Az Európai Parlament továbbra is az az uniós intézmény, melyben a legtöbben bíznak, derült ki az Európai Bizottság által ma közzétett adatokból. Az Európai Bizottság szokásos 2018. tavaszi Eurobarométer-felmérése szerint, mely az uniós intézményekkel kapcsolatos tudatosságot vizsgálta, a válaszadók fele bízik az Európai Parlamentben. Ez 5 százalékpontos növekedés a 2017. őszi adatokhoz képest; a bizalmatlanság 3%-kal esett ugyanezen periódusban.
Magyarországon a bizalom 55%-os, meghaladja az uniós átlagot.
A jogalkotási ciklus során az Európai Parlamentbe vetett bizalom – a standard Eurobarométer mérések szerint – a májusi 34%-ról rekordmagasságúra, 50%-ra növekedett. A kutatás szerint a válaszadók 93%-a ismeri az EP-t; ez jóval magasabb a többi intézmény ismertségénél és valamelyes növekedés a legutóbbi Eurobarométer-adathoz képest is. Az Európai Unió egésze iránt továbbra is nagyobb a bizalom (42%), mint a nemzeti intézményekkel szemben (34%).
1. A gazdasági helyzettel kapcsolatos optimizmus és az euró erős támogatottsága
- Az európaiak továbbra is pozitívan látják az európai gazdaság helyzetét (50%).
- A nemzetgazdasági helyzettel kapcsolatos pozitív vélemények aránya (49%) meghaladja a negatív véleményekét (47%). A magyarok az uniós átlagnál nagyobb arányban (54%) ítélik jónak hazájuk gazdasági helyzetét.
2. Növekszik az Európai Unióba vetett bizalom
- Az EU-ba vetett bizalom nő, jelenleg 42%-os, 2010 ősze óta a legmagasabb. Magyarországon ugyanakkor visszaesett az EU iránt érzett bizalom (44%, -5).
- Az európaiak 40%-ában – a magyarok 41%-ában – pozitív kép él az EU-ról.
- Az EU-ba vetett bizalom továbbra is nagyobb, mint a nemzeti kormányok és parlamentek iránti bizalom (34%). Magyarország esetében a helyzet fordított: kismértékben ugyan, de a magyarok jobban bíznak saját országuk kormányában és parlamentjében (46%), mint az Európai Unióban (44%).
- Az európaiak többsége derűlátó az EU jövőjét illetően (58%).
- „Az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke EU-n belüli szabad mozgását” és „az EU tagállamai közötti békét” tekintik a legtöbben (58%, illetve 54%) az Unió legpozitívabb eredményének. A magyarok a diákcsereprogramokat (39%) helyezik a lista második helyére.
- Az európaiak 70%-a – a magyaroknak pedig 77%-a – vallja magát uniós polgárnak.
3. Az európaiak leginkább a migráció és a terrorizmus miatt aggódnak
- A válaszadók a bevándorlást (38%) és a terrorizmust (29%) jelölik meg az EU előtt álló legnagyobb aktuális kihívásként. A magyarok is így vélekednek, de jóval nagyobb arányban (56% és 38%).
- Tagállami szinten a legsúlyosabb gondnak a munkanélküliséget (25%), az egészségügy és a szociális biztonság helyzetét (23%) és a bevándorlást (22%) tekintik az emberek. A magyar válaszadók körében az első helyen az egészségügy és a szociális biztonság (46%), második helyen a bevándorlás (24%), a harmadik helyen pedig az áremelkedés, infláció és a megélhetési költségek kérdése (22%) áll.
4. Az európaiak érzik az uniós szakpolitikák előnyeit és eredményeit
- Nőtt azoknak az aránya, akik úgy érzik, hogy részesültek az uniós kezdeményezéseknek köszönhető előnyökből. Az uniós polgárok legnagyobb arányban a határellenőrzések nélküli külföldi utazást (53%), a roamingdíjak csökkenését (48%) és a külföldi vásárlással kapcsolatos fogyasztói jogok megerősítését (37%) tartják magukra nézve előnyösnek. Erről a magyarok is ugyanígy vélekednek, de jóval kisebb arányban (27%, 26% és 20%).
Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke megjegyezte: „Ez a parlament azon dolgozik, hogy csökkentse a szakadékot az uniós intézmények és az állampolgárok között, és jól végzi a dolgát. Maguk az állampolgárok erősítik meg ezt a legutóbbi Eurobarométer méréseken keresztül. Az elmúlt fél év során az Európai Parlamentbe vetett bizalom 45%-ról 50%-ra növekedett. Az EP messze a legmegbecsültebb intézmény.”
“Köszönetemet fejezem ki mind a 751 európai parlamenti képviselőnek, aki ezt a gyűlést alkotja. Megmutattuk, hogy vezető szerepet tudunk játszani azáltal, hogy az EP-t tettük az Európa megváltoztatását célzó vita hatékony középpontjává.”
“Különösen a bevándorlás kérdésében segítettünk az európai válasz kialakításában, és a mérés szerint ez állampolgáraink számára a legfontosabb kérdés. Novemberben elfogadtuk a szolidaritást és határozottságot ötvöző tervezetet a menekültügyi rendszer reformjáról, beleértve a Dublin-rendszer reformját is. Rövid-, közép- és hosszútávú stratégiát javasoltunk az afrikai indulások megállítása céljából. A Tanács nem halogathatja tovább a menekültügy reformját, és tisztában kell lennünk azzal is, hogy a bevándorlás irányítása uniónk jövőjének alapvető, sarkalatos pontja.”