaszország; mindkettőt különösen súlyosan érintett a világjárvány – azon túl, hogy egyébként is az unió leginkább gyengélkedő és ugyanakkor a legnagyobb méretű nemzetgazdaságai közé tartoznak.
A pénzekhez hozzájutás feltétele a nemzeti felhasználási tervek brüsszeli jóváhagyása. E terveknek tartalmazniuk kell az előirányzott befektetéseket, mégpedig összhangban az unió által előzetesen megfogalmazott reform-célkitűzésekkel, így különösképpen azzal az elvárással, hogy fokozott mértékben biztosítsanak forrásokat éghajlat-védelemre, illetve digitalizálásra.
Nem elegendő azonban az sem – írja a Süddeutsche Zeitung –, hogy jól hangzó terveket vessenek papírra, így például üvegszáloptikai kábelek lefektetéséről, illetve az épületek hőszigeteléséről. A kormányoknak egyúttal gazdasági és társadalompolitikai reformokra is ígéretet kell tenniük, valamint tartaniuk kell magukat azokhoz az ajánlásokhoz, amelyeket az Európai Bizottság évente megfogalmaz az egyes országok vonatkozásában. Ezeket az országajánlásokat eddig több fővárosban gyakran figyelmen kívül hagyták.
Lengyel- és Magyarország esetében az ajánlások között szerepel az igazságszolgáltatás függetlenségének az erősítése, ami a müncheni lap szerint nem csoda, hiszen e két országgal szemben kötelezettségszegési ügyek vannak folyamatban, valamint az európai alapértékek veszélyeztetettsége miatt szintén eljárás indult. A brüsszeli Bizottság értékelése szerint a magyarok és a lengyelek eddig nem fogadták meg kielégítő mértékben az uniós ajánlásokat, ezért számukra az RRF-támogatásokat még nem szabadították fel.