A Diszkrimináció óra: a szlovákiai roma gyerekek szegregációja az alapfokú oktatásban című jelentés feltárja, hogy a korábbi igen korlátozott reformok és az EU kötelezettségszegési eljárása sem változtatott érdemben a roma gyerekek rutinszerű iskolai elkülönítésén. Ezeket a gyerekeket továbbra is rendszeresen minősítik „középsúlyos értelmi fogyatékosnak” és küldik alacsonyabb színvonalú speciális iskolákba.
„Közel két évvel az Európai Bizottság által az oktatási diszkrimináció és szegregáció miatt indított kötelezettségszegési eljárás után a roma gyerekek még mindig a szegénység, a marginalizálódás és a kétségbeesés ördögi körének a foglyai” – mondta Dorde Jovanovics, az ERRC elnöke.
„A szlovák kormány tétlensége, hogy kezelje az oktatási rendszerben mélyen gyökerező előítéleteket már attól a pillanattól kezdve megfosztja a romák következő generációit a jövőjüktől, hogy az osztályba lépnek.”
A négy, kelet-szlovákiai területet vizsgáló jelentés bemutatja, hogy a roma gyerekeket vagy szegregált osztályokban, iskolákban vagy az értelmi fogyatékossággal élő tanulók speciális iskoláiban és osztályaiban tanítják, ahol alacsonyabb színvonalú oktatás és még kevesebb továbbtanulási lehetőség vár rájuk. A szegregációhoz ugyancsak hozzájárul, hogy a nem roma szülők gyakran kiveszik a gyerekeiket azokból az iskolákból, ahol szerintük túl sok roma tanul. A szlovákiai hatóságoknak nincs terve arra, hogy a „fehér járat” nevű jelenségnek elejét vegyék.
A szegregáció sokszor már az általános iskola előtt elkezdődik, amikor a roma gyerekeket rutinszerűen nem találják elég érettnek az iskola elkezdésére, ezért „nulladik” (előkészítő) osztályba teszik őket.
Rossz minőségű oktatás
A roma gyerekek által a szegregált vagy speciális osztályokban kapott oktatás színvonala olyan alacsony, hogy alig páran tudják 16 éves koruk után folytatni az iskolát. A néhány szerencsés számára is gyakorlatilag csak a szakiskolák maradnak, nagyban csökkentve ezzel a jövőbeni munkavállalási lehetőségeiket.
Az egyik vizsgált helyszínen a magán szakiskolát egy közeli gyár tartja fenn. Az idejáró roma tanulók elmondták: az idejüket azzal töltik, hogy a cég által később eladott elektromos kapcsolókat rakják össze. A lányoknak pedig ott van a „Praktikus nő” (Praktická Žena) képzés, amelyben egy országos képzés részeként főzni és takarítani tanulhatnak, hogy később „jó feleség” legyen belőlük.
A tanulási lehetőségeket nagyban csökkenti a tanárokban – akik szinte semmit nem várnak el a roma tanulóktól – mélyen gyökerező előítélet. Az egyik tanár az iskoláját „kicsi állatkertnek” hívta. Egy másik szerint a romák „egymás között szaporodnak, a vérfertőzés nagyon gyakori”, majd nekiállt elmesélni a tanulók „nem reális” álmait:
„Mindegyikük tanár vagy orvos akar lenni… óriási a különbség a vágyaik és aközött, hogy végül hol végzik. Bár főleg az idősebb fiúk már realistábbak, belőlük például kőműves lesz.”
Téves diagnózis
A jelentés azt is bemutatja, hogy több tucat roma gyereket diagnosztizálnak félre, mert előítéletesek azok a szakemberek, akik a speciális iskolába küldik őket. A kutatók által meglátogatott egyik helyen nagyjából a roma gyerekek harmadát nyilvánították középsúlyos értelmi fogyatékkal élőnek. Az egyik megkérdezett roma nő elmesélte, teljesen sokkolta, amikor a pszichológus által „nagyon okosnak” nevezett fiát végül indoklás nélkül speciális iskolába küldték.
A szülők elmondása alapján a speciális iskolák tanulói gyakran nem vihetik haza a tankönyveiket és házi feladatot sem kapnak. Sok roma gyerek a szlovákot csak második nyelvként beszéli, ami nagyban csökkenti annak a lehetőségét, hogy részt tudjanak venni a szlovákul beszélő társadalom életében. Több szülő azt mesélte, hogy a gyerekének rajzolnia vagy festenie kellett a szlovák órák alatt, egy 17 éves fiú apja pedig azt mondta, hogy a fia úgy fejezte be a speciális iskolát, hogy nem tanult meg olvasni, írni vagy beszélni szlovákul.
Az Amnesty International és az ERRC felszólítja az Európai Bizottságot, tegyen meg mindent, hogy a szlovák szabályozás megfeleljen az uniós hátrányos faji megkülönböztetés elleni irányelvének, és adjon ki egy indokolással ellátott véleményt Szlovákia ellen, amely az utolsó lépés a bírósági eljárás előtt.
„A szlovákiai oktatási rendszer a kezdetektől fogva megfosztja a roma tanulókat a jövőjüktől, és egy megalázóan szűk pályát tesz csak számukra elérhetővé, amivel csak növeli és állandósítja a rasszizmust” – mondta John Dalhuisen, az Amnesty International európai és közép-ázsiai igazgatója.
„A roma gyerekek iskolai elkülönítése nem pusztán zavaró, hanem jogellenes. Ennek és nem a valószínűsíthetően komoly uniós bírságoknak kellene motiválnia a szlovák hatóságokat, hogy vessenek véget a jelenségnek.”
Az Európai Bizottság 2015 áprilisában kezdeményezett kötelezettségszegési eljárást Szlovákia ellen, mert a gyanú szerint megsértették a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó uniós szabályokat. Az eljárás még mindig tart. Ha Szlovákia továbbra is jogellenes különít el gyerekeket, súlyos pénzbírságokra számíthat.