(Pompéry Judit jelenti Berlinből) A nemrég kezdődött új tanévben a berlini iskolák egyelőre „normálisan beindultak”. Már amennyiben a kötelező szájkmaszkot a normalitás részének tekinthetjük.[1] Áltatános szabály, hogy a tantermen kívül mindenütt kötelező a maszkviselés, az udvaron persze nem, illetve helyenként és időnként ott is. Az osztályban nyitva kell tartani az ablakot az állandó légcsere végett. Még nincs hideg, de máris kérdés a szülőkben, hogyan lesz ez télen?

A tornaterem használata szabályozott: Az öltözőben nem kötelező a maszk testnevelési órák pedig páros héten páros órákban, páratlan héten páratlan órákban tartandók. Azért, hogy a közbenső időben megfelelően lehessen szellőztetni.

Három hét után a média arról számol be, hogy az elmélet és a gyakorlat messzemenően eltér egymástól. Pl. egyes iskolákban gond a szellőztetés, mert az alsó osztályokban biztonsági okból leszerelték az ablakkilincseket. Helyette az osztályterem ajtaját tartja nyitva a tanár. A folyosón kötelező a maszk, de pl. a nagyszünetben az udvaron nem. Eleinte megtartották, néhány nap után már nagyvonalúbbak lettek a felügyelő tanárok. Ahhoz, hogy megakadályozzák az iskola esetleges bezárását, szakszerűen kellene tisztítani az összes felületet, ami külön takarítóbrigádot igényelne – nyilatkozta az egyik iskolaigazgató.[2]

Ellentmondásos a helyzet a napköziben, ami gyakran egy más épületben működő önálló intézmény, és ahová a környékbeli iskolákból is járnak a gyerekek, ám ott nem kötelező a maszkviselés. Az iskolába délelőtt külön-külön bejáraton beléptetett gyerekek délután a napköziben összekeverednek. Képtelenség osztályonként szétválasztani és szeparálni a nebulókat, ehhez a többi között hiányzik a személyzet. Legkésőbb ezen a ponton meghiúsul az egész iskolai pandémia-ellenes koncepció.

Ha fertőzés lépne fel, úgy az újabban egész Németországban alkalmazott részleges szigorítás a követendő, vagyis először a fertőzött gyerek osztálya marad otthon, csak további fertőzés, illetve annak terjedése esetén zárnák majd be az iskolát.

Erre az esetre készült fel a berlini kormány 2020. július 3-án és 500 millió euró azonnali segélyt bocsátott az iskolák rendelkezésre a digitális infrastruktúra bővítése céljából, amelynek elosztása ugyanazon elv szerint történik, mint a „DigitalPakt Schule 2019–24” csomagnál. (Berlinre ennek kb. 5%-a jut.) A gyorssegély az érvényben lévő középtávú közigazgatási megállapodás kiegészítése. A cél a rászorult diákok komputerrel ellátása. A beszerzés és elosztás az oktatási intézmények hatáskörébe tartozik. Hogy ki a rászorult, azt az iskolák döntik el, amihez nincs az általános központilag előírt kritériumrendszer. [3] Bárhogyan történik is majd ez, rövid számolás után bárki könnyen rájöhet, hogy a fenti összeg csak egy csepp a tengerben.

Az elmúlt tanév home-learning-tapasztalata meglehetősen vegyes. Értelmiségi körnnyezetben ambiciózus gyerekek intenzívebb foglalkozás mellett gyorsabban és többet tanultak, de ez az elenyésző kisebbség.

Környezetem aktív (iskolásgyereket nevelő) szülői szerint a gyerekek többsége elveszett a gyakran áttekinthetetlen feladatdzsungelban. A számonkérés hiánya ezt elősegítette: a házitanulás idején született eredmények – ha egyáltalán osztályozták őket – a rendelkezések értelmében figyelmen kívül maradtak az évvégi bizonyítványnál. Valljuk meg, ki töri magát ilyen körülmények között?

Ez most, ha megint rákényszerítené a sors a diákokat és az iskolát az online tanulásra, meg fog változni. Akár a gyerek, akár helyette/nevében a szülő végzi el a házi feladatot, azt osztályozni fogják. Ami nyilván sarkalló-ösztönző eszköz lehet, de hogy a kívánt eredményhez vezet-e, az többek szerint kétséges.

A felsőbb tagozatokon, gimnáziumban a dolog kicsúszik a szülői felügyelet alól, hisz a feladatok elküldése, a megoldások leadása, a kapcsolattartás erre külön kialakított platformokon zajlik, amihez a saját email-címén keresztül csak a diáknak van hozzáférése. Ennek a korosztálynak eleve önállóan kellene már tudnia tanulni, határidőket megtartani, tanulmányait menedzselni. Hogy mennyire képes a diák erre, pandémiai feltételek között arra még könnyebben fény derül.

De nem csak a diákban keresendő a hiba: a tanárok egy része a szülők szerint az online oktatásra mindmáig nincs felkészülve – sem módszertanilag, sem technikailag. Sok olyan pedagógus van, aki eleddig nem érezte szükségességét, hogy megbarátkozzék a számítástechnika úri csalafintaságaival. Neki most fokozott nyomás alatt kellene ezt pótolnia. Nehezen várható el attól, aki eleddig levelezését is hagyományos módon intézte, hogy most az alapvető Word- és Excel-kurzuson túl hirtelen magáévá tegye az online kommunikáció egyéb technikáit is. Így tehát több szülői vélemény szerint egyáltalán nem folyt online oktatás, maximum a házi feladatok kiosztása és a megoldások beszedése. Ahol pedig a diákok nem rendelkeztek számítógéppel, a tanár mindezt postai úton intézte. Márpedig konkrét tanítás nélkül mit sem ér az oktatás. Ez elszomorító, mert Berlin eddig is az össznémet statisztika végén kullogott a PISA- és egyéb felmérésekben.

Összefoglalva megállapítható: a vírusfertőzés okozta home-learning-helyzet határozottan növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket. Az alsó középosztály és a prekariátus (a szó jelentése legföljebb körülírható: olyan társadalmi osztály, amely munkakörülményeiben és jövedelmi státuszában megfelel a munkásosztálynak, ám nem rendelkezik annak hagyományos, viszonylag kiszámítható alkalmazotti kereteivel családjaiban) jellemzően több a gyerek, mint a számítógép. Különösen nehéz ott, ahol a szülők home-office-moduszban dolgoznak és mindössze egyetlen számítógép van a lakásban. Naponta hivatkozhatnánk a sok ezer éves tapasztalatra: nem mindegy, hová pottyantja le a porontyot a gólya… A felső-középosztálybeli és értelmiségi szülő tud foglalkozni a gyerekével és súlyt is fektet a képzésére, ezért képes felszámolni a járványhelyzet okozta iskolai hiányokat. A szegényebbeknek, valamint a „képzéstől távolálló rétegeknek” – bildungsferne Schichten, ahogyan ezt errefelé kissé eufémikusan „píszí” nevezik – erre nincs módja.

[1] https://www.bussgeldkatalog.org/maskenpflicht-in-schulen/

[2]https://www.rbb24.de/politik/thema/2020/coronavirus/beitraege_neu/2020/08/kontraste-pandemie-massnahmen-corona-testen-schulen-berlin.html

[3] https://www.bmbf.de/de/was-sie-zum-sofortprogramm-fuer-digitale-lernmittel-wissen-sollten-11602.php