„Amikor egy civil jogvédővel beszélsz telefonon, majd a vonal szakadozni kezd, és váratlanul elkezdi visszajátszani a beszélgetéseteket az elejéről, miközben az ember, akivel telefonáltál, felhív a másik telefonodon – na, az priceless.

Én nem vagyok túl paranoid, és sok minden furcsaságot ráfogok a vacak roamingra meg a szolgáltatókra, de a szolgáltatók konkrétan nem rögzítik a beszélgetéseteket, tehát vissza sem tudják játszani. Másvalaki viszont ezek szerint rögzíti, és ez nem az első, nem is a második ilyen eset volt. Úgy, hogyha szabadna látnom a bírósági határozatot a lehallgatásom engedélyezéséről. Vagy az igazságügy-miniszter hozzájárulását.”

A TASZ ügyvédje ezt követően a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységét felügyelő miniszterektől, a belügyminisztertől, a miniszterelnökséget vezető minisztertől, valamint a honvédelmi minisztertől kérte az eset kivizsgálását. A honvédelmi miniszter vizsgálata azt állapította meg, hogy az ügyvédet érintő titkos információszerzést a katonai nemzetbiztonsági szolgálat nem végzett, ám a másik két miniszter az alkotmányvédelmi hivatal, a nemzetbiztonsági szakszolgálat és az információs hivatal tekintetében arról tájékoztatott, hogy e szerveknél jogellenes adatkezelés, illetve jogellenes titkos információgyűjtés nem történt.

A két utóbbi válaszban a hangsúly a jogellenes kitételen van. Eszerint a szolgálatok, ha végeztek megfigyelést, akkor az a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szabályainak megfelelően történt. Ám éppen a múlt héten, 2016. január 12-én hirdetette ki a strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bíróság a „Szabó and Vissy v Hungary” ügyben azt az ítéletét, amely szerint a miniszteri engedély alapján végzett titkos megfigyelés magyarországi szabályozása az emberi jogi minimumokat rögzítő európai egyezménnyel ellentétes, mivel nem biztosít független szerv (bíróság) által végzett, minden egyedi ügyben érvényesülő kontrollt. Vagyis a megfigyelés, ha megfelel is a hatályos magyar törvényeknek, nem lehet jogszerű. Jogellenes, mivel a magánélethez való jog sérelmét okozza.

„A megoldás kulcsa az országgyűlés kezében van, amelynek a nemzetbiztonsági célú titkos megfigyelés törvényi szabályait összhangba kell hoznia az európai alapjogvédelmi minimumkövetelményeket érvényesítő ítélet megállapításaival” – nyilatkozta Szabó Máté, a TASZ szakmai igazgatója.