Az Európai Bizottság ma közzétette ötödik éves jogállamisági jelentését, amely valamennyi tagállamra kiterjedően, rendszeresen és tárgyilagosan, egyenlő alapon vizsgálja a jogállamisággal kapcsolatos fejleményeket. (Sajtószabadság: kormányzati tájékoztatás; foto: dpa/Christoph Soeder.)

A jogállamisági jelentés első, 2020-ban közzétett kiadásához képest a tagállamok és az EU egésze ma már sokkal felkészültebben tudják feltárni, megelőzni és kezelni a kihívásokat. Ez hozzájárul európai demokráciáink ellenállóképességéhez és az EU-ba vetett kölcsönös bizalomhoz. Előmozdítja továbbá az egységes piac megfelelő működését, valamint ösztönzi a versenyképességet és a fenntartható növekedést támogató üzleti környezet kialakulását.

A jelentés a 2020-i első közzététele óta a helyzet javítására irányuló reformok valódi hajtóerejévé vált. A 2023-ban kiadott ajánlások kétharmadát (68%-át) teljes mértékben vagy részben megvalósították. Néhány tagállammal kapcsolatban továbbra is fennállnak súlyos aggályok, az állapotok tovább romlottak. Kezelésükre irányulnak az idei jelentés ajánlásai. 

Az idei jelentés most első alkalommal az albániai, a montenegrói, az észak-macedóniai és a szerbiai fejleményekről is tartalmaz négy országfejezetet. 

A ma közzétett Eurobarométer tematikus felmérés szerint az uniós polgárok több mint 70%-a egyetért azzal, hogy az EU-nak fontos szerepe van a jogállamiság hazájukban való védelmében.Az uniós polgárok közel 90%-a fontosnak tartja, hogy valamennyi uniós tagállam tiszteletben tartsa az EU alapvető értékeit – e tekintetben 2019 óta stabil egyetértés uralkodik. 

A 2024. évi jelentéshez – mint minden évben – most is tartozik közlemény, ami az EU egészének körülményeit vizsgálja, valamint 27 országfejezet, ami az egyes tagállamokban bekövetkezett fejleményeket vizsgálja. A jelentés a tavalyi ajánlások értékelésére is kiterjed, és ennek alapján ismét konkrét ajánlásokat fogalmaz meg valamennyi tagállam számára. 

A jelentés négy pillérre tagolódik: nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek, korrupcióellenes keretek; a tömegtájékoztatás szabadsága és sokszínűsége; egyéb intézményi fékek és ellensúlyok;

A jelentés Magyarországra vonatkozó, főbb megállapításai

A 2023-i igazságügyi reform végrehajtása folyamatban van. Az Országos Bírói Tanács (OBT) az Országos Bírósági Hivatal elnöke hatáskörének hatékony ellensúlyozása végett gyakorolja új hatásköreit. Az Európai Unió Bírósága elé terjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelmekre vonatkozó szabályokat az uniós jog követelményeivel összhangban pontosították.

A Kúrián az ügyelosztás átláthatósága javult ugyan, azonban továbbra is aggodalomra ad okot az ügyelosztás átláthatóságának hiánya az alsóbb szintű bíróságokon. Bár az új jogi keret célja, hogy csökkentse a bírók előmenetelével kapcsolatos önkényes döntések kockázatát, nem történtek további lépések az Országos Bírói Tanács által felvetett aggályok kezelése végett.

Az ügyészségre gyakorolt politikai befolyás továbbra is fennáll, ami magában hordozza az egyedi ügyekbe való indokolatlan beavatkozás kockázatát.

Továbbra is nyomás nehezedik a bírók véleménynyilvánítási szabadságára, és a médiában folytatódnak a bírók elleni lejárató kampányok. Tovább romlott a bírók és a bírósági alkalmazottak javadalmazásának szintje. A bíróságok hatékonysága a polgári, gazdasági és közigazgatási ügyekben, valamint az igazságszolgáltatási rendszer digitalizációjának általános szintje továbbra is magas. 

Magyarország a 2024–25-re vonatkozó új korrupcióellenes stratégiát fogadott el. Jogszabályok elfogadását tervezik a lobbitevékenységre és a forgóajtó-jelenségre vonatkozóan. A vagyonnyilatkozatok tekintetében továbbra is problémákat vet fel a végrehajtás és a felügyelet.

Az integritás-hatóság bizonyos akadályokról számol be felügyeleti feladatainak hatékony ellátásában, és a korrupcióellenes munkacsoport tevékenységének kézzelfogható eredménye még nem mutatkozik.

Továbbra is megoldatlanok a politikai pártok és kampányok finanszírozásával kapcsolatos hiányosságok. Néhány, magas szinten elkövetett korrupcióval kapcsolatos ügy eljutott a vádemelési szakaszba, azonban a magas beosztású tisztségviselőket és közvetlen környezetüket érintő korrupció gyanúja miatt indított nyomozások területén az érdemi eredmények hiánya továbbra is súlyos aggodalomra ad okot. A korrupcióval kapcsolatos nyomozás vagy vádhatósági eljárás mellőzéséről szóló ügyészségi határozatokat felülbíráló bírósági határozatok továbbra sem kötelező erejűek, és eddig nem hoztak érdemi eredményeket, bár a bírói felülbírálat lehetősége arra ösztönzi az ügyészeket, hogy alaposabban vizsgálják az állításokat. Az uniós alapokból származó költségvetési kötelezettségvállalások több uniós programban történő felfüggesztése és a helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti kifizetési kérelmet követő kifizetések hiánya továbbra is fennáll, mivel

Magyarország nem fogadott el új intézkedéseket a még megoldatlan jogállamisági és korrupcióval kapcsolatos problémák orvoslására.

A médiapluralizmust fenyegető, a korábbi jogállamisági jelentésekben kiemelt veszélyekkel továbbra sem foglalkoztak. Nem fogadtak el és nem is terveznek olyan intézkedéseket, amelyek szabályoznák az állami hirdetések médiaorgánumokhoz való becsatornázását, garantálnák a médiahatóság funkcionális függetlenségét és a közszolgálati média szerkesztői és pénzügyi függetlenségét.

Az újságírók és a független médiaorgánumok továbbra is számos kihívással néznek szembe, ideértve a koordináltnak látszó lejárató és delegitimációs kampányokat, valamint a kormányzati helyiségekbe és eseményekre való szelektív bejutást.

További jogszabályi változások korlátozásokat vezettek be az információszabadság tekintetében.

A növekvő állami beavatkozások és a hatóságok önkényes döntései továbbra is problémát okoznak a vállalkozások működése szempontjából az egységes piacon. A „veszélyhelyzetet” ismételten meghosszabbították, 2024 novemberéig.

A jogalkotás minősége és a jogszabályok gyakori változásai továbbra is komoly aggodalomra adnak okot. Az alkotmánybíróság továbbra is érdemi felülvizsgálatot gyakorol a rendes bíróságok politikailag érzékeny ügyekben hozott jogerős ítéletei felett. A civil társadalmi szervezeteket érintő akadályok változatlanul fennállnak, a nemzeti szuverenitás védelméről szóló új törvény pedig még inkább aláássa a civil társadalmi teret.

Az államnak a civil társadalom finanszírozásában betöltött szerepe továbbra is aggályos.