Jogállamisági hiányosságok miatt elzárhatják Magyarország EU-pénzcsapjait

A The New York Times közli az AP amerikai hírügynökség tudósítását arról, hogy az európai törvényhozók – a jogállamiság magyarországi és lengyelországi helyzete miatt aggódva – fel akarják függeszteni az EU-források folyósítását azoknak az országoknak, ahol a hatalom beavatkozik a bíróságok ügyeibe, illetve ahol nem lépnek fel a korrupció, az adócsalások, valamint az uniós pénzek jogellenes felhasználása ellen.

Tegnap az Európai Parlament 397–158 arányban, 69 tartózkodás mellett megszavazta az erről szóló szabályozástervezetet – amit ezután még el kell fogadniuk a tagállamoknak is. Az elképzelések szerint az Európai Bizottság független szakértők véleménye alapján állapíthatná meg a jogállamisági hiányosságok meglétét egyes tagállamokban. Az uniós végrehajtó testület döntene a büntetés szükséges mértékéről, és a lehetséges szankciók között szerepelne a tagállamoknak szánt költségvetési támogatások felfüggesztése vagy csökkentése. Az AP tudósítása szerint mindez az unió hosszú távú keretköltségvetéséről folyó tárgyalásokba illeszkedik. E tárgyalások várhatóan idén ősszel zárulnak le.

Ugyanerről a témáról írva a Politico című amerikai portál európai kiadása – az elfogadott szöveg finn társ-jelentéstevőjének a megállapításait ismertetve – azt emeli ki, hogy a leadott szavazatok elemzése kelet–nyugati megosztottságra világít rá. Az euro-szkeptikusként emlegetett EP-képviselők azzal vádolták az Európai Bizottságot, hogy ezzel az elképzeléssel be kíván avatkozni a tagállamok belügyeibe.

Az Európai Néppárt, a Fidesz pártcsaládja hivatalosan támogatta a javaslatot, de a néppárti EP-képviselők megosztottnak mutatkoztak: 139-en szavaztak az előterjesztésre, 24-en voltak ellene,15-en tartózkodtak, 40-en pedig egyáltalán nem szavaztak.

Ellenszavazatot adtak le a fideszesek mellett a romániai magyar EP-képviselők, valamint a horvát, szlovén és szlovák néppárti EP-képviselők közül is többen. Az egyetlen nyugat-európai néppárti politikus, aki a tervezet ellen voksolt, Brice Hortefeux, a francia köztársaságpártiak EP-képviselője volt.

A The Washington Post kommentárt közöl az Európai Unió helyzetének történelmi alakulásáról, és abban azt írja, hogy az elmúlt évtizedek folyamán az elért eredményeket – az euró bevezetéséről hozott politikai döntés mellett – az is aláásta, hogy a Szovjetunió összeomlása után sok fejletlenebb új tagországot próbáltak integrálni. Eredetileg csak a piacnyitásra, a szabályok áramvonalasítására, új növekedési lehetőségek megteremtésére összpontosítottak, de hamarosan olyan helyzet állt elő, hogy az EU-ból mintegy „átutalási unió” lett, és olyan kiterjedt újraelosztási rendszert alakítottak ki, amely a pénzforrásokat a prosperáló tagországokból a feltörekvőkbe irányította át. Az EU-források részaránya ma is több mint 3 százalékos például a magyar gazdaságban, és csaknem 4 százalékos a litvánban – jegyzi meg a The Washington Post.

Ugyanez a lap azt az AP-jelentést is közli, amely Vlagyimir Putyin szerbiai látogatásáról szól. Eszerint az orosz elnököt hősként, Szerbia szövetségeseként fogadták Belgrádban. A Putyin által tett kijelentések közt az amerikai hírügynökség beszámol arról: az elnök elmondta, hogy orosz vállalatok készek mintegy 4,1 milliárd dollár értékben beruházni abba a gázvezetékbe, amely Törökországból Bulgárián és Szerbián keresztül vezetne Magyarországra, de – jegyezte meg Putyin – minden a többi ország hozzáállásán múlik, beleértve az Európai Uniót.

A Die Presse című bécsi lap az APA osztrák hírügynökség alapján számol be arról, hogy a jobboldali konzervatív magyar kormány kötelezettségszegési eljárást kezdeményez Ausztria ellen a családtámogatási összeg január elsejétől bevezetett indexálása miatt, ami azt jelenti, hogy az Ausztriában dolgozó külföldi – így például magyar – állampolgár a gyereke után, ha az nem Ausztriában tartózkodik, akkor nem az Ausztriában járó összeget kapja, hanem azt a pénzt, aminek a megállapításakor figyelembe veszik a másik ország megélhetési költségeit, összevetve azt az osztrák létfenntartási költségszinttel. A cikk idézi Völner Pál magyar igazságügyi államtitkárt, aki szerint ez a terv ellentmond az uniós jognak.