Május a Lyme-kór hónapja, amikor is a kutatók, a szakorvosok, a betegek és szeretteik a betegség ismertségét igyekeznek növelni. A megelőzésre, a tünetek felismerésére, a diagnózis gyors felállításának és a kezelés minél hamarabbi megkezdésének fontosságára hívják fel a figyelmet. A Lyme-kór általános ismertségének növelése kritikus a betegség terjedésének gátolásában, különösen, hogy az utóbbi időben riasztó statisztikák láttak napvilágot a kullancsfertőzöttségről és a betegség elterjedtségéről. Itthon ez a betegség akár az emberek ötödét is érintheti.
A Lyme-kór kullancsok által terjesztett betegség: a vérszívók a csípéskor a Borrelia burgdorferi baktérium átadásával fertőznek. A kullancsok április–július között, valamint szeptember-októberben a legaktívabbak, de az év bármely szakában találkozhatunk velük. Nemcsak erdőkben és mezőkön, az alacsony növényzetben fordulnak elő, hanem városi parkokban és a kertünkben is, levélkupacokban, farakásokban. A nedves, páradús, meleg környezetet kedvelik, és a növényekről kapaszkodnak át áldozatukra. Pici fekete pontként tűnnek fel, csípésük pedig nem fáj, ami még inkább megnehezíti, hogy észrevegyük őket.
Egy 2022-i tanulmány szerint feltehetően a világ népességének hetede találkozott már a Lyme-kór baktériumával. A fertőzés leggyakoribb területeként Közép-Európát azonosították, ahol minden ötödik ember lehet fertőzött a baktériummal.
A Lyme-kór egyre gyakoribb, ennek pedig több oka is van. Az éghajlat változásaival egyre kiterjedtebb az az idősáv, amelyben elég meleg van ahhoz, hogy a kullancsok aktívak maradjanak. A nagyon hideg téli heteket leszámítva gyakorlatilag bármikor találkozhatunk velük. Szintén a szélsőséges időjárás miatt növekszik az a földrajzi terület is, amin ezek a vérszívók életben tudnak maradni. Az egyre több Lyme-diagnózishoz ugyanakkor hozzájárul az is, hogy mind többen ismerik a betegséget, a tüneteket, és ma már jóval többen, mint akár évtizeddel ezelőtt is, fordulnak orvoshoz – a Lyme-kórra gyanakodván.
Bár a kokárda alakú piros foltot, mint a Lyme-kór jellegzetes tünetét már sokan ismerik, azt már kevesebben tudják, hogy csak az esetek nagyjából harmadában jelentkezik, tehát ha egy kullancscsípést követően nem találunk foltot, még nem jelenti azt, hogy nem fertőződtünk meg. Ráadásul előfordul, hogy a Lyme-folt olyan helyen jelenik meg, ahol nehezebben vesszük észre, például a haj vonalában.
A Lyme-kór tipikus korai tünetei közé tartozik a láz, hidegrázás, fáradtság, ízületi és izomfájdalom, megduzzadt nyirokcsomók és a fejfájás is, amit a köznyelv „nyári influenzának” nevez, bár a láz nem szökik olyan magasra, mint az influenza következtében. Később jelentkezhetnek még súlyosabb fájdalmak, gyulladások, arcbénulás, szívritmuszavar, agyi köd is.
Van, hogy a betegség nem azonnal alakul ki, a csípés után hónapokkal, akár évekkel később is felléphetnek a tünetek, mikor talán már el is felejtettük, hogy kullancs csípett meg minket – már ha egyáltalán tudomást szereztünk róla.
A Lyme-kór azonosítását nehezíti, hogy a tüneteket gyakran kapcsolják más betegségekhez. Fontos, hogy maguk az orvosok is gondoljanak a Lyme-kórra, ha a fertőzésre gyanút adó tünetegyüttessel találkoznak, és a páciensnek Lyme borreliosis-teszt elvégzését javasolják, ha szükségesnek találják.
A diagnózis és a kezelés tolódása, a beteg bizonytalanságban töltött mindennapjai nemcsak egyre súlyosabb mértékű fizikai tüneteket okozhatnak, de a mentális egészségre is súlyos hatással vannak: szorongás, depresszió kialakulásához, illetve a különböző fájdalmak az általános közérzet és így az életminőség nagymértékű romlásához vezethetnek.
A Lyme-kór felismerésének fontosságára és a lehető legmegbízhatóbb laboratóriumi vértesztek szükségességére hívja fel a figyelmet az EuroLyme Európai Bizottság számára benyújtott petíciója is, amiben kiemelten említi a DualDur magyar fejlesztésű Lyme-tesztet; előnye, hogy közvetlen módszerekkel tudja kimutatni a baktérium jelenlétét a vérben.