Interjút adott Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a finn Ilta-Sanomat újságnak. Megismételte, amit az utóbbi hónapokban többször is hallhattunk: a svéd NATO-tagság ratifikációjának időpontja attól függ, milyen gyorsan és hatékonyan halad a bizalomépítés Magyar- és Svédország között, ezzel megnyugtatva azon magyar parlamenti képviselőket is, akiknek kétségeik és aggályaik vannak.
A svédek NATO-csatlakozásának kérdése majdnem két éve húzódik, a magyar kormány már több – nem konkrét – időpontot is megjelölt a ratifikálásra, ám hiába ígérték, hogy nem mi leszünk az utolsók, a törökök mellett a magyarok tehetnek arról, hogy Svédország még nem tagja a védelmi szervezetnek.
Pedig, ahogy mondani szokták, lenne rá igény. Nemcsak Svédország részéről, de a csatlakozás Európa és Magyarország biztonsága szempontjából legalább ennyire fontos. Az északi országnak ugyanis erős és ütőképes hadserege van, ami számottevően hozzájárulna az európai és a magyar emberek védelméhez is.
A magyar kormány azonban már jó ideje csak annyit tud mindehhez hozzátenni, hogy a kormány támogatja a svédek NATO-csatlakozását, de a Fidesz frakciójának tagjai nyugtalanok. Aggályaik vannak, amelyeket el kellene oszlatni. Jó ideje ez a mantra, Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója már tavaly márciusban felmondta a leckét. Szépen, eminens tanuló módjára adta meg az alaphangot: szerinte „a helyzet a napnál is világosabb: támogatjuk a svéd csatlakozást is, a kormány már döntött róla, a parlamenten a sor, de van egy kis bökkenő.”
A politikai igazgató a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsora hallgatóinak azt is elárulta, hogy mi az a kis bökkenő: „Várjuk a svéd kormányzati szereplőktől, hogy megnyugtassák a magyar parlament tagjait. Az a célunk, hogy minél nagyobb parlamenti többséggel tudjuk támogatni Svédország NATO-csatlakozását, hasonlóan Finnországéhoz” – mondta. Orbán Balázs szerint a „magyar parlamenti képviselők közül néhányan nem nyugodtak, mert ezt látták: a múlt években svéd kormányzati szerepelők sportot űztek abból, hogy folyamatosan megkérdőjelezték a magyar demokrácia állapotát, sértegették a magyar választókat, a képviselőiket, s ezáltal egész Magyarországot.”
Nem sokkal ezután Szijjártó Péter is hasonlóan fogalmazott. A külügyminiszter Brüsszelben a Fidesz-frakcióra hárította a felelősséget a svéd NATO-csatlakozás ratifikálásának elmaradásáért, akkor az Euronewsnak azt mondta: nem rajtuk, hanem a képviselőkön múlik a döntés. Néhány nappal később Szijjártó helyettese, Menczer Tamás külügyi államtitkár is megismételte főnöke szavait. Mint mondta, „a svédekkel összefüggésben továbbra is vita zajlik, tőlük még várnának néhány megnyugtató mondatot és gesztust a jövőben arról, hogy a szövetségi rendszeren belül a kölcsönös tisztelet talaján állva szeretnének velünk együttműködni.”
Legutóbb pedig, egy finn lapnak nyilatkozva, Bóka János miniszter mondta el: „a svéd NATO-tagság ratifikációjának időpontja attól függ, milyen gyorsan és hatékonyan halad a bizalomépítés Magyarország és Svédország között, ezzel megnyugtatva azon magyar parlamenti képviselőket is, akiknek kétségeik és aggályaik vannak. A kulcs a magyar–svéd politikai párbeszéd.”
A tartalom tehát nem változott, a Fidesz éceszgéberei nem találtak ki semmi újat, még mindig ott tartanak, hogy a parlamenti frakció tagjai nyugtalanok és meg kellene nyugtatni őket. Hogy Orbán Viktor miért nem nyugtatja meg a nyugtalan fideszeseket, azt csakis a miniszterelnök tudhatja. Mert senkinek ne legyenek kétségei: Orbán tudta és beleegyezése – sőt: utasítása – nélkül a Fidesz-frakció egyetlen tagjának sem volna mersze nyugtalankodni, pláne gesztusokat elvárni.
Mindez azért is érdekes, mert korábban nem tapasztaltunk nyugtalanságot a Fidesz parlamenti képviselői között. Épp ellenkezőleg: nyugodtan, higgadtan, különösebb hezitálás nélkül nyomkodták a gombot, ha a párt azt kérte tőlük, ám mostanra kiderült, hogy bizonyos kérdésekben, mint például a svédek NATO-csatlakozása, képesek nyugtalankodni.
Hogy hány nyugtalan képviselő van a Fidesz frakció soraiban, azt sem Orbán Balázs, sem Szijjártó Péter, de még Bóka János sem részletezte. Persze, nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a fideszes képviselők közül többen arra várnak, hogy a svéd kormányzati szereplők megnyugtasssák őket.
Talán megnyugtatóan hatna Orbán Viktor 135 bátor emberére, ha a svédek kijelentenék: Magyarország a világegyetem legdemokratikusabb országa, emiatt nemcsak tisztelnek, hanem csodálnak és irigyelnek is bennünket. Mindemellett megígérnék – és talán ez a legfontosabb –, hogy a jövőben mindig előre fognak köszönni Orbán Viktornak.
