Laborbejáráson ismerkedhettek ma az érdeklődő újságírók a légszennyezettség-mérési folyamatokkal és eszközökkel az országos mérőhálózat budapesti központjában. Azt is megtudtuk, hogy nemzetközi összehasonlításban a levegő minősége Magyarországon nem is annyira rossz. A határokon befelé több szennyezett levegő érkezik hozzánk, mint amennyit mi a szomszédjainknak átadunk.
A főváros XVIII. kerületében működő Marczell György Főobszervatórium nem ismeretlen a természettudományok kedvelőinek. Az ugyancsak meteorológus Ambrózy Pál nevét viselő tanösvényen a „civilek” is rácsodálkozhatnak a hagyományos mérőeszközökre és az automata állomásra, a kalibráló laboratóriumba bekukkantva pedig figyelemmel kísérhetik az érzékelők hitelesítését.
A laikusok is tudják, hogy az obszervatórium elnevezés tudományos megfigyeléseket végző intézetet jelent. Azt már kevésbé, hogy ezt a pestszentlőrinci bázist 1952-ben, elsősorban a magas-légköri megfigyelésekre hozták létre. A létesítmény időközben számos meteorológiai, légkörfizikai, levegőkémiai megfigyelésnek, kutatásnak adott otthont.
Mint a mai tájékoztatón elhangzott: a hazai levegőminőség-mérés illeszkedik a nemzetközi megfigyelő-rendszerhez. A befutott adatok értékelését az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) végzi, amely manuális és automata mérőhálózatból épül fel. A személyzettel működtetett hálózat pontjain gyűjtött mintákat laboratóriumban elemzik.
A hálózat szakmai irányítását az Agrárminisztériummal egyeztetve az Országos Meteorológiai Szolgálathoz (OMSZ) tartozó Levegőtisztaság-védelmi Referencia-központ (LRK) látja el. Az egykori környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek (mérőállomások és pontok) üzemeltetése ma már a megyei kormányhivatalok feladata.
Kén-dioxid, nitrogén-dioxid, szálló por, ülepedő por: megannyi egészséget romboló összetevő. Bár nem rosszak az itthoni, éves trendek, például ózon tekintetében eléggé jól állunk, de a fűtési időszakban (ami most is tart!) sokan tüzelnek nedves fával, ronggyal, sőt PET-palackkal is. Ám a kazánnal, gázzal melegedő háztartások is sokat tehetnének a fűtés-korszerűsítésért, és hőszigeteléssel javíthatnák az épületek energetikai mutatóit. Az utóbbi évtizedekben az autóipar is nagy lépéseket tett a károsanyag-kibocsátás csökkentéséért, azonban e területen is van még tennivaló, nem is kevés.
Akit érdekel a levegőtisztaság-védelem, vagy a pillanatnyi levegőminőségi helyzetkép online tájékozódhat a hazai mérőhálózat honlapján.
Bár elsősorban a korszerűtlen fűtést és a közlekedést okoljuk a légszennyezésért, ám nem ártana megfékezni a mezőgazdaságból és az energiaszektorból származó légszennyezést sem. Épp a napokban javasolták uniós képviselők, hogy a jövőben kapcsolják össze mezőgazdasági támogatásokat a légszennyezés mértékével. „Jelenleg az ammónia, a dinitrogén-oxid és a metán túlzott kibocsátásáért az élelmezési és gazdálkodási rendszereink a felelősek” – fogalmaztak az európai honatyák.