Koronavírus: módosítandó jogszabályok

A koronavírus terjedésével egyre több olyan korlátozó intézkedésre lehet számítani, amely alapvetően érinti a munkavállalók keresőképességét.

Az elméletileg (és félő, hogy gyakorlatilag is) elkerülhetetlen munkahely- és iskolabezárások, valamint az otthon végezhető (home office) munka általánossá válása megköveteli a jogszabályok kiegészítő és átmeneti módosítását – mutat rá a BDO Legal, a 170 országban jó 1800 irodával jelen lévő könyvvizsgáló és tanácsadó hálózat tagja, a Jókay Ügyvédi Iroda.

A különböző járványügyi intézkedések eltérő módon érintik a munkavállalók keresőképességét. Alapvető szabály, hogy aki közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható, az keresőképtelennek minősül, és a keresőképtelenség első napjától kezdve táppénzre jogosult.

Ha a munkavállaló csupán járványügyi megfigyelés alatt áll (fertőző beteggel érintkezett, és feltehetőleg a betegség lappangási szakaszában van), ám a munkavégzéstől nem tiltották el, nem számít keresőképtelennek, így részére táppénz sem jár. Ebben az esetben az alkalmazott kivehet fizetett szabadságot, illetve a munkáltatóval egyeztetve élhet a különös méltánylást érdemlő ok miatt indokolt távollét vagy a fizetés nélküli szabadság lehetőségével (utóbbi két esetben elesik az időszakra járó munkabértől).

A munkáltató is dönthet úgy, hogy alapbér-fizetéssel a munkavállalót egy időre felmenti a munkavégzés alól, munkaidőkeret esetén pedig a beosztást úgy módosítja, hogy a munkavégzésre később kerüljön sor, továbbá szabadságra is küldheti az érintett alkalmazottat. (Ez utóbbi esetekben ugyanakkor aggályos lehet az előzetes értesítésre vonatkozó törvényi határidő meg nem tartása.)

A külföldi fejlemények alapján egyre valószínűbb, hogy akár napokon belül bejelentik az óvodák, illetve az általános és középiskolák bezárását. Fontos tudni, hogy a jelenlegi szabályok szerint nem számít keresőképtelennek az a szülő, akinek gyermeke olyan óvodába, iskolába jár, amelyet érint a járványügyi intézkedés, illetve ahol az adott intézmény csak javasolja a szülőknek, hogy gyermekeiket ne vigyék az adott közösségbe (például fertőzéssel érintett területen való tartózkodást követő bizonyos ideig, ahogy számos önkormányzat és intézmény már hetek óta javasolja a szülőknek). Ebben az esetben szintén a fizetett szabadság, a különös méltánylást érdemlő ok miatt indokolt távollét, illetve megegyezés szerint fizetés nélküli szabadság lehet a megoldás.

A jelenlegi szabályok szerint egy hosszabb iskolabezárás esetén a szülő, ha nem tudja másra bízni gyermeke nap közbeni felügyeletét, számára az otthoni munka (home office) nem megoldható és a munkáltató sem vállalja önként a bérfizetést a távollét tartamára, akkor vagy feléli éves szabadságkeretének jó részét, vagy az intézkedéssel érintett időszakra nem számíthat jövedelemre. Nem kizárt azonban a jogszabályok módosítása a közeli jövőben.

A munkáltató dönthet úgy is, hogy a járvány idejére a munkavállalóit otthon végzett munkára (home office) kötelezi. Ennek azonban számos feltétele van. A home office munkavégzésnek, ha azt a munkáltató által egyoldalú intézkedésként, munkaszerződéstől eltérő – más munkahelyen történő – munkavégzés formájában rendeli teljesíteni, az éves felső korlátja főszabály szerint 44 munkanap vagy 352 munkaóra.

A hatályos szabályozás értelmében továbbá a munkáltató nem mentesül a munkásvédelmi kötelezettségek alól. Minden home office-ba küldött munkavállaló esetében el kell végezni az eszköz és a teljesítési hely (gyakorlatilag a munkavállaló saját otthonán belüli kijelölt terület) munkásvédelmi kockázatértékelését: a helyiségeknek a többi között megfelelően szellőztethetőnek, fűthetőnek, természetes és mesterséges megvilágítással ellátottnak kell lenniük, a munkaeszközöknek pedig meg kell felelniük a biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek, akár munkásvédelmi oktatásra is szükség lehet.

Az új helyzet új jogszabályi rendelkezéseket is indokolna. Akár a Munka Törvénykönyvének határozott időre szóló módosításával, akár rendeleti úton mindenképpen célszerű lenne egyértelműen rendezni a többi között a munkavállaló mentesítését a munkavégzés alól, ha a gyermeke bár ténylegesen nem beteg, de egészségügyi zárlat vonatkozik rá. Ugyanilyen jellegű jogszabályi változtatással lenne elérhető az is, hogy ne az érintett feleknek kelljen (az esetenként eltérő) jogalapját megteremtenie a home office-ban történő munkavégzésnek.

Indokolt lehet az otthon történő munkavégzés munkás- és tűzvédelmi szempontjainak átmeneti lazítása, és megfontolandó a munkáltatók számára kamatmentes kölcsön vagy adótámogatás formájában forrás megteremtése a home office-ban történő munkavégzés feltételeinek kialakítására (internet-előfizetési hozzájárulás, laptop vagy saját eszköz használatának ellentételezése stb.)