A kép helye. A kép aláírása: Napóleon-ház. A XVII. századi eredetű, mai barokk formájára 1767-ben kialakított épület egykori vendégéről, Napóleonról kapta a nevét. Ma a Győri Grafikai Műhely és Kiállítótér otthona, mely kortárs magyar és egyetemes képzőművészeti alkotások időszaki kiállítóhelye. Időszaki kiállítások alkalmával látogatható.
Ha a turista (netán éppen olyan győri, aki nem ismerné) ennyit megjegyez a jobb sorsra érdemes épületről, már nyert ügye van a négy folyó meg az Audi városának.
Aztán, ha a városbéli vagy a Győrbe látogató a természetben is megtekinti a Napóleon-házat, bizony, akár sírva is fakadhat. Mert a „hellogyor.hu” honlapon mutatott épület a valóságban gyalázatos állapotban virít. Tessék, itt megnézhető.
Három esztendővel ezelőtt ilyen volt:
Akkor, 2018. január 2-án ezt írtuk a kép alá: A helyszín: Király utca 4., a Napóleon-ház néven ismert palota, ma a Xantus János Múzeum Képtára. Ilyen külsővel várja a látogatót. Szégyen! (A megjelenés helye: https://infovilag.hu/gyor-tobbet-erdemelne-sebek-sokasaga-csufitja-a-varost)
A „Múzeum, ami nincs: évekkel ezelőtt lejárt ígéret – Győr Európa (egyik) kulturális fővárosa szeretne lenni” című írásunkban is megjelent a Napóleon-ház; akkor ezt írtuk képaláírásként: Ez a Győr Városi Művészeti Múzeum, a Király utcai Napóleon-ház. Nem válik az ország harmadik leggazdagabb városának a dicsőségére. (Megjelent itt; tessék kattintani!)
Két évvel ezelőtt, 2018. július 24-én jelent meg:
Akkor (tehát két és fél évvel ezelőtt!) arra kértük Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala sajtóreferensét, hogy működjék közre a szakmai válasz megszerzésében néhány felvetett témánkat illetően. Íme az egyik kérdés és válasz – szerkesztőségi kommentár nélkül:
A Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum a honlapján azzal hirdeti magát, hogy „nyitott és eleven”. A Széchenyi téri épület lehet, hogy nyitott: igaz, nem a nagyközönség, hanem a madarak számára, és eleven is: benne az állatvilág képviselői, csak éppen látogathatatlan. „A kiállítás az épület felújítása miatt bezárt 2014. március 20-án. Nyitás 2016 májusában.” Miért nem nyitották meg? A ma emberének szüksége van olyan történeti oktatóhelyre, ahol eredeti leletek, relikviák által ismerkedhet meg szűkebb környezete, szülő- és lakóhelye történelmével.
„A műemléki épület teljes felújításának engedélyezési tervei 2017-ben kaptak jogerős építési engedélyt. Az idén a részletes, minden szakágra kiterjedő kiviteli tervek készítésén dolgoznak a tervezők. Elkészültük után megkezdhető a beruházás kivitelezőjének kiválasztását célzó közbeszerzés, amelynek eredményes lezárása után kezdődhet a kivitelezési folyamat.”
Még a témánál maradva: ötödik éve nincs Győrnek régészeti, helytörténeti múzeuma, holott 2016 tavaszán – felújítás, bővítés után – már meg kellett volna nyílnia. Bár az intézmény (bal oldali kép) vezetőjével folytatott tavalyi beszélgetéskor az kiderült, hogy a győri Czita Építész Iroda Kft. 2018 nyarára elkészíti a felújítás teljes körű, minden részletet fölölelő kiviteli terveit, a mérnökiroda (érthetetlen) teljes információs elzárkózása miatt nem sikerült megtudni: hol tart a munka. (Megjelent itt.)
Tavaly nyáron ilyen volt a győri Napóleon-ház bejárata:
Tavaly ősszel pedig ilyen az épület
Ma nem érdemes dicsekedni a Napóleon-házzal (holott igen is, kellene!); ha hagyják, és valószínűleg így lesz, tovább romlik az állampota. Győr, bizony, többet érdemelne. (Folyt. köv.)
* * *
És most következzék egy olyan levél, amilyent még nem kapott szerkesztőségünk Győrből:
„Köszönöm szíves megkeresését s mint ígértem, állok rendelkezésére.
A Napóleon-ház a Rómer Múzeum telephelye. Kiállítóhely, és itt működik a Győri Grafikai Műhely is, amelynek berendezéseit a Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakgimnázium, Technikum diákjai és tanárai használják, így segítve az oktatói munkát.
Az épületet – melyben a múzeum kiállítóterén kívül ma már kiürített lakás célú helyiségek és üzlethelyiségek is találhatók – a Győr-Szol kezeli.
Az épület állagromlása miatt a kiállítótér már a korábbi években is nagyobbrészt zárva volt.
Ennek tudatában indult el az a folyamat, amelynek célja kialakítani az ingatlan új funkcióját, és ehhez, illetve a felújításhoz megtalálni a megfelelő pályázati forrásokat.
A múzeum 15 telephellyel rendelkezik. Az épületek karbantartása, állagmegóvása, illetve felújítása folyamatos feladatunk, amely hatékony elvégzéséhez fontossági sorrend alapján felállított ütemterv készült. E tervben prioritást a műtárgyraktárak élveznek, mivel az épületek hiányosságai egyben a bennük tárolt műtárgyállományt is veszélyeztetik. Ennek keretében a Közgyűjteményi Raktárban (Vasvári Pál utca) 2020 második félévében a tető javítására került sor. Emellett az Esterházy-palota belső udvarát fedő tetőterasz vízszigetelése, valamint a Borsos-ház teljes kifestése is megtörtént. A forrást mindezekhez nagyobbrészt az önkormányzat biztosította felújítási alapjából, kisebb részt pedig a múzeum a saját költségvetéséből.
A korábbi években is történtek felújítások a telephelyeken: az EFOP 4.1.9 – 2017 – 00035 pályázat révén a Borsos-ház pincéje újult meg, ahol múzeumpedagógiai foglalkoztatótér került kialakításra. Hasonló munkálatok zajlottak a Magyar Ispita (Váczi Péter Gyűjtemény) épületében is a TIOP 1.2.2.-11-1. pályázat jóvoltából (2013-2014). Az Emberi Erőforrások Minisztériuma állandó kiállítások megújítását célzó Kubinyi Ágoston Programja keretében 2020-ban a Kovács Margit Állandó Kiállítás korszerűsítésének I. ütemére nyújtottunk be sikeres pályázatot. Mint látható tehát, a múzeum – önkormányzati és pályázati forrásokból – folyamatosan karbantartja, korszerűsíti épületeit, ám arra nincs mód, hogy minden problémát egyszerre oldjunk meg.
A múzeum 2021-ben aktualizálásra kerülő középtávú stratégiai tervében kiemelt szerepet szánunk az intézményi infrastruktúra, így az épületek korszerűsítésének és állagmegóvásának.
A múzeum állandó helytörténeti kiállításának helyt adó Apátúr-ház állapota a kétezres évek elejére oly mértékben leromlott, hogy halaszthatatlanná vált a felújítása. Az épület teljes rehabilitációjához elkészültek a tervek, amelyek jogerős építési engedéllyel is rendelkeznek. A nagyszabású munkálatokhoz a pénzügyi forrás biztosítása komoly kihívást jelent, amely megoldásán folyamatosan dolgozik az önkormányzat.
A magam részéről rendkívül sajnálatosnak tartom, hogy a múzeum előző vezetése lebontatta a helytörténeti kiállítást (2016) és nem gondoskodott annak valamilyen szintű pótlásáról. Az épület (Apátúr-ház) 2016 óta üresen áll, fűtésrendszere használhatatlan. Ezért sajnos, kiállítási funkcióra nem hasznosítható jelen állapotában. A remélhetőleg mihamarabb bekövetkező felújításig az épület udvarát, illetve a barokk dísztermet hasznosítjuk: ennek keretében 2020 augusztus és szeptember hónapokban hangversenyek helyszínéül szolgáltak. A történeti kiállítás hiányát terveink szerint időszaki tárlatokkal enyhítjük: a 2020. esztendőben e célt szolgálta a Trianonra emlékező kiállítás, 2021-ben pedig a városi kiváltság 750 évvel ezelőtti elnyerését ünneplő átfogó várostörténeti kiállítás.
Ha még további kérdései lennének, szívesen állok rendelkezésére.
Üdvözlettel…”
A lap szerkesztője – tekintettel az életkorára – kijelentheti, hogy a művészettörténész múzeumigazgató válasza Győr egykori, igazán polgári hangulatát, az egymás iránti tiszteletet és a betöltött funkció tisztességes ellátásának az igyekezetét sugározza.
