Lukasenka felajánlkozott: Orbánnal együtt harcol a „melegpropaganda” ellen

A Deutsche Welle a Magyar Nemzetben megjelent huxit-felvetés kapcsán kérdezi: ha amagyar nyelvű kiadvány arra szólít fel, hogy Magyarország lépjen ki az Európai Unióból, akkor ez azt jelenti-e, hogy ezt maga Orbán Viktor akarja? Már csak azért is, mert az MN gyakran funkcionál lakmuszpapírként, Orbán Viktor egy-egy döntés meghozatala előtt általa teszteli a közvéleményt. Ráadásul a 15-én kinyomtatott kérdés eddig gyakorlatilag tabunak számított, még kormányzati berkekben is – véli a cikk.

Mivel a nemzetes cikket Fricz Tamás jegyzi, minden bizonnyal előtte ismertette véleményét a kormánnyal is, ahol feltehetően egyet is értettek vele. Erre utalhat pl. az is, hogy Kövér László házelnök előtte úgy fogalmazott: ha most kellene népszavazást tartani az uniós tagságunkról, akkor valószínűleg ő nemmel szavazna. Orbán Viktor brüsszeli „harcaiból” pedig arra lehet következtetni, hogy jelenlegi formájában számára elfogadhatatlan az unió. Az ellenzék rögtön arra figyelmeztet, hogy aki ezek után Orbánra szavaz, az feltehetően uniós tagságunk megkérdőjelezésére is voksol. Politikai elemzők szerint ez felér Brüsszel zsarolásával, és Orbán ekképp megint csak a pozícióját akarja javítani. Neki nem éri meg benn maradnia, ha a későbbiekben Magyarország már nem lesz/lehet nettó haszonélvezője az EU-nak, hanem befizető. Az (egyelőre) biztos, hogy Orbán ma még nem akar kilépni az unióból. Viszont el fogja érni: ebben a kérdésben is megosztja az országot. Elképzelhető az is, hogy elpártolnak Orbántól az uniópárti szavazók.

Egymásnak esett szombaton délután 15, magyar állampolgárságú személy a nyugat-ausztriai Seefeld városkában; a rendőrség nagy erőkkel vonult ki a csetgepaté helyszínére, mert – miként az Unser Tirol írja – igencsak eldurvult a két család verekedése. Ketten súlyos fejsérülést szenvedtek, ötüket vitték kórházba; a rendőrség késeket, paprikaszprét foglalt le adulakodóktól. Az összecsapás oka egyelőre ismeretlen. 

Ötven évvel Vietnam után ismét ezrek menekülnek egy újabb elveszített amerikai háború miatt – írja a The New York Times. Akkor 300 ezer menekültet fogadott be az Egyesült Államok azu Indokínai-félsziget országaiból, Vietnamból, Laoszból és Kambodzsából a vereségét követő négy év alatt. Most aligha lesz képes erre. A Pew Research Center legfrissebb adatai szerint inkább befogadják az amerikaiak a gazdasági-megélhetési menekülteket, mint a háborúból érkezőket. Emellett esztendők óta meg is határozzák, hogy egy év alatt hány menekültet fogadhatnak be. Trump 15 ezerben határozta meg ezt a számot. Biden elnök július végéig mindössze 6300 menekültet engedett be. Mindenesetre most úgy tudni, hogy 65 ezernél lezárták a sorompót. Tizenkét kormányzó – vegyesen, demokrata és republikánus – már jelezte befogadási hajlandóságát. A Fox New tévé Orbán-imádatáról ismert, „paleokonzervatív” televíziós műsorvezető és politikai kommentátor Tucker Carlson szerint akár milliósra növekedhet a menekültek száma: „Először mi szálltuk meg Afganisztánt, most pedig mi leszünk megszállva” – összegezte a helyeztet.  A The New York Times ennek kapcsán sorra vette a menekülthullámokat, és megállapította, hogy Európából a II. világháborút követően 350 ezer menekültet fogadtak be, zömében holokauszt-túlélőket. Dwight D. Eisenhower elnök 1956/57-ben mintegy 40 ezer magyarnak adott lehetőséget az újrakezdéshez. Kennedy elnök alapvetően a kubaiaknak segített.  Az 1980-as években orosz zsidók, évtizeddel később a volt Jugoszláviából érkeztek sokan az Amerikai Egyesült Államokba. Afganisztánból először az orosz csapatok kivonulását követően, 1989 után vándoroltak be. Ám az is kiderült, hogy az idén március végével 21 ezer afgánnak és 53 ezer családtagnak már ki is adták a speciális beutazó vízumot (SIV-t).

Akkor mégis csak elő volt készítve a csapatkivonás? A kétségek ellenére a cikk szerzője, Mirjan Jordan azonban befejezésül leszögezi: az Egyesült Államoknak erkölcsi kötelessége az összes afgán menekült befogadása.

Az orosz nyelvű Lenta portálról tudtuk meg a Szputnyik Belorusz információi alapján, hogy Lukasenka hosszú üzenetben köszöntötte hivatali kollégáját, Áder Jánost meg Orbán Viktort is augusztus 20-a alkalmából, és leszögezte, hogy a magyar és a belorusz keresztény értékrend mindig közös volt, mert mindkét ország családfelfogása egy és ugyanaz. Vissza kell verni a „demokratikus” országokból érkező jogtalan támadásokat és közös harcra szólította fel kollégáit a melegpropaganda és a liberálisok ellen. Orbán Viktornak külön megköszönte, hogy a legnehezebb időszakban kiállt Belorusz mellett.

A Budapesten magyar kormányösztöndíjjal három hónapot töltött amerikai konzervatív gondolkodó, Rod Dreher Orbán keresztény erkölcsét dicsőíti augusztus 20-a alkalmából. Sok politikusnak kellene követnie a példáját, mert Szent István örökébe lépett, rajta kívül még így senki volt képes megtestesíteni azt a keresztény eszmét, amit első királyunk képviselt. Hozzáteszi, hogy Orbán fia, Gáspár minden bizonnyal nagyobb hívő – olvasható az általa alapított The American Conservative folyóiratban.