A Greenpeace és a HVG szervezésében először ültek le beszélgetni miniszterelnök-jelöltek napjaink legégetőbb környezeti kérdéseiről. Az esemény egyértelművé tette, hogy a klíma- és ökológiai válság elleni politikai cselekvés mára megkerülhetetlenné vált, 2021-ben nem lehet felelős politikus hiteles zöldprogram nélkül. (A nyitó képen a beszélgetés szereplői; fotó: Fazekas István / HVG)

Az előválasztás második fordulójában a küzdőtéren maradt miniszterelnökjelölt-jelöltek napjaink legégetőbb környezetvédelmi kérdéseit vitatták meg a Greenpeace és a HVG szervezésében rendezett, online követhető beszélgetésen október 14-én, amelyet több mint 50 000 ember követett élőben. A csaknem egyórás vitával a szervezők lehetőséget kívántak adni a választóknak arra, hogy megismerjék a jelöltek terveit, vállalásait a környezet- és természetvédelem legfontosabb kérdéseiről. Tudósok egybehangzó véleménye szerint ugyanis 2030-ig tudunk érdemben cselekedni ahhoz, hogy elkerüljük a klíma- és ökológiai válság katasztrofális hatásait. A 2022-i választás eredményeképpen hatalomra jutó kormány a 2030-ig tartó időszak felében fog kormányozni. 

Történelmi pillanat volt, hogy ez a találkozó létrejött; közérdek, hogy a legmagasabb szinten vitázzunk a környezet- és természetvédelemről. Bízunk benne, hogy Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnök – ha ő lesz a Fidesz miniszterelnök-jelöltje a következő választáson – is nyitott lesz hasonló vitára. Így a 2022-i országgyűlési választáson minden szavazónak lenne esélye megismerni az összes miniszterelnök-jelölt zöldprogramját, és lehetősége nyílnék arra szavazni, aki a legjobban fogja képviselni Magyarország és a közös jövőnk érdekeit – jelentette ki Mező János Bálint, a Greenpeace Magyarország igazgatója.

Dobrev Klára és Márki-Zay Péter kijelentette: kormányra jutása esetén lenne az országnak környezetvédelmi minisztériuma. Szóba került, hogy a környezet- és természetvédelmi hatóságoknak újra vissza kell kapniuk korábbi, a politikai vezetéstől független döntéshozatali státuszukat is. 

A vitán hangsúlyos szerepet kaptak az energiakérdések. Szó volt a Mátrai Erőmű megszüntetéséről, a Paks II. beruházás leállításáról, és az ország szén-dioxid-kibocsátásának a csökkentéséről. 

Mindkét jelölt kiemelt szerepet tulajdonított az energiahatékonysági beruházásoknak, és megismerhettük eltérő elképzeléseiket a klímabarát megoldásokra átállás költségeinek megfizetésére vonatkozóan.

Az évente több, mint 13 000 magyar lakos idő előtti halálát okozó légszennyezettség csökkentése is kiemelt szerepet kapott a vitán, és kiderült, hogy melyik jelölt miként tenne a tisztább fűtési módok és a tiszta közlekedés elterjedéséért, a közösségi közlekedés fejlesztéséért. 

Szó volt még a hulladék csökkentését célzó betétdíjas rendszerek bevezetéséről és a körforgásos gazdálkodásra való áttérésről, ami a klíma- és ökológiai válság szempontjából jobb alternatíva a jelenlegi egyszer használatos kultúrát és fogyasztást ösztönző gazdaságnál.

Időhiány miatt, sajnos, nem került sor olyan témákra, mint például a természeti értékeink megóvása, a vegyszerintenzív nagyipari mezőgazdaság környezetbarát átalakítása, falvaink, városaink klímaadaptációjának módja, nagy tavaink és vizes élőhelyeink védelme.

A Greenpeace reméli, hogy a választási kampány hátralevő részében, a bejutó ellenzéki, valamint a Fidesz által megnevezett miniszterelnök-jelölt között további vitákra fog sor kerülni, ahol ezek a témák is megfelelő súlyt kaphatnak. A környezetvédő szervezet a pártok erre irányuló minden törekvését támogatja.