A londoni Reuters hírügynökség, a kelebiai határátkelőnél tegnap megjelent migránscsoportról készített jelentésében egyebek közt arról ír, hogy jelenleg mintegy hatezer, zömmel Szíriából, Irakból, Pakisztánból, illetve Afganisztánból érkezett menekült tartózkodik Szerbia területén.
A Kelebiánál levők szabad átjutást követelnek Nyugat-Európa felé – derül ki a Reuters tudósításából. A francia AFP hírügynökség beszámol arról is, hogy Magyarország átmenetileg lezárta a tompai határátkelőt.
Szintén menekültügyi téma: a bécsi Der Standard azt írja, hogy az Ausztriába kísérő nélkül érkező fiatalkorú menekültek több mint fele egyszerűen eltűnik a hatóságok látóköréből, miután benyújtotta menedékkérelmét. Ezt Wolfgang Peschorn volt osztrák belügyminiszter közölte egy liberális parlamenti képviselő érdeklődésére. Eszerint tavaly január–október között 845 ilyen fiatalkorú adott be menedékkérelmet Ausztriában, de 471 esetben meg kellett szüntetni az eljárást, mert a kérelmező önként kivonta magát a folytatás alól. A Der Standard érdeklődésére a belügyi tárca azt válaszolta, hogy az ilyen esetekben a tapasztalatok szerint a menedékkérő továbbutazik egy másik uniós tagországba. Ezek a fiatalok többnyire úgy érkeznek Ausztriába, hogy már regisztrálták őket Bulgáriában vagy Magyarországon, és attól tartanak, hogy oda fogják őket visszatoloncolni. Hiányos jogi tájékozottságuk miatt ugyanis nem tudnak arról, hogy a fiatalkorúakra nem vonatkozik az úgynevezett dublini rendszer ezen előírása. Christoph Riedl migrációszakértő úgy nyilatkozott a Der Standardnak: nem zárható ki, hogy az ilyen fiatalok, akik nyomtalanul eltűnnek, mielőtt lezárhatnák menedékkérelmük ügyét, embercsempészek áldozatává válnak, és prostitúcióra kényszerítik őket.
Politikai földrengést okozott a német szélsőjobb – írja a Bloomberg amerikai hírügynökség. Az Alternatíva Némtországnak elnevezésű – AfD-ként rövidített – szélsőjobboldali populista erő most első ízben működött közre tartományi miniszterelnök megválasztásában. Ez a fejlemény – vélekedik a Bloomberg – mozgósíthatja a főáramlathoz tartozó németeket. Az eset Türingiában fordult elő. Súlyosító körülmény, hogy abban a tartományban az AfD-vezetők egyike, Bjoern Hoecke a párton belül is a szélsőjobboldali, lényegében fasisztoid szárnyhoz tartozik.
A Bloomberg beszámolójának a véleményrésze azonban hűteni igyekszik a kedélyeket. A cikk szerzője, Andreas Kluth szerint legalábbis a történtek nem feltétlenül jelentik azt, hogy Németország gyorsított ütemben jobbra tartana, illetve olyan fajta populista nacionalizmusba süllyedne, mint Magyarország vagy Lengyelország. Ami Türingiában történt, aggasztó, de az alkotmánnyal nem áll ellentétben, és akár még ártalmatlannak is bizonyulhat – olvasható a Bloomberg által közölt írásban, amely alatt – belső szerző esetén felettébb szokatlan módon – ott áll a felelősségelhárító klauzula: a cikk nem szükségszerűen tükrözi a szerkesztőség álláspontját.
Kluth azzal érvel, hogy az egykori Kelet-Németországban található, erfurti székhelyű Türingia rendszerint periférikus, de a szokványostól mindenképpen eltérő szerepet játszik a német politikában. Két legerősebb pártja a volt keletnémet állampárt utódpártja, a Baloldal, valamint az AfD. A centrista pártok, amelyek 1949-től fogva kormányozták Nyugat-Németországot, majd az újraegyesített országot is, meglehetősen gyengék Türingiában.
Széles körben osztott feltételezés volt, hogy újra fogják választani Bodo Ramelowot, aki a Baloldalhoz tartozik, de pragmatikus, és személyében népszerű. Ő azonban nem tudott többséget összekovácsolni a balközép és a centrum segítségével. Ellenben meglepetésre a vállalkozóbarát szabad demokratáknak, a tartományi parlament legkisebb pártjának a jelöltje, Thomas Kemmerich a harmadik voksolási körben miniszterelnökké tudta magát választatni – 45 szavazattal, a Ramelow által kapott 44 szavazat ellenében. Kemmerich saját pártjának a voksain túl támogatást kapott a kereszténydemokratáktól és az AfD-től is.
Az AfD most ünnepel, mondván, immár nem lehet őket tovább ignorálni. A Baloldal, a szociáldemokraták és a Zöldek az eddigi tabu megtörésével, politikai gyújtogatással vádolják a szabad demokratákat. De Annegret Kramp-Karrenbauer, a német kereszténydemokraták elnöke is megfeddte türingiai párttársait, akik szerinte a tűzzel játszanak.
A Bloomberg szerzője szerint az erfurti szabad demokraták nem sokáig fognak örülni. Többségük nem stabil, lényegében semmiben sem értenek egyet az Alternatívával, és ígéretet is tettek arra, hogy nem fognak tárgyalásba bocsátkozni a szélsőjobboldallal. Kemmerich kormánya folyamatosan egyetlen szavazatnyi távolságra lesz az összeomlástól.
A dolgok legvalószínűbb kimenetele, hogy hamarosan újra választásokat kell kiírni Türingiában, és a szavazók ezúttal már fogják érteni, mi is a tét – reménykedik az amerikai hírügynökség cikkírója.