„Nevem Bosch” – százmilliók ismerik filmekből az effajta bemutatkozást, igaz, csak az első két betű egyezik („Nevem Bond…James Bond”), ám alighanem sok magyar vállalat mutatkoznék be ekként vagy hasonló módon akkor, ha olyan eredményekről számolhatna be, mint a magyarországi Bosch, a Budapesten, illetve Északkelet-Magyarország számos helyén otthonos vállalatcsoport. Dr. Szászi István (a nyitó képen), a német világcég magyarországi és Adria-régiós vezetője ma késő délelőtt sajtótájékoztatón számolhatott be a Bosch-csoport példára, utánzásra serkentő eredményeiről. Arról, hogy a magyarországi Bosch-gyárak tavalyi árbevétele 1 711 000 millió (!) forint volt, hetedével több, mint esztendővel azelőtt. Elmondta még a többi között, hogy tavaly 100 000 millió forintot költött a Bosch beruházásra és 93 000 millió forintot kutatásra és fejlesztésre, aminek fókuszában az elektromobilitás, az autonóm járművek és a mesterséges intelligencia álltak.
Tette mindezt úgy, hogy a magyar Boscht is megkínozta a koronavírus-járvány, az alapanyagár-növekedés, a beszállítói láncok el-elakadása, mostanság pedig az ukrajnai háború…Mindezekből egy is sok, és láss „csodát”: a Boschnak sikerült fölülemelkednie a nehézségeken, látványosan növelte az árbevételét, a magyar piacon elért forgalmát (+15%, azaz 273 000 millió Ft) – miáltal látványosan fölülmúlta a pandémia előtti időszak teljesítését. Mi több: egy év alatt tizedével, 1700-zal 17 000 főre bővült a magyarországi Bosch-család.
Szászi József utalt arra, hogy bár a bizonytalan üzleti környezet ellenére nem kíván még becslésekbe sem bocsátkozni, annyit tárgyilagosan elmondhat, hogy a cég árbevétele már az idei első negyedévben is nőtt. Határozottan kijelentette: a magyar Bosch az idén is folytatja a beruházásokat, bővíti kutatási és fejlesztési munkáját. Ehhez kapcsolódóan bejelentette: szeptember közepén Budapesten átadják a cégcsoport kutató-fejlesztő központját, magyar mérnökök ezreinek munkahelyét.
A ma délelőtti sajtóesemény meghívottai megtudhatták, hogy a Bosch az elektromobilitásra, az autonóm járművekre, a mesterséges intelligenciára és az Ipar 4.0-ra összpontosítja szellemi erejét.
A tavalyi eredmények között sorolta, hogy a huszadik születésnapját az idén ünneplő, a kiváló minőségű kéziszerszámairól ismert miskolci Robert Bosch Power Tool Kft. tavaly 13 900 millió forint ráfordítással minden igényt és követelményt kielégítő gyártócsarnokkal bővült. Ebben a gyárban már robotok készítik a villanybiciklik akkumulátorait. Ugyancsak a borsodi megyeszékhelyen működik a Robert Bosch Energy and Body Systems Kft., ami járműipari alkatrészeket, főként a e-Bike-t meghajtó elektromotorokat, valamint motor-hűtőrendszereket állít elő egyre nagyobb sorozatokban. Emellett ebben a miskolci gyárban kutatással és fejlesztéssel is foglalkoznak – kiemelkedő sikerrel.
És ha már a gyárakról van szó, a sajtóesemény részvevői megtudhatták, hogy a gépkocsi-kormányoszlopokat (Európában a vezető) gyártó egri Automotive Steering Column Kft. ugyancsak kiemelkedően teljesített tavaly, köszönhetően az utóbbi időben telepített gyártósoroknak.
A maklári Robert Bosch Automotive Steering Kft.-ben járműipari alkatrészeket gyártanak, és a vállalat fejlesztési terve szerint jövőre – 52 000 millió forint ráfordítással – elkészül ott a szolgáltató-központ.
Sokan nem tudják, hogy a Bosch legnagyobb gépjármű-elektronikai gyára a hatvani Robert Bosch Elektronika Kft. Meghatározó szerepe van az elektromos gépkocsik alkatrész-gyártásában. Elhangzott a mai tájékoztatón, hogy az ipari digitalizációs fejlesztések részeként a gyárban már működnek (most figyeljenek a szakemberek!) a Big Data és a gépi tanulás alapú technológiák, amik segítik a folyamatok tökéletesítését és a lehető leggazdaságosabb termelést.
Miként a bevezetőben már említtetett, a magyar Bosch mintegy 93 000 millió forintot költött tavaly kutatásra és fejlesztésre. Hihetetlen, ám így igaz: a cégcsoport csaknem minden hatodik dolgozója (3200 munkatárs!) kutatással és fejlesztéssel foglalkozik – bizonyíthatóan nagy sikerrel. Dr. Szászi István, a német világcég magyarországi és Adria régiós vezetője újságírók előtt elmondta, hogy a k+f-tevékenység középpontjában az elektromobilitás, a hidrogén (!), a mesterségesintelligencia-alapú fejlesztések állnak, amik alapvető módon hozzájárulnak az éghajlat védelméhez.
Lehet, hogy sokak számára kissé idegenül hangzik, talán bonyolult is a megfogalmazás, ám a lényege: a Bosch Budapesti Fejlesztési Központja egyre nagyobb szerepet játszik az autonóm járművezetéshez és az elektromobilitáshoz kapcsolódó fejlesztésekben. Hogy is mondta a magyar Bosch első embere? Az autók fogyasztását, ennélfogva a károsanyag-kibocsátás csökkenését szolgáló mild hibridektől a teljesen elektromos autókig az elektromos hajtáslánc szinte összes komponensét fejlesztik. Az utóbbi években a mesterséges intelligenciához és az önvezető járművekhez köthető technológiákat dolgoztak ki magyar és német szakemberek, segítvén a biztonságos automatizált vezetést, a forgalmi környezet (az úton közlekedők) mozgásának elemzését és előrejelzését.
Szép, új jövő, akárki meglássa! Ezen igyekezet nagy eseménye lesz szeptemberben a magyar Bosch új kutató- és fejlesztő-központjának az átadása, amiről az Infovilág igyekszik majd részletesen beszámolni.
Elhangzott, hogy a Bosch a zalaegerszegi ZalaZone tesztpályánál mérnöki fejlesztő és tesztelő helyszínt létesít az elektromobilitás, az önvezető autózás, a mesterségesintelligencia-alapú technológiák fejlesztése céljából.
Tekintettel arra, hogy a zalaegerszegi beruházás lesz a Bosch első, nem budapesti és nem északkelet-magyarországi egysége, az Infovilág szerkesztője megkérdezte: szándékában áll-e a Boschnak a terjeszkedés a Dunántúl kevésbé iparosított, ám munkaerőben bővelkedő részein (pl. Tolna meg Baranya megyében) is? Dr. Szászi nem zárkózott el a felvetéstől, annyit mindenesetre közölt, hogy e gond megoldásában nagy segítség lehet a vállalat által szorgalmazott-képviselt ökoszisztéma, aminek akár vezérmotívuma is lehet a helyhez nem kötött munkavégzés.