A jövő évi uniós költségvetésben a képviselők az egészségügyre, a kutatásra, a fiatalokra, a kis- és közepes vállalkozásokra és az éghajlat-változásra miatti teendőkre harcoltak ki többlet forrásokat. A bizottsági javaslathoz képest csaknem 480 millió euróval több pénz: a többek között az egészségügy, az éghajlatpolitika és a fiatalok számára. Többletforrás a legszélesebb körű beoltottság növelésére. Jövőre az eddigi legnagyobb összegű: 169,5 milliárd eurós lesz az uniós költségvetés, ehhez társul a helyreállítási terv közel 143,5 milliárdos összeggel.
A Parlament az eredeti bizottsági javaslat módosított változatához képest 479,1 millió euróval nagyobb támogatást harcolt ki. A képviselők olyan szakpolitikák és programok költségvetését emelték meg, amelyek a 2022-i parlamenti iránymutatásban megjelölt célok szerint hozzájárulnak a járvány utáni talpra álláshoz.
A Parlamentnek az alábbi területekre sikerült több forrást kapni:
Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa): +190 millió euró elsősorban a járvány elleni fellépésre és további oltásokra;
Horizont Európa kutatási program: +100 millió euró;
LIFE környezet- és éghajlatvédelmi program: +47,5 millió euró;
Erasmus+: +35 millió euró;
Az EU az egészségügyért program: +51 millió euró;
Egységes piac program: 30 millió euró;
Kreatív Európa program: +5,5 millió euró; és
Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program: +5,5 millió euró.
A költségvetésről szóló megállapodás részeként döntöttek a 2021-i költségvetés ötödik és hatodik módosításáról is. A módosítókkal további forrást biztosítanak a Törökországban és környékén rekedt szír menekülteknek, a COVAX-mechanizmuson keresztül pedig további 200 millió dózis oltóanyag beszerzését finanszírozzák. Az 5. számú költségvetés-módosítást 588 szavazattal, 87 ellenszavazat és 14 tartózkodás mellett, a 6. számú módosítást pedig 623 szavazattal, 27 ellenszavazat és 38 tartózkodás mellett fogadták el.
A Tanács november 23-án hivatalosan jóváhagyta a 2022-i költségvetésről a Parlamenttel született megállapodást. A Parlament szerdán 550 szavazattal, 77 ellenszavazat és 62 tartózkodás mellett fogadta azt el. A Parlament elnöke a szavazást követően aláírásával emelte törvényerejűvé a költségvetést.
„A 2022-i költségvetésről született megállapodást nem önmagában, hanem a NextGenerationEU forrásaival együtt kell értelmezni. A rendes költségvetésben lévő 169,5 milliárd eurónyi, kötelezettségvállalásokra rendelkezésre álló forráshoz további 143 milliárd euró jön a helyreállítási tervből. A tagállamok emellett hitelt is vehetnek fel. Így a jövő évi költségvetés minden erejével a gazdaság magabiztos talpraállását segíti” – mondta a vitán Johan Van Overtveldt (ECR, Belgium), a Költségvetési Bizottság elnöke.
„Az év folyamán többször elmondtuk, hogy a költségvetésre a vállalatoknak, régióknak és a különböző nemzedékeknek ténylegesen, kézzelfogható módon segítő eszközként kell gondolnunk. A feladat egyértelmű volt: a helyreállítást szilárdan támogató büdzsét kell elfogadnunk úgy, hogy az éves költségvetést most első alkalommal egy helyreállítási befektetési terv is támogatja” – mondta Karlo Ressler (EPP, Horvátország), az unió 2022-i költségvetésének a Bizottság büdzséjéért felelős általános jelentéstevője.
„A Parlament részéről a végeredmény nagy siker. Legyen szó az éghajlatváltozás elleni küzdelemről, az oltási kampányok révén mutatott szolidaritásról, vagy a kutatás támogatásáról, még sosem volt olyan költségvetésünk, amely ennyire hűen tükrözte volna a parlamenti prioritásokat” – mondta Damian Boeselager (Zöldek/EFA, Németország), a további költségvetési fejezetekért felelős jelentéstevő.
A vita magyar felszólalója Deli Andor (független).
Mivel az uniós programok tipikusan több éven keresztül zajlanak, ezért az unió költségvetésében kétféle összeg található: a kötelezettségvállalási előirányzat (azaz az adott pénzügyi évben vállalt jogi kötelezettségek, amelyeknek gyakran a következő évek költségvetésére is van hatása) és a kifizetési előirányzat (amelyek a tényleges, adott évben kifizetendő összegeket jelentik, amelyek korábbi évek kötelezettségvállalásainak következményei is lehetnek).
Az uniós költségvetés 93 százaléka közvetlenül az állampolgárokhoz, régiókba, városokba, gazdálkodókhoz és vállalatokhoz jut vissza.
Egészségügyi unió: elérhetőbb és megfizethetőbb gyógyszereket
Betegközpontú uniós gyógyszerpolitikára van szükség. A gyógyszerhiány megelőzésével, a szállítási láncok bebiztosításával és fenntartható gyógyszerek beszerzésével kell növelni az ágazat ellenállóképességét. Az átláthatóan működő, versenyképes és innovatív uniós gyógyszeripar támogatása.
A gyógyszerekhez való hozzáférés javítása, a gyógyszerárak átláthatóságának növelése és közös uniós beszerzés: a Parlament elfogadta a gyógyszerstratégiával kapcsolatos javaslatait.
A jelentést, amellyel a Parlament az uniós gyógyszerpolitikai jogszabályainak 2022-i felülvizsgálatához járul hozzá, 527 szavazattal, 92 ellenszavazattal és 70 tartózkodás mellett fogadták el szerdán.
A jelentés legfontosabb javaslatai a gyógyszerhiány kiinduló okainak kezelésével foglalkoznak, biztosítani kívánják, hogy a betegek biztonságos, megfizethető és hatékony gyógykezeléshez jussanak hozzá, és növelnék az árak és az állami kutatási támogatások átláthatóságát. A képviselők emellett javasolják az unió gyártási kapacitásainak megerősítését és a beszállítói hálózatok megszilárdítását.
A koronavírus-járvány két fő tanulsága, hogy szorosan együtt kell működni az európai szinten, és ellenállóbbá, fenntarthatóbbá kell tenni a nemzeti egészségügyi ellátórendszereket – mondták a hétfői vitában felszólaló képviselők. Az uniónak törekednie kell gyógyszerellátása függetlenítésére, és meg kell erősítenie az együttműködést az állami és a magánszektor szereplői között. A legtöbb képviselő a gyógyszerészeti termékek biztonságosságát és hatékonyságát, illetve a méltányos és átlátható gyógyszerárazást garantáló, szigorú szabályzást vár. A szabályzásnak azt is biztosítania kell, hogy a gyógyszergyártók megtartsák környezetvédelmi kötelezettségvállalásaikat – mondták.
„A betegeket az egészségügyi politika középpontjába helyező jelentés jó ötletekkel szolgál az Unió gyógyszerstratégiájának felülvizsgálatához és a gyógyszerekre vonatkozó uniós szabályok frissítéséhez. Foglalkoznunk kell az eddig megoldatlanul hagyott gyógyászati igényekkel és javítanunk kell a gyógyszerekhez való hozzáférést, és fenntarthatóbbá kell tennünk a nemzeti egészségügyi rendszereket. Ezzel egyidejűleg meg kell erősítenünk az állami és magánszektor együttműködését annak érdekében, hogy stratégiai szempontból önálló és ellenálló uniós gyógyszeripar alakuljon ki, amelyet a hatékony ösztönzők rendszere támogat és stabil, naprakész és a biztonságra törekvő szabályzási rendszer irányít” – mondta a jelentéstevő, Dolors Montserrat (EPP, Spanyolország).
A hétfői vitában nem szólalt fel magyar képviselő.
Szlovénia: vita a média függetlenségét és a demokráciát fenyegető veszélyről
Fenyegeti-e veszély a szlovéniai jogállamiságot és a média szabadságát? Az európai értékek szlovéniai állapotáról vitáztak a képviselők szerda este.
Képviselők felhívták a figyelmet arra, hogy bár történt előrelépés néhány ügyben, azonban a szlovén demokráciát továbbra is több oldalról fenyegeti veszély. A médiának járó források visszatartását, az online zaklatást, az újságírók és aktivisták ellen indított stratégiai pereket és fenyegetéseket említve kijelentették: kormánytisztviselők és a miniszterelnök próbálják elhallgattatni a kritikusnak vélt hangokat.
Mások szerint Szlovénia politikai okok miatt halogatta az Európai Ügyészség szlovén tagjainak kinevezését. A vitában a korrupció, az államügyészek késedelmes kinevezése bizonyos ügyek kivizsgálására, és az uniót az illiberális mozgalmak terjedése miatt fenyegető veszély is szóba került.
Más képviselők ezzel szemben arra emlékeztettek, hogy a vita középpontjában álló ügyeket Szlovénia már megoldotta, illetve azok felemlegetése politikai okokra vezethető vissza. Az Európai Ügyészségbe pont ma nevezték ki a szlovén ügyészeket, és a szlovén hírügynökség finanszírozására is sikerült megoldást találni, jelentették ki.
A vitában a Tanács szlovén elnökségét Anže Logar miniszter, a Bizottságot pedig Didier Reynders biztos képviselte.
A vita magyar felszólalója Hidvéghi Balázs (független).
Az Európai Ügyészség az EU új, független ügyészségi szerve, amely az EU pénzügyi érdekei ellen elkövetett bűncselekményeket – vesztegetést, pénzmosást és adócsalást – vizsgálja ki. A tagállamok önkéntesen csatlakozhatnak az ügyészséghez: jelenleg 22 ország, köztük Szlovénia vesz részt a munkájában. Az Európai Ügyészség 2021. június elsején kezdte meg működését.
Az Európai Bizottság Szlovéniáról szóló 2021-i jogállamisági jelentése megjegyzi, hogy az országban indokolatlanul késedelmes az államügyészek kinevezése, és felhívta a figyelmet a delegált európai ügyész kinevezésének elmaradására.
Az Európai Parlament a közeli múltban küldöttséget küldött Ljubljanába, ahol a képviselők a hatóságokkal, újságírókkal és nem kormányzati szervezetekkel találkozva mérték fel, hogyan érvényesülnek az uniós értékek az országban.