Zeneszerzők, szövegírók és zeneműkiadók a huszadik század elején alapították az Artisjus jogelődjét. A szervezet küldetése, amelynek egykor Huszka Jenő volt az elnöke, ma is ugyanaz: kezeli a magyar zeneszerzők, irodalmárok jogait, illetve együttműködik hasonló külföldi egyesületekkel. Jelenleg mintegy tízezer tag jogvédelmét látja el a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál bejegyzett intézményként. Jogdíjat szed azoktól, akik a műveket felhasználják, és a pénzt átutalja a szerzőknek. Ennek az összegnek a tíz százalékáról a szerzők lemondtak, és az így létrehozott alapból hozták létre az Artisjus Irodalmi Díjat. A nagydíjjal hárommillió, a mellette létrehozott irodalmi ösztöndíjakkal egy-egymillió forint járt.
Az idén azonban alapvető változás történt. Az új rendelet értelmében a pénzt az Artisjus köteles átutalni a Nemzeti Kulturális Alapnak, ahol odaítéléséről pályázat útján döntenek. A szerzői jogvédő egyesület mégsem szüntette meg irodalmi elismeréseit, mert – pénzjutalom nélkül is – kifejezésre kívánja juttatni, hogy képviseli a civil társadalom felelősségét a magyar kultúra iránt.
Tehát 2013-ban is odaítélték az Artisjus Irodalmi Díjat és a „kisdíjakat”, a jutalmazottak pedig április 25-én ünnepélyes külsőségek között vehetik át az elismeréseket. A névsor viszont máris nyilvános: eszerint a nagydíj Kántor Péteré, aki ezt a „Köztünk maradjon” című verseskötetéért érdemelte ki. A fődíjas mellett Artisjus Irodalmi Díj elismerésben részesül Szvoren Edina (Nincs, és ne is legyen – novelláskötet), Szálinger Balázs (Köztársaság – líra, dráma, epika) és Szőnyei Tamás (Titkos írás – irodalmi esszé, tanulmány) írók kapják a további irodalmi díjakat.
2006 óta összesen 31 kitűnő költőt és írót ismert el ezzel a díjjal az Artisjus Egyesület.