A kínai állami propagandaújság, a Global Times dicséri Orbán Viktort, hogy belevágott a kínai „zöldenergia” befektetési projektbe, miután zöld utat adott a kínai akkumulátorgyár debreceni felépítésének. Orbán döntését megfontoltnak és pragmatikusnak nevezi, dicséri azért is, hogy ekképp baráti kapcsolatokat ápol a Kínai Kommunista Párttal.
Ebben nemcsak az meglepő, hogy akkumulátorgyár építése zöldprojektnek számít, hanem az is, hogy erről a szélsőjobbnak tekinthető amerikai Breitbart News adott hírt ekképpen. Márpedig a Breitbart ideológiája a legkevésbé sem fér össze a kínai kommunista ideológiával, viszont a lap nemegyszer bebizonyította, nagy Orbán-rajongó. Megírja azt is, hogy Magyarország az elsők között csatlakozott az „Egy övezet – egy út” kínai programhoz, ami a szerző, Francis Martell szerint egy nagy csapda. Mint egy ragadozó, Kína hitelt kínál a kiszemelt országnak, amit a későbbiekben arra használ, hogy megtörje a szuverenitását.
Megkapja a magyar kormány ebben az írásban azt is, hogy ráadásul a napokban megerősítette a Szijjártó vezette külügyi tárca, hogy az „Egy Kína”-elvhez továbbra is hű marad, márpedig hamis az az eszme, amelyik Kína saját provinciájának tekinti Tajvant. Ennek előzménye, az elmúlt napok tajvani diplomáciai konfliktusai, amelyek a kínai katonai gyakorlat meghosszabbításához és Tajvan megfenyegetéséhez vezettek.
A hazánkban akkumulátorgyárat telepítő CATL kínai céget – a Breitbart tudósítója szerint – emberjogi visszaélésekkel vádolják, mivel az ujgurokat gyakorlatilag rabszolga munkaerőként alkalmazza, illetve közvetve gyerekeket is, akiket Kongóban kobaltbányászatra fognak be. Szijjártót idézi, aki úgy nyilatkozott, büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország egyik legnagyobb zöldmezős beruházása valósul meg, ami a németországi után a 2. legnagyobb üzem lesz Európában.
A kínai nagykövet Budapesten így fogalmazott: büszke arra, hogy Magyarország lett a kínai vállalkozások belépő pontja Európába. Orbánnak ez a döntése – véli a Breitbart – viszont ellentmond annak a retorikának, amivel általában hadat üzen a globalistáknak.
A texasi Dallasban is úgy fogalmazott a CPAC konferencián, hogy menjenek a fenébe a globalisták. Emellett hirdeti hazájában és az Európai Unióban is: megveszekedett antikommunista. Kína, a jelek szerint, kivétel. Márpedig a világ legnépesebb országaként a keresztényüldözés ott a legmasszívabb – írja Francis Martell – Steve Bannon kedvenc lapjában.
A France 24 francia állami televíziós hírcsatorna tudósítása a magyarországi szárazságról sok helyütt (a többi között a Columbus Telegramban is) megjelent, hangsúlyozva azt, hogy 1901 óta nem volt ekkor szárazság, a gazdák, legelők tulajdonosai kétségbe vannak esve.
Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Igazgatóság szóvivője is nyilatkozott a francia tévének: manapság nagyon kevés a néptelen terület, és víztározók építéséhez nemzeti konszenzusra lenne szükség – ami az interjúalany szerint aligha valósulna meg.
Az izraeli Haaretz Orbán Viktort – legutóbbi szónoklatai rasszista kirohanásai után – az egykori román diktátorhoz, Nicolae Ceausescuhoz hasonlítja, felidézve Rajk László 10 évvel ezelőtti, a francia Le Monde-ban megjelent esszéjét, amiben ő is ugyanezzel a hasonlattal élt, sőt, Orbánt Magyarország ellenségének is nevezte. A Haaretz-cikk szerzője a Babes-Bolyai Egyetem tanára, a Magyarországi Holokauszt Földrajzi Enciklopédiájának a szerzője is, és a többi között egyértelműsíti: látszólag ukrán párti szólamokat zeng ugyan, de valójában az oroszok oldalán áll a magyar kormányfő.
A nemzetközi sajtószemle alábbi részének szerzője: muosz.hu
Financial Times Magyarország és Románia gazdaságilag egyelőre jól áll, mert kihasználta a háború előtti lendületet, ám elemzők szerint közeleg az igazság pillanata. Németh Dávid a KBC Banktól úgy nyilatkozott, hogy kihatnak a növekedésre a német gazdasági bajok, mivel a régió országai számára cseppet sem mindegy, mi történik legnagyobb partnerüknél. Az infláció és az emelkedő kamat pedig a hazai keresletet befolyásolja.
Az ütem a 2. negyedévben 1%-ra fékeződött, de akkor az Orbán-kormány még nem kényszerült szembenézni a hatalmas költségvetési hiánnyal, a felfelé iramodó árakkal és a pénzpiacokon tapasztalható nyomással. Így csak a múlt hónapban húzta be a féket, eltörölve az rezsiplafont, valamint a KATA-t.
A magyar fél hiába kért segítséget az EU-tól a járványalapból, még nem kapott egy fityinget sem – a jogállami aggályok miatt. Az európai források elmaradása viszont visszafogja a növekedési kilátásokat is. Mindezek ellenére várhatóan még az idén létrejön az egyezség Brüsszellel. A feszültség ugyanakkor aláássa a befektetők bizalmát, ez pedig azt eredményezte, hogy nagy mennyiségben dobtak piacra magyar papírokat. A forint árfolyama pedig rekordmélységbe zuhant. Elemzők szerint a közelgő megállapodás némi lélegzethez fogja juttatni a Fidesz-kormányt.
Közben már recesszióba süppedt a lengyel gazdaság, miközben az egész régiót fenyegeti a visszaesés veszélye. A háború az év vége felé nyomja át a negatív tartományba a gazdaságokat, az energiaárak emelkedése, a szállítási láncok megszakadása, az alacsony fogyasztói bizalom és a megszorító intézkedések folytán.
Az elemzőket meglepte, hogy a lengyelek a 2. félévében 2,3%-os esést produkáltak, miközben az infláció az utóbbi negyedszázad legmagasabb szintjén jár: 15,6%-os. A jegybank úgy reagált, hogy jóformán a nulláról 6,5%-ra növelte az alapkamatot. A megélhetési költségek megugrásának enyhítésére a varsói kormány befagyasztotta a jelzáloghitelek törlesztését.
Politico Várhatóan tovább élezi a feszültséget az Európai Bizottság és a magyar kormány között, hogy a médiahatóság – lakossági panaszra hivatkozva (?) – vizsgálatot kezdeményezett a Netflix ellen, mert az egyik rajzfilmben két lány csókolózott. Márpedig a vonatkozó magyar LMBT-ellenes törvény értelmében tilos a melegség propagálása.
Brüsszel nem nézi jó szemmel, hogy Orbán Viktor folyamatosan támadja a nemi kisebbségeket. Az országot egész Európából bírálatok érték egy éve, amiért elfogadta az említett jogszabályt. Az EU a múlt hónapban közölte, hogy a szervezet legfőbb bírósága elé viszi az ügyet.
Politico Revansista szándékokkal vádolta meg Németországot a lengyel jegybank kormányzója, Jarosław Kaczynski hű szövetségese. Adam Głapinski szerint a veszély nem a gazdaság oldaláról fenyegeti az országot, hanem Brüsszel és Berlin összeesküvése miatt. Vagyis nem a küszöbönálló recesszióval, a złoty mélyrepülésével és az inflációval kell foglalkozni, hanem azzal, hogy – mint mondta – a németek vissza akarják szerezni egykori területeik egy részét, amik a 2. világháború után kerültek a lengyelekhez.
Sőt az egész övezetet igyekeznek uralmuk alá vonni saját államuk és Oroszország között. Hozzátette, hogy a terv végrehajtója az ellenzék vezetője, Donald Tusk. Neki az a feladata, hogy megbuktassa a kormányt, bevezesse az eurót, majd visszatérjen az EU-központjába és ott mielőbb tető alá hozza az európai szövetségi államot.
A bankelnök úgy véli, ezért nem fizeti ki az Európai Unió Varsónak az újjáépítési keretből előirányzott 35 000 millió eurót. Azt inkább a következő kormány részére tartogatja.
A jelentés hozzáteszi, hogy a Lengyel Nemzeti Bank későn reagált a meglóduló árakra, és most már úgy van, hogyha növeli az alapkamatot, azzal súlyosbíthat a visszaesésen. A helyzet nehéz feladat elé állítja a PiS-t a jövő évi választások előtt. A bankelnök azonban mindettől függetlenül azt hangoztatja, hogy ki kell tartani a mostani irányvonal és hatalom mellett, mert akkor az ország 10 év múlva a németek, a franciák, az olaszok és a többiek egyenrangú partnereként ülhet az Európai Unió asztalánál.
Neue Zürcher Zeitung A NATO nagyon is lehetségesnek tekinti, hogy Oroszország megtámadja valamelyik tagállamát, ezért készül az eshetőségre, ám állandó csapatokat továbbra sem vezényel a volt szocialista országokba, mert tartja magát a Moszkvával kötött megállapodáshoz. A szervezet szerint az oroszok a legnagyobb veszély a béke szempontjából. A háborúval a Nyugat végleg elvesztette az illúziót, hogy dűlőre juthat a Kremllel az európai békerend ügyében. Hiszen szinte nincs is olyan alapelv a nemzetközi jogban, amit Putyinék ne szegtek volna meg – mondogatják a szövetség brüsszeli központjában.
Ugyanakkor a katonai tömb vezetői legalább a kétoldalú megállapodás látszatát igyekeznek fenntartani, jóllehet az orosz elnök sorra rúgta fel ígéretét, nevezetesen: tiszteletben tartja a szomszédos államok területi sérthetetlenségét, előbb Grúziában, majd a Krím megszállásával, végül pedig 8 hónapja a kelet-ukrajnai kalanddal.
A NATO úgy reagált, hogy már márciusban négy további harci csoportot küldött Magyarországra, Szlovákiába, Bulgáriába és Romániába, sőt további fejlesztéseket irányoz elő, a megfelelő nehézfegyverzet helyi állomásoztatásával együtt. Főleg a lengyelek és a balti államok azonban igen csalódottak, mert arról nincs szó, hogy folyamatos lenne területükön a nyugati katonai jelenlét. Ők ugyanis nagyon is valósnak vélik egy orosz intervenció lehetőségét és a szemükben végzetes, hogy ez esetben várniuk kell, amíg megérkezik nyugatról a segítség.
A visszafogottság oka az, hogy egyrészt akadnak olyanok, akik szerint az oroszok katonailag meggyengültek, ezért óvakodnak új hadműveletektől. Másrészt sok tagországnak nincs elég katonája, hogy erősítést irányítson keletre. Harmadrészt pedig egyes kormányok szerint igazából a déli államokra kell összpontosítani, a terrorizmus, a migráció és a klímaváltozás veszélyei miatt.
Politico Csöbörből vödörbe kerül az EU, amikor azerbajdzsáni gázzal igyekszik pótolni a kieső orosz mennyiséget, mert a változás csupán annyi, hogy most egy másik tekintélyuralmi rendszertől kerül függő helyzetbe. Erre figyelmeztet az egyik legnagyobb közép-európai környezetvédő szervezet, a CEE Bankwatch Network vezető munkatársa.
Gligor Radecsity szerint az Európai Bizottság által szorgalmazott megoldás ellentétben áll a szervezet klímavédelmi céljaival és emberi jogi normáival. Merthogy a fizetségként átutalandó pénz az azeri autokráciát erősíti, márpedig az hírhedt a grasszáló korrupció és az ellenzék elnyomása miatt.
Arról nem beszélve, hogy a Lukoilnak meghatározó szerepe van az ottani energiahordozók kitermelésében és szállításában. A cég egyébiránt rajta van az amerikai szankciós listán. Nem sokkal az Ukrajna elleni invázió előtt megkétszerezte érdekeltségét a hatalmas Shah Deniz fölgázmezőben, így már csak a British Petroleumnak nagyobb a részesedése a vállalkozásban.
Szóval Brüsszel nem mondhatja, hogy az új beszerzési forrással növeli az energiabiztonságot. Emellett a Lukoil odahaza az egyik legnagyobb adófizető, ennélfogva az azeri gázból származó profit egy része Putyin hadigépezetét olajozza. Továbbá a cég olyan értesülésekhez jut hozzá, amelyek segítségével a Kreml még inkább fegyverként használhatja a szénhidrogének exportját. Ily módon az új azeri gázügylet csak segít állandósítani Európa kiszolgáltatottságát, miközben legfőbb ideje lenne véget vetni ennek az áldatlan állapotnak.
A The Washington Post vezércikke hangsúlyozza: az országnak több Liz Cheneyre van szüksége, ám mivel a politikus vereséget szenvedett pártja wyomingi előválasztásán, most eggyel kevesebb lesz belőle a törvényhozásban. A politikus persze előre megmondta, hogy ha a székébe kerül, amiért kiáll az alkotmány mellett, akkor ő ezt az árat hajlandó megfizetni. Mostani vereségét előre lehetett látni, mégis lehangoló.
Ám nem szükséges a számokat elemezni ahhoz, hogy lássuk: mennyire eltér egymástól, amerre ő, illetve pártja halad, miután a republikánusoknál Donald Trump még azután is igen jól érezhető befolyást élvez, hogy szerepet játszott a január 6-i eseményekben, ami az egyik mélypont volt a nemzet életében. Sok republikánus állítja: meghamisították az elnökválasztás eredményét.
Liz Cheney elutasítja ezt a véleményt és kulcsszerepet játszik a történtek körülményeit kutató különbizottságban. Részvétele folytán a testület kétpárti, ráadásul bennfentes ismeretei nélkülözhetetlenek annak megértéséhez, miként juthattak el a dolgok a rettenetes ostromhoz. Most nem azért vesztett, mert nem lett volna a párt hűséges képviselője a törvényhozásban, hanem mert nem engedett Trumpnak. Vagy legalábbis nem maradt csendben, amikor az próbálja aláásni a demokráciát. Sok republikánus is úgy ítéli meg, hogy az előző amerikai elnök nagy fenyegetés.
A különbség közte és az ellenzék vezetése között az, hogy ő felismeri: az ideológia és a párthűség nem számít, amikor létveszélybe kerül a jogállam. Jelenleg széles összefogásra volna szükség az olyan alapértékek védelmében, mint a szabad és tisztességes választás, vagy a hatalom békés átadása. Merthogy politikusok már előre kétségbe vonják a választások kimenetelét és választott tisztségviselők, közalkalmazottak ellen uszítanak. Ezért kellene Liz Cheneyből több.
A Financial Times szerkesztőségi állásfoglalása szerint széles körben is igen tanulságos, hogy kiderült: az előző ausztrál miniszterelnök a járványra hivatkozva fű alatt magához vonta öt tárca irányítását. A Covid több helyütt fügefalevélként szolgált, hogy az erős emberek autoriter módszerekkel még nagyobb hatalomra tegyenek szert, lásd Orbán Viktort, aki nem vesztegette az idejét és bevezette a rendeleti kormányzást – a lejárat megjelölése nélkül.
De még bejáratott demokráciák sem úszták meg, hogy vezetőik ne terpeszkedjenek túl a jogkörükön, a legékesebb példa rá Donald Trump. Hozzá képest az ausztrál Morrison ügye jóformán semmiség, de rávilágít, hogy ébernek kell maradni a demokrácia védelmében.
Mert az igaz ugyan, hogy rendkívüli időkben rendkívüli intézkedések válnak szükségessé, de létfontosságú, hogy a demokratikus fékek és ellensúlyok már előre megvonják a különleges felhatalmazás korlátait. Ausztráliában nem lesz könnyű kibogarászni, jogilag miként is kell megítélni a kormányfő módszerét, ám a tanulságokat érdemes messze földön levonni.
Frankfurter Allgemeine Zeitung Az ukrán háború ellenére jól alakul Németország kereskedelme Közép- és Kelet-Európával, bár az egyre drágább orosz gáz tetemes ráfizetéssel jár. De még a nagy bajban lévő Ukrajnával is jól alakul a forgalom. A legfrissebb statisztika szerint az első félévben majdnem 280 milliárd euróval nőtt az árucsere a térséggel, ami 13,7%-os emelkedést jelent. Igaz, az ország össz-kivitele és -behozatala ez idő alatt 20%-kal nőtt.
De a régió többi tagállamával lebonyolított üzletek ellensúlyozták az orosz veszteséget. Ráadásul a veszteség csökken, mert a németek az év hátralévő részében visszafogják az orosz energiahordozók vásárlását.
Ugyanakkor kiemelkedő partnernek számít Lengyelország, és ha hozzávesszük a másik három visegrádi országot is, akkor az összforgalom velük már 187 000 millió eurónál jár, ami sokkal több, mint az első számú piacnak számító Kínában kitermelt 149 000 millió.