(Forrás: Transtelex) Magyarország már mélyponton van, Románia fokozatos csatlakozása pedig egyre gyorsul a jogállamiságról szóló friss jelentés szerint. Az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupció elleni küzdelem, a sajtószabadság és a civil társadalom válságban van, és a jogállamiság hanyatlása nem csupán elszigetelt esetekben, hanem szisztematikusan, egész Európában jelen van.

Több mint ezer oldalas az a tanulmány, amiben a Civil Liberties Union for Europe (röviden Liberties) nonprofit szervezet az EU 21 tagállamának jogállamisági mutatóit vizsgálja. A dolgozatban az igazságszolgáltatást, a korrupcióellenes kereteket, a sajtószabadságot, a fékek és ellensúlyok rendszerét, a civil szférát és az emberi jogokat elemezte. Az összegyűjtött adatokból kiderül: a felsorolt területek többsége válságos állapotban van. A jelentés elkészítésében 43 emberjogi szervezet működött közre avégett, hogy minél átfogóbb legyen helyzetjelentés az Európai Unió jogállamiságáról.

A Liberties Rule of Law 2025 című jelentés úgy készült, hogy a szerzők országonként elemzéseket végeztek az említett területeken tapasztalható változásokról és hiányosságokról. Az értékelés alapját a helyi emberjogi szervezetek által gyűjtött adatok, valamint az Európai Bizottság ajánlásainak megvalósulása képezte.

A jelentés szerint a jogállamiság hanyatlása nemcsak izolált esetekben, hanem egész Európában szisztematikusan jelen van. Kazai Zoltán Viktor összehasonlító alkotmányjogász, a Liberties vezető jogállamisági szakértője és a jelentés egyik szerzője szerint ennek az az oka, hogy az EU nem reagált elég határozottan a jogállamiság hanyatlására az elmúlt években. „Ha a jogállamiság megsértését akár hallgatólagosan is engedélyezik, az arra ösztönzi a kormányfőket, hogy tovább rontsák a jogállamiságot” – idézi Kazai Zoltán Viktort az Euronews.

A jelentés szerint: Romániában szándékos a jogállamiság gyengítése, Magyarország külön kategória

A Liberties jelentése az uniós tagállamok jogállamisági helyzetét öt kategóriába sorolta, tükrözve a demokratikus normák érvényesülésének eltérő szintjeit.

Az első és legkisebb csoportba Észt- és Csehország tartozik; mindkettő célzott erőfeszítéseket tett a jogállamiság javítására. Lengyelország is ide sorolható, tekintettel arra, hogy az új kormány indított kezdeményezéseket az igazságszolgáltatás függetlenségének és a médiapluralizmusnak a helyreállítására, de kézzelfogható eredményeket nem sikerült elérnie.

A következő csoportba azok az országok sorolódtak, amelyek a hanyatlás, stagnálás vagy növekedés különböző fokait mutatják, de összességében következetes teljesítményt nyújtanak. Ide tartoznak az általában erős jogállamisági mutatókkal rendelkezők, mint Írország és Hollandia, amik nagyrészt fenntartják a jogállamiságot, de vannak veszélyeztetett területeik. Ugyanebbe a kategóriába sorolhatók a közepes teljesítményt nyújtó országok, mint Spanyolország, valamint a gyengébb demokráciák, mint Görögország és Málta.

Harmadik csoportként azokat az országokat értjük, amiket hagyományosan demokratikus példaképeknek tekintenek, de a közeli múltban nyújtott teljesítményük romlása aggasztó. Ide tartozik Belgium, Német- és Svédország; Franciaország különös aggodalomra ad okot, miután a hat kategória közül négyben is romlást mutatott. Ez a tendencia különösen aggasztó, mivel rossz példájuk felbátorítja az olyan országokat, mint Magyarország és Szlovákia, amiknek kormányai szándékosan tüntetik el a jogállamisági biztosítékokat.

Románia, Olaszország, Bulgária, Horvátország és Szlovákia egy csoportba került, mivel szándékos és rendszerszintű erőfeszítéseket tesz a jogállamiság gyengítésére minden területen. Ez magában foglalja a széles körű lejárató kampányokat, valamint a jogállamiságot súlyosan aláásó számos törvényt és finanszírozási korlátozást.

Magyarország egyedülálló kategóriába tartozik, ahol a demokratikus normák olyan mértékben romlottak, hogy az országot ma már nem vennék föl az EU-ba.

A jelentés hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentését szorosabban össze kell kapcsolni a jogállamiság védelmére szolgáló konkrét eszközökkel. Azaz: a jelentésben megfogalmazott megállapításoknak és ajánlásoknak ne csupán tájékoztató jellege legyen, hanem kényszerítsenek ki tényleges intézkedéseket is.

Erre kiváló példa az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke, ami lehetőséget ad az EU-nak arra, hogy szankciókat alkalmazzon azokkal a tagállamokkal szemben, amik súlyosan megsértik az uniós alapértékeket, például a jogállamiságot. A jelentés szerint az Európai Bizottságnak bátrabban kellene alkalmaznia ezt az eszközt, valamint más jogérvényesítési mechanizmusokat is, például a kötelezettségszegési eljárásokat, ha a tagállamok nem tartják tiszteletben az európai értékeket vagy az uniós feltételrendszert.

A kezdeményezők szerint az kellene legyen a cél, hogy a jogállamisági jelentés ne csupán egy diagnózis legyen, hanem egy olyan eszköz, amelynek segítségével az EU hatékonyan felléphet a jogállamiság megsértése ellen, és megvédheti az európai értékeket.

A jogállamiság romló tendenciái Romániában

Románia jogállamisági helyzetéről azt állapítja meg a 2025-i Rule of Law jelentés, hogy az ország a rontók csoportjába tartozik. Ebbe a kategóriába azokat a tagállamokat sorolták, ahol a jogállamiság szinte minden területen szisztematikusan alá van ásva.

A román igazságszolgáltatásban folyó fejlesztések leginkább a meglévő rendszer és az informatikai háttér javítását célozzák, és még mindig sokan kritizálják a bírósági rendszer hatékonyságát és igazságosságát, különösen a nagy port kavart ügyek és a magas rangú elítélések hiánya miatt.

A román bíróságok továbbra is létszámhiánnyal küzdenek – írja a jelentés, a bírák leterheltsége ronthatja a munkájuk minőségét. A bűncselekmények hatékonyabb kivizsgálása és büntetése területén sem történt látványos előrelépés. Viszont a közeli múltban hozott jogszabályok lehetővé teszik, hogy több ügyészt vegyenek fel a bűnügyekkel foglalkozó osztályra.

A korrupció elleni küzdelemben nem történt látványos előrelépés. A kampányok pénzügyi átláthatóságának növelése sem sikerült, ami sok vitát okozott a 2024-i választásokon.

A román média továbbra is nehézségekkel küzd, és egyre kevesebben tartják megbízhatónak a sajtót. A politikai hirdetésekből származó tetemes bevételek miatt sokan megkérdőjelezik a média pártatlanságát. Nem történt előrelépés a közszolgálati média függetlenségének és szerkesztői szabadságának erősítésére irányuló szabályok és eljárások területén sem, pedig az európai normák ezt megkövetelnék.

A romániai rendszer, aminek a hatalmi ágak egymás ellenőrzésén kellene alapulnia, megmutatta, hogy könnyen befolyásolható a hamis információkkal és a választásokba való beavatkozással. Az állami intézmények nem tudták megakadályozni a szélsőséges nézetek terjedését és a társadalom megosztottságának növekedését.

A civil szervezetek állapota nem javult. Továbbra is nehéz körülmények között dolgoznak, kevés pénzből gazdálkodnak, és sok bürokratikus akadályba ütköznek.

Magyarország: az elrettentő példa

A Rule of Law lesújtó képet fest Magyarországról, válságos a jogállamiság állapota. A jelentés szerint az igazságszolgáltatás súlyos problémákkal küzd, veszélyben van a bírói függetlenség, és a kormány intézkedései csak tovább rontják a helyzetet. A korrupcióellenes intézkedések nem hatásosak, a média állapota romlik, a fékek és ellensúlyok rendszere gyenge, a civil társadalom mozgásterét korlátozzák, és az emberi jogokat illetően is visszalépés tapasztalható.

A jelentés figyelmeztet arra, hogy az EU belső megosztottsága és a jogállamiság védelme területén tanúsított passzivitása hosszú távon káros hatással lesz a közösség egységére. A szélsőjobboldali populizmus növekedése és a demokratikus értékek csorbulása világméretű, az EU-n belüli állapotokat is tovább súlyosbíthatja.

A jelentés szerzői hangsúlyozzák: az Európai Bizottságnak az eddiginél erősebb eszközöket kell alkalmaznia a jogállamiság védelméért. A költségvetési feltételekhez kötött intézkedések és a jogállamisági mechanizmusok alkalmazása elengedhetetlen a további demokratikus hanyatlás megelőzése végett, az Európai Uniónak kulcsfontosságú feladata, hogy határozottan lépjen fel a jogállamiság és az uniós értékek megőrzéséért.