Az az ország, ahol a bíróknak megtiltják, hogy emberjogi szervezetek továbbképzésein, vagy tájékoztatóin vegyenek részt, az az ország, ahol az éppen hatályos oktatási törvény kiszorítja az iskolákból a civil szervezeteket, mi több az igazgató kirúgása a szankció, ha kiderül, hogy egy éven belül bármilyen civil szervezet kapcsolódott az ott folyó munkához, az az ország nagyon nagy bajban van. (Nyitó kép: az emberi jogok kanadai múzeuma a Manitoba állambeli Winnipegben.)
Ott a jövő nemzedékeiért felelősséget érzőknek különösen nagy feladatot kell vállalniuk, hogy szakértelmük, elhivatottságuk megfelelő leleménnyel párosulva egy jobb világ megalapozását tegye lehetővé.
Az emberi jogi nevelés egyik legnagyobb országos rendezvénye az Emberi Jogi Nevelők hálózata (EJHA) és az Amnesty International Magyarország közös szervezésében mára összehívott országos konferencia célja volt, hogy az emberi jogi, vagy demokratikus állampolgári neveléssel foglalkozó szakemberek új ösztönzést, indíttatást kapjanak, megoszthassák egymással tapasztalataikat, válaszokat keressenek közös kétségekre, erősíthessék kapcsolataikat, és eszközöket kapjanak az emberi jogi nevelésben végzett munkájukhoz. Bemutatkozott az EJHA legújabb kezdeményezése, az EjhaCKni is!
A Budapesti Európai Ifjúsági Központban lezajlott egésznapos program megmozgatta a civil szervezeteket és az ország pedagógusait. A Civil Rádió még a bezárása előtt egyenes adásban adott közvetítést a találkozó eseményeiről. A résztvevők egy része a regisztrációnál nem járult hozzá, hogy kép és hangfelvételen szerepeljen, ami érdekes adalék a mai magyarországi állapotok megértéshez. Ezzel együtt igen konstruktív napot töltöttek együtt a szakemberek, akik valóban létkérdésnek tekintik, hogy a hazánkban felnövekvő nemzedékek már ne egy illúzió romjain botladozzanak, hanem valódi demokráciában éljék meg szabad kiteljesülésüket. Ismerjék és értsék az ENSZ-tagállamok által 71 évvel ezelőtt elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, a működő demokrácia pedig legyen életük természetes része, színtere.
A konferencia nyitányában Juhász Vera EJHA-koordinátor, Beöthy Ádám, az Amnesty oktatási koordinátora, Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke, az emberi jogok tanítása mozgalmának az alapítója, Milutinovits László, az Európa Tanács ifjúsági képzési programjának minőségbiztosítási szakértője, valamint Surányi Anna, az EJHACKni bemutatója hangolta rá a résztvevőket a későbbi szekciókban folytatódó munkára. A nyitó előadások jól érzékeltették, milyen égetően fontos társadalmi kérdés, hogy Magyarország csatlakozzék a 21. századhoz, mert elhúz mellettünk az élet, a világ, ha nem tudunk átfogó társadalmi szemléletformálást, változást generálni. Milyen utak, megközelítési módok és cselekvési tervek, illetve kész programok segítenek tanítani? Tanítani a tanítókat és fiatalokat. Szervezetek – nem kevesen – amelyek itt, megjelentek mind-mind hozzátettek tapasztalatokat, ötleteket, saját fejlesztésű kezdeményezéseket, mert csak együttes erővel lehet érvényt szerezni az erőfeszítéseknek.
A szekciókban olyan témákat taglaltak, mint hogy miként alakíthatók az iskolák megfelelő helyszíneivé az emberi jogi kérdések oktatására és átélésére, vagy milyen módon célszerű kezelni az LMBTQ-fiatalokkal kapcsolatos iskolai helyzeteket, hogyan szorítható vissza és előzhető meg az iskolai agresszió, miként kezelhetők az iskolai zaklatások; megvitatták a pedagógusoknak az emberi jogi témában készült óravázlatait. Olyan csoport is alakult, amelyben a roma középiskolások felkészítéséről esett szó a velük szembeni előítéletesség kezeléséhez, továbbá a pedagógusok vállalható szerepéről a klímavédelmi mozgalmakban.
Nem hiába vártak a rendezvényre az idén is minden érdeklődőt – „öreg rókát” és „zöldfülűt” –, mindenkit, aki szerint a nevelés a kulcsa annak, hogy minden ember a társadalom teljes jogú tagjaként, képességeit szabadon kibontakoztatva, biztonságban és a környezetével összhangban élhessen. Gazdag, és minden bizonnyal tanulságos nap volt ez az országos konferencia.