A Fővárosi Törvényszék jogerős döntése alapján Kishantos és a Greenpeace Magyarország ma pert nyert a Magyar Állammal szemben. A mai döntés megerősítette a Pesti Központi Kerületi Bíróság korábbi ítéletet, mely elutasította a Magyar Állam keresetét, és kimondta, hogy a Magyar Állam által felhozott vádak megalapozatlanok. [1] (A nyitó képen: Greenpeace-aktivisták 2014. májusi demonstrációja Kishantoson, az „új bérlők” törvénytelen tevékenységei miatt. Fotó: © Greenpeace.)
A magyar biogazdálkodás fellegvárának számító kishantosi ökogazdaság kálváriája 2013-ban indult, amikor egy jogszabályokat sértő eljárás során a gazdaság elveszítette a földjeit. A ma véget ért peres eljárás öt éven át zajlott, ebből négy évig halasztották. A perben a Magyar Állam valótlan vádak alapján 14 millió forintot és ennek kamatait akarta megfizettetni a Kishantosi Vidékfejlesztési Központtal és az őt támogató Greenpeace Magyarországgal.
„Örömmel üdvözöljük a Fővárosi Törvényszék döntését, ebben az eleve megdöbbentő indokokkal indított perben. Hiszen, mint végül az ítélet is kimondja, a 2014. áprilisi demonstrációnk törvényes volt, a gyülekezési jog szabályai szerint tartottunk meg. Célja az alapszabályunkban rögzített küldetésünknek megfelelően a természet és az emberi élet védelmének és megőrzésének előmozdítása volt. Hitünk szerint mindaz, amit tettünk, a magyar alaptörvény szellemének is megfelelt, amely rögzíti mindenki jogát az egészséges környezethez (XXI. cikkely). Ezt bizonyítja az is, hogy akciónkkal kapcsolatban sem büntetőjogi feljelentés nem történt, sem a rendőrség nem jelezte, hogy a demonstrációink jogsértőek lettek volna” – mondta dr. Rodics Katalin, a Greenpeace biodiverzitás kampányának felelőse.
A Fővárosi Törvényszék – mint másodfokú bíróság – a mai ítéletével megerősítette az első fokú bíróság ítéletében [1] szereplő objektíven helytálló és politikamentes tényeket és megállapította azt, hogy a Nemzeti Földkezelő Alap (NFA) úgy kötött szerződést a biztonsági céggel, hogy erre nem volt felhatalmazása a Magyar Állam részéről. Így a szerződésben megállapított összeget a Magyar Állam nem perelheti. Az új bérlők haszonbérleti szerződésével kapcsolatban pedig a felperes Magyar Állam semmilyen bizonyító iratot nem mutatott fel. Ezért a Magyar Állam elmaradt haszonbérleti díjjal kapcsolatos követelése sem jogos.
Ismert tény, hogy a pert még 2015 őszén indította a Nemzeti Földügy Központ (NFK) jogelődje, az egykori Nemzeti Földkezelő Alap. A per első tárgyalásán, 2015. november 10-én 31 civil szervezet mintegy száz tagja demonstrált a két alperes iránti szolidaritásból a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt, és adott ki közös nyilatkozatot „A bátorságot nem lehet beszántani” címmel.
2015. november 10.: 31 civil szervezet közel 100 tagja demonstrál a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ és a Greenpeace Magyarország iránti szolidaritásból a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt. Fotó: © Járdány Bence/Greenpeace. További fotók ezen a linken.
A Magyar Állam nevében eljáró NFK kártérítésre akarta kötelezni Kishantost és a Greenpeace Magyarországot azok törvényes véleménynyilvánító demonstrációi miatt. 2014 áprilisában ugyanis a Greenpeace jogkövetően és békésen demonstrált Kishantos földjeinek elpusztítása ellen. Akkor történt, hogy a folyamatban lévő birtokvédelmi perek dacára az „új bérlők” művelésbe vétel címszó alatt beszántották Kishantos 400 hektárnyi, aratás előtt lévő bionövényét, akkori áron kb. 100 millió forintnyi terményt.
Kép a perben tárgyalt 2014. áprilisi demontrációról. Fotó: © Greenpeace. További fotók ezen a linken.
A tiltakozás ellenére az NFA nemhogy megakadályozta volna az öncélú pusztítást, de privát, fegyveres őrző-védő szolgálatot bérelt fel, amely a gazdasághoz vezető közutakat is lezárta. (Az erről készült fotókat lásd itt.) Az NFK abszurd álláspontja az, hogy Kishantos és a Greenpeace békés tiltakozása miatt kára keletkezett, ezért a többi között ennek a biztonsági szolgálatnak a díját, valamint a 14 millió forint késedelmi kamatait, és a teljes perköltséget akarta megfizettetni az ökogazdasággal és a Greenpeace-szel. A még 2015-ben indított pert akkor egyetlen tárgyalás után felfüggesztették, és elhalasztották a Kishantossal kapcsolatban folyamatban lévő egyéb perek befejeztéig, melyek hazai szakaszai 2019 tavaszán zárultak le, de a véleményünk szerint jogszabályokat sértő döntések miatt Kishantos az Európai Emberjogi Bírósághoz fordult.
A Greenpeace 2013 óta folyamatosan támogatja Kishantos harcát az igazságért, az erről szóló idővonal itt.