Brit-Malájföld, 1930-as évek, Cecily elégedetlen feleség, akit a fényes jövő ígéretével csábít el Fudzsivara japán tábornok – azt állítja, Malájföld független lesz, nem lesz többé brit gyarmat. Cecily egyre inkább beágyazódik, tulajdonképpen Fudzsivara különbejáratú kémjeként működik, és ezáltal az egész ország sorsa megváltozik. A második világháború alatt a japánok diktatúrát vezetnek be… (A kötet eredeti címlapja a szerzővel.)
Malájföld japán megszállás alatt, 1945, Cecily és a családja nyomorúságos körülmények között tengődik. A három gyereke nincs biztonságban. Csak Cecily óvhatja meg őket, de neki fogalma sincs, hogyan tegye. Ráadásul nem árulhatja el nekik, hogy mi volt a szerepe a háborúban. Szembe fog tudni nézni a múltjával? És még időben megteszi?
A maláj civil lakosságnak a japán megszállás a második világháborúban legalább annyi fájdalmat hozott, mint a magyaroknak a németek és a szovjetek bevonulása. A Velünk a vihar című regénynek az ad különösen érdekes perspektívát, hogy női szemszögből mutatja meg az eseményeket. A japánok lakosság elleni bűntetteiről a helyiek keveset beszéltek, azt gondolták, azzal tesznek jót gyermekeiknek, ha elhallgatják a történteket. De miként a holokauszt által érintett családokban a bedobozolt trauma, a tudáshiány az unokák lelkét sebzi a legjobban, így ennek a könyvnek a szerzője is unokaként érezte úgy, hogy a nagymamája által átélteknek muszáj utánamennie. A történet gyönyörűen megrázó szöveg egy olyan korszakról, melynek eseményei némaságba és árnyékba burkolóztak, és amiben, mint mindig, a nők fizették a legnagyobb árat, összekapaszkodásukkal azonban mégis lehetővé tették, hogy elviselhetőbb legyen az elviselhetetlen.
Cecily 1935-ben megismerkedik egy különös férfival, és az asszony hiába van férjnél, nemsokára még egy szeretőinél is mélyebb kapcsolat alakul ki közöttük. Ideológiai. A férfi elhiteti a nővel, hogy a britek által lenézett és másodrendűnek gondolt malájok számára a japánokkal való együttműködés jól jöhet, felszabadulhatnak, hiszen Ázsia az ázsiaiaké. Cecily nemsokára kémkedni kezd Fudzsivarának. Az asszony japánokhoz való hozzáállása akkor változik meg, amikor a második világháború idején a japánok megszállják az országot, és meghurcolják a maláj lakosságot. Cecily fia eltűnik, ahogy olyan sok fiatal fiú a környéken.
De nem csak a fiúk vannak veszélyben, sőt. Cecilynek legkisebb lányát el kell csúfítania, és a pincében rejtegetni, mert a japánok a serdületlen lányokat keresik a leginkább, és viszik el a katonák szórakoztatására létrehozott vigaszházakba. A nők generációinak fájdalmai és Malájföld japán inváziója mégis lírai finomsággal jelennek meg Chan regényében. A kötetet Csonka Ágnes fordította.
Érdekes történelmi tény a regénnyel kapcsolatban: a japán invázió sikerét a kerékpárok okozták, amikkel gyorsabban tudtak haladni és több súlyt tudtak vinni, mint a britek. Ha pedig a gumi kilyukadt, egyszerűen a fémfelnin gurultak tovább, ami olyan erős zörgő hangot adott, hogy a britek fejvesztve menekültek tankoktól tartva. A japán csapatok váratlanul gyors és elsöprő előretörésekor kerékpárokkal foglalták el Malájföldet és vették be Szingapúrt, cselekedetük „bicikli-villámháború” néven vonult be a történelembe.
Az írónő, Vanessa Chan Malajziában született és nevelkedett, jelenleg Brooklynban él. Többszörösen díjazott, több mint 20 nyelven megjelent Velünk a vihar című regénye egy japánoknak kémkedő maláj nő életét meséli el, a második világháború előtt és alatt, amikor az ország történetének legkegyetlenebb háborúját éli meg. Vanessa Chan Írásai az Electric Litben, a Kenyon Reviewban és az Ecotone-ban láttak napvilágot.
Megjelenik hétfőn, május 13-án a 21. Század Kiadó gondozásában. Eredeti címe: The Storm We Made; fordította: Csonka Ágnes.