Vajon a bibliai történeteket többször is átdolgozták és kiegészítették? Tényleg nős ember volt Jézus? Milyen további titkokat rejtenek a holt-tengeri tekercsek? A mesterséges intelligencia és a multispektrális képalkotás ilyen és ezekhez hasonló kérdések megválaszolásában is hasznos segédeszköz.
Karácsony közeledtével újra és újra az érdeklődés homlokterébe kerülnek a könyvek könyvének, azaz a Bibliának az állításai. Körülöttük még napjainkban is sok a bizonytalanság. A történészek például már Jézus születésének évét is kétségbe vonják, nemhogy a hónapot vagy a napot! Feltételezések szerint a Megváltó évekkel korábban, mások szerint valójában nyáron látta meg a napvilágot.
December első napjaiban a Viasat History arra vállalkozott, hogy esténként egy-egy dokumentumfilmben fedje fel Jézus családjának titkait. Arra is választ adnak a filmkockák, hogy ki írta az Újszövetséget?
Jézus idején még nem létezett a cölibátus, sőt a vallási vezetőktől elvárták, hogy családban éljenek. Az évszázadok folyamán a Názáret körüli nők szerepe viszont egyre kisebb lett, egyet kivéve: ő volt Mária Magdolna, az apostolok apostola, aki elsőként fedezte fel, hogy Jézus újjászületett.
1896-ban találtak egy kéziratot, a „Mária evangéliumát”, amely a nőt Jézus legelkötelezettebb híveként állította be. Ötven év múltán Luxortól nem messze egy újabb dokumentumra bukkantak, amely azt állítja, hogy Jézus kapcsolatban állt Mária Magdalénával, az evangélium szerzője, Fülöp ugyanis arra panaszkodik, hogy Jézus gyakorta megcsókolta Máriát. 2012-ben pedig egy olyan irat került elő, ami egyenesen azt állítja, hogy Jézusnak felesége volt (de azt nem, hogy az Mária lett volna). Az egyház megkérdőjelezte a Római Egyetemen bemutatott dokumentum eredetiségét.
A zsidó vallás és a kereszténység szerint a Bibliát Isten írta, pontosabban „lediktálta” tanait a prófétáknak, közöttük Mózesnek. De ezt már a 17. században is megkérdőjelezte egy filozófus, mondván: Mózes nem írhatta le a saját halálát. De akkor ki írta a Bibliát? Erre a kérdésre a Holt-tengernél lévő Kumráni-hegység barlangjaiban, 1947-ben talált tekercsek adhatnak új válaszlehetőséget.
A 2300 éves leletek közül az egyik – Eszter könyve – az egész Ótestamentumot tartalmazza. A helyszínen talált írótermek és -eszközök arról tanúskodnak, hogy az írás folyamata is itt zajlott, a barlangok könyvtárként is szolgáltak, ahol különböző korokból származó tekercseket gyűjtöttek össze. A meglehetősen rossz állapotú leletek szövegeiből a NASA által kifejlesztett, ún. multispektrális képalkotásnak köszönhetően rengeteg, mindezidáig rejtve maradt írásra derült fény. Ezek pedig arról árulkodtak, hogy a jól ismert bibliai történeteknek több különböző változata is létezik, a tekercsek egy részét az írnokok átszerkesztették, szövegeket húztak ki és újakat írtak hozzá: a kutatók saját szemükkel látták, ahogy az Ótestamentum formát önt.
Arra a kérdésre, hogy egy-egy szövegen hányan dolgozhattak, a mesterséges intelligencia tud választ adni, amely egy algoritmus segítségével nagy eséllyel képes megállapítani, hogy egy-egy írás kihez tartozik.