Továbbra is Bécsben a legdrágább a lakásbérlés: havonta átlagosan 317 ezer forintba kerül; Budapesten valamivel csökkent az eddigi átlagos ár, ám a várost a bérlakáspiacon is kettéosztja a Duna: Pesten a bécsinek a feléért, Budán viszont már az osztrák ár kétharmadáért lehet csak lakást bérelni.
A Covid-19 világjárványnak az ingatlanpiacra gyakorolt hatásaként először a kereslet csökkent, ezzel párhuzamosan viszont növekedett a hagyományosan vonzó ingatlanbefektetések kockázata. Az Otthon Centrum felmérése szerint csak a hosszú távú bérlakás-kiadás állt ellen a negatív hatásoknak. Rövid és középtávon nem várható, hogy tovább emelkedjenek a lakbérek. Európa országaiban a válságkezelés valamelyest tompította a munkaerőpiac hanyatlását, és a középosztályt kevésbé érintette a válság.
Egy évvel ezelőtt Közép-Európa nagyvárosai közül Bécsben lehetett a legdrágábban lakást bérelni, átlagosan havi 310 ezer forintba került egy kétszobás belvárosi lakás bérlete. Az idén a numbeo.com ár-összehasonlító portál adatai szerint egy hasonló méretű lakásért már 317 ezer forintnak megfelelő eurót kell fizetni. A szórás azonban érzékelhetően nagy a legolcsóbb külvárosi (270 ezer forint) és a legdrágább belvárosi lakások (433 ezer forint) átlagos ára között. Aki nem ragaszkodik a központi fekvéshez, annak akár 28 százalékkal kevesebb forintnak megfelelő eurót kell havonta kifizetnie a bérlakásért – a tanulmány szerint az arányok a régió összes városára érvényesek.
Pozsony átlagos árszintje is érezhetően emelkedett egy év alatt: tavaly novemberben 220 ezer Ft volt a havi bérleti díj, az idén azonban már 280 ezer forintnak megfelelő euróba került egy belvárosi 2 szobás lakás átlagos lakbére (a minimum 180 ezer Ft, a maximum 288 ezer Ft).
Prágában a tavalyihoz képest (300 ezer Ft/hó) 10 százalékkal csökkentek az átlagárak, az idén késő ősszel már 270 ezer forintért lehetett bérelni. A legolcsóbb belvárosi 2 szobás lakásért 207 ezer forintnak, a ledrágábbért 360 ezer forintnak megfelelő cseh koronát kell fizetni havonta a belvárosban.
Varsóban ugyancsak emelkedtek az árak a válság hónapjai alatt: tavaly 227 ezer Ft/hó volt a középérték, az idén ősszel már 243 ezer Ft-ra nőtt az átlagos belvárosi kétszobás lakás bérleti díja (a minimum 186 ezer Ft., a maximum 323 ezer Ft).
A déli szomszédunknál, Zágrábban nem változott érdemben a bérleti díj egy év alatt, 170 ezer forintnak megfelelő horvát kunáért lehet egy belvárosi lakást bérelni. Ljubjanában 213 ezer forintnak megfelelő euró az átlagos belvárosi bérleti díj, igaz, a minőségtől függően akár 350 ezret is elkérhetnek egy városközpontban található lakásért a szlovén fővárosban.
Budapesten érezhetően szétnyílt az olló a Duna két partja között: a belső pesti városrészekben (az V., VI., VII., VIII., IX., XIII. kerületben) havonta 154 ezer forint volt a bérleti díj átlaga, amiért egy 52 négyzetméter alapterületű lakást lehet bérelni, az átlagos fajlagos bérleti díj 2970 Ft/m2/hó. A budai oldalon a centrumhoz közelebb fekvő területeken (az I, II., III., XI., XII. kerületben) viszont jóval magasabb, már 193 ezer forint volt az átlagos havi bérleti díj. A belvároshoz képest az átlagos bérbeadott lakás alapterülete 61,5 m2 volt, a négyzetméterre vetített díj 3144 Ft.
A fővárosban a járvány megfizethetőbbé tette a lakásbérlést, mivel a turizmus látványos visszaesése miatt rengeteg, rövid távon hasznosított szálláshely jelent meg a bérlakáspiacon. A külföldi és vidéki munkavállalók, illetve diákok nagy hányada is hazaköltözött, ezáltal mérséklődött a kereslet, ami csökkentette az árakat.
A fiatalok a lakásárak drasztikus növekedése miatt a rövidtávú, rugalmas lakhatási formákat részesíti előnyben, és ez a közeli jövőben erősíti majd a bérlakások iránti keresletet.
