Becslések szerint immár mintegy 650 ezer robogó közlekedik Magyarországon, közüük azonban csak 300 ezerre kötnek rendszeresen kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb). A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) arra hívja fel a figyelmet, hogy a kategóriától és lakhelytől függően átlagosan 7-8 ezer forintos éves díj kifizetésével a robogótulajdonosok mind a közúti igazoltatáskor kirótt mulasztási bírságnak, mind pedig a közúti baleset során okozott kár megtérítésének kockázatát ki tudják küszöbölni.
A fagyos reggelek elmúltával ismét kigördülnek téli helyükről a robogók, amiket egyre többen használnak napi közlekedési eszközként is. A tulajdonosok jórésze ugyanakkor továbbra sincsen tisztában azzal, hogy a biztosítási kötelezettség nem csupán a rendszámmal ellátott járművekre, hanem minden olyan segédmotoros kerékpárra is kiterjed, amelyik részt vesz a közúti forgalomban. Friss biztosítási statisztika szerint a segédmotoros kerékpárok díjosztályában 298 ezer kgfb-t kötöttek az üzemben tartók,noha a hazai állomány nagysága becslések szerint mintegy 650 ezer. Mindez azt jelenti, hogy a robogók többsége szabálytalanul közlekedik az utakon.
A segédmotoros kerékpárok által okozott károk átlagos összege gyorsan emelkedik. Egy év alatt (2021-ben) 437 ezerről 515 ezer forintra nőtt a balesetek miatt kifizetett átlagos kártérítés.Ugyanakkor személyi sérülés esetén a kárösszeg könnyen milliókra is rúghat, amit biztosítás hiányában a károkozónak saját zsebből kell térítenie.
Könnyebbség a károsultaknak, hogy ha biztosítatlan robogó okoz kárt, a károkozó helyett a MABISZ Kártalanítási Számlájafizeti ki a kárösszeget, majd utólag behajtja a károkozón.
Annak, aki robogósként csak most szembesül biztosításkötési kötelezettségével, mulasztása miatt nincs mitől tartania: az előző időszakra nem kell fedezetlenségi díjat fizetnie (mint a gépkocsik vagy motorok esetében), igazoltatáskor pedig a rendőrök csakis azt vizsgálják, hogy az adott időpontban a jármű rendelkezik-e biztosítással. Ami azonban természetesen csak a megkötés időpontja után okozott károkra nyújt fedezetet.
Ha a járműnek nincs rendszáma, a biztosítók az alvázszámra kötnek kötelezőt. A járművek előtörténetét sehol sem vezetik, így bónusz/málusz-besorolás sincs hatással a fizetendő díj mértékére.
Európa csaknem valamennyi országában vagy az állam, vagy a biztosító látja el rendszámmal ezeket a járműveket. Egy jól látható azonosító jel bevezetése Magyarországon is számos problémát küszöbölhetne ki. Gyakori eset például, hogy a károkozó robogós elhagyja a baleset helyszínét, és ilyenkor szinte lehetetlen az elkövető azonosítása. A biztosításkötési arányon is javíthatna a kötelező rendszám, hiszen így azonosíthatóvá válnának azok, akik elmulasztották a kötelezőt befizetni.
Ugyancsak könnyebben lehetne kiszűrni azokat a járműveket is, amelyeknek – 50 cm3-nél nagyobb motortérfogatuk vagy 45 km/óránál nagyobb sebességük miatt – már ma is rendszámmal kellene rendelkezniük, és amiknek a vezetéséhez már motoros jogosítvány is szükséges. E járművek esetében behajthatóvá válnék az első, hazai forgalomba helyezéskor fizetendő regisztrációs adó is.