Macron gyakorlatilag hadüzenetet küldött az Orbán-kormánynak

Macron a jogállam ügyében gyakorlatilag hadüzenetet küldött a nemzeti-tekintélyelvű magyar és lengyel kormánynak, amikor az Európai Parlamentben ismertette a francia EU-elnökség programját – tudósít az osztrák Die Presse. Egyben hatékonyabb eszközöket sürgetett a francia elnök az alapelveket ért támadások elhárítására.

Várhatóan különösen az a bejelentése jár nagy következményekkel, hogy az eddigi tervektől eltérően nem júniusban, hanem márciusban lesz a vita a jogállami eljárásról, ami a lisszaboni szerződés 7. cikkelye alapján folyik Budapest, illetve Varsó ellen. A magyar kormányfő számára különösen kényelmetlen, hogy az EU már a választások előtt miniszteri szinten foglalkozik az üggyel, ráadásul úgy, hogy az előreláthatóan igencsak nagy visszhangot kelt a közvéleményben.

A kérdés ugyanis az, hogy az Orbán- vezette Magyarország tiszteletben tartja-e a demokratikus normákat. Az említett eljárás tavaly gyakorlatilag megrekedt, az Orbán Viktorral világnézetileg egy húron pendülő szlovén vezetés az unió soros elnökeként végképp nem forszírozta a dolgot 2021 második félévében.

Macron viszont azokhoz csatlakozott, akik szerint a folyamat túl lassú és nehézkes, nem lehet megvédeni vele a magyar és a lengyel demokráciát. A politikus párbeszéd útján szeretne előbbre lépni, ám mint mondta, ha ez megfeneklik, akkor tudomásul kell venni, hogy vannak tagországok, amelyek feladják a közös európai tervet, hiszen nem osztják a közös értékeket. A jogállam vége azt jelenti – tette hozzá –, hogy újból felbukkannak a tekintélyuralmi rezsimek.

Nem szabad azonban megengedni, hogy gyökeret verjen a gondolat, ami szerint a jogállam csupán Brüsszel agyszüleménye, és azt csakis az EU védelmezi.

A demokrácia a közös történelem, az eltelt évszázadok forradalmi harcának gyümölcse, közös kincsünk. Nem véletlenül szentelt ekkora figyelmet a témának, a bővítéssel szemben szkeptikus francia közvéleményben ugyanis eleve nagy rémületet kelt, hogy közösségi pénzek autokráciára hajlamos országnak jutnak, jóllehet, ott nincs független igazságszolgáltatás. Azonkívül főként a francia jobboldalon egyre hangosabb a vélemény, hogy jó, amit a magyar és a lengyel kormány csinál, és hogy a nemzeti önmeghatározás nevében járnak el, amikor kétségbe vonják az Európai Bíróság határozatait. Ily módon amikor Macron kiállt a jogállam mellett, egyben ráerősített saját, hetek óta zajló francia elnökválasztási kampányára. Daniel Freund, a német környezetvédők EP-képviselője úgy értékelte, hogy Emmanuel Macron jól beszélt Strasbourgban, de az elsikkadt nála, hogy mi volna a kiút a jogállamisági válságból – tudósít a Frankfurter Rundschau. – Mint Freund mondta: az elnök szenvedélyesen kiállt a demokrácia mellett, de ez nem újdonság az Európai Parlamentben, ott egyébként is gyakran hangzanak el kemény szavak az állam- és kormányfők részéről. A jogállam szolgálatában azonban kevés a határozott szó, azonnali szankciók szükségesek.

A német lap emlékeztet arra, hogy a francia elnök kifejtette: az önkényuralom tér vissza, ha odalesz a jogállamiság, a részletekbe azonban nem ment bele. Ám Magyar- és Lengyelország már évek óta csörtézik a Bizottsággal az alapértékek ügyében. A két kormánynak azt vetik a szemére, hogy megrendszabályozza a bírákat, a sajtót és a civil szervezeteket.

Deutsch Tamás úgy reagált a francia államfő kiállására, hogy az valójában politikai zsarolással ér fel, amivel a fideszes EP-képviselő Orbán Viktor véleményét visszhangozta – írja a  Libération. Szerinte nem lehet mindenkit beengedni egy országba, mint ahogy az sem járja, hogy más kormányokra nyomást gyakoroljanak, éspedig azért, hogy azok is elkövessék a többiek hibáját.

Beata Szydło EP-képviselő, volt lengyel miniszterelnök, Jarosław Kaczyński bizalmasa pedig azt fejtegette, hogy nagyon fontos az egységben a sokszínűség, vagyis úgy igyekezett megvédeni az autoriter varsói politikát, hogy szerinte csupán „egy másik irányvonalról” van szó. Azaz mind Lengyel-, mind Magyarország jogállam, a két kormány szava ugyanannyit nyom a latban, mint Berliné vagy Párizsé.

Az antiszemitizmus nem csupán a totaliáriánus rezsimekben virágzik, hanem demokráciákban is, elég csupán az orbáni Magyarországra gondolni. Hiszen amikor a politikus kijelenti, hogy Soros György rátette a kezét a gazdaságra és társadalomra, akkor ugyanazt az eszközt veszi igénybe, mint a szélsőjobb, amikor az Izraelről beszél. Ezt a nagy tekintélyű amerikai történész Deborah Lipstadt hangsúlyozta a Süddeutsche Zeitungnak adott nyilatkozatban. A 74 éves szakértő, a washingtoni Holokauszt Múzeum tanácsadója, aki tudományos pályafutását a vészkorszak tanulmányozásának szentelte, kiemelte, hogy a zsidóellenesség formája változhat az idők során, de a lényeg ugyanaz az összeesküvés-elmélet, vagyis: a zsidók a háttérben szervezkednek és ártani akarnak a társadalomnak. És mindig előkerül, amikor egy ország bajba kerül, és teljesen mindegy, hogy a covid–19 vagy gazdasági okok miatt.

Felvetődik ugyanis, hogy ki tehet mindenről, és a zsidók ilyenkor mindig kéznél vannak. Az antiszemitizmus egyébként nagyon hasonlít a más kisebbségekkel szembeni előítéletekre, legyen szó a feketékről, mohamedánokról vagy melegekről. Viszont abban különleges, hogy a politikai spektrum minden szegmensében megjelenik, tehát a baloldalon és középen is.

Az elemző, akit Joe Biden az ősszel az antiszemitizmus elleni megbízottnak jelölt, ugyanakkor riasztónak tartja, hogy Európában zsidó intézmények kénytelenek a legrosszabbra felkészülni és különleges biztonsági intézkedésekre szorulnak. Lipstadt szólt arról, hogy a holokausztot sokféleképpen lehet értelmezni, ám egy dolog ki van zárva: az, hogy bárki megváltoztassa a történelmi igazságot, hogy külön bejáratú tények álljanak a rendelkezésére. Mit lehet tenni az antiszemitizmus ellen? A kérdésre a válasz: fel kell hívni rá a figyelmet, nem szabad félni a megtárgyalásától. Merthogy még jóakaratú emberek is a fogságába kerülhetnek, de úgy, hogy maguk észre sem veszik. Sokan gondolják, hogy a zsidóknak jól megy a soruk, túlélték a soát. De továbbra is itt van az aggasztó antiszemitizmus, amihez a texasi túszejtőakció a legújabb adalék.

A Yahoo/AP foglalkozik a ténnyel: lejárt a Lengyelországnak szabott határidő a turówi lignitbánya bezárására, ám a varsói kormány nem hajlandó eleget tenni az Európai Bíróság döntésének, az Európai Bizottság elindította a folyamatot, hogy eldöntse, melyik támogatási alapból vonja le a kiszabott, napi félmillió eurós büntetést. Az első szakaszban 15 millió eurót, plusz 30 ezer euró kamatot kívánnak behajtani. Ha megvan a forrás, akkor megy az értesítés a PiS-nek, aminek 10 munkanapja van a reagálásra. Utána viszont már ugrik a pénz, noha Mateusz Morawiecki kormánya jelen állás szerint úgy véli, az EUB nem sújthatja büntetéssel az országot.

A lengyel alkotmánybíróság a jövő hétfőre halasztotta az ülést arról, van-e joga az Európai Emberi Jogi Bíróságnak beleszólnia a lengyel bírók kinevezésébe – tudósít a Reuters. A vita azzal fenyeget, hogy még tovább rontja az Európai Unió és a Morawiecki-kormány viszonyát. Bírálók szerint a PiS lábbal tapos a demokratikus jogokon és a politika ellenőrzése alá igyekszik vonni az igazságszolgáltatást. Az Európa Tanács alá tartozó strasbourgi testület előtt több tucat olyan ügy van, ami lengyel bírók kinevezésével kapcsolatos.

Az EJEB azt már kimondta, hogy törvénysértő a lengyel legfelső bíróság mellett létrehozott fegyelmi kamara működése, és hogy ellentétes a joggal, ha úgy bocsátanak el bírókat, hogy azok nem fellebbezhetnek. Lengyelország azonban ezt a döntést is figyelmen kívül hagyta, ahogyan sok másikat is, mondván, hogy az EU politikai okokból próbál belügyeibe beleavatkozni. Az alkotmánybíróság amúgy a jövő hónapban tárgyalja, hogy az Európai Bíróság jogosult-e átmeneti intézkedéseket tenni vagy pénzbírságot kivetni Lengyelországra.

A The Washington Post vezércikke szerint Joe Biden első évét egyaránt jellemzik sikerek és szertefoszlott remények, a politikus azonban még mentheti elnökségét az egyre jobban nyomuló Donald Trumppal szemben, csak ehhez újra neki kell futnia a feladatnak. Az persze egyértelmű, hogy az amerikaiaknak hálásaknak kell lenniük minden percért, amíg ő irányítja az országot és nem elődje, valamint annak „pancser” csapata.

Csak elképzelni lehet, milyen állapotban lenne az Egyesült Államok, ha továbbra is az előző elnök osztaná az észt járványügyben teljesen bizarr javaslataival, és oroszbarát külpolitikát folytatna, miközben Putyin Ukrajna lerohanására készül. Azonkívül a Fehér Ház változatlanul tagadná a klímaváltozást.

Joe Biden helyreállította az elnöki hivatal tekintélyét, mert sosem hazudott és nem élt vissza hatalmával. És fel tud mutatni fontos eredményeket: a lakosság jórésze be van oltva, a mentőcsomagja sokat enyhített a gyerekszegénységen. Már látszanak az infrastruktúra fejlesztésére előirányzott egymilliárd dollár eredményei. Ám közben rekordszámban fertőz az omikron, a foglalkoztatottság számai ingadoznak, nő az infláció és zátonyra futott a szenátusban az újabb, kétmilliárdos segélyalap terve. Azonkívül az elnök mérlegét terheli több hiba is, az afgán kivonulással az élen. Továbbá túlfűtötte a várakozásokat, hogy mit tud majd elérni a törvényhozásban még a csekély demokrata többség birtokában is. Csalódást okozott a választójog reformja kapcsán is. És jobban felkészülhetett volna a ragály újabb hullámára. Bidennek az elnöksége második évében inkább gyakorlati kérdésekre kell helyeznie a hangsúlyt. A demokráciával szemben a legnagyobb fenyegetés, hogy legközelebb tisztségviselők kétségbe vonják a választás eredményét, miután egy sor konzervatív jelölt elfogadta Trump mantráját arról, hogy Biden csalással lett elnök. Itt szorgalmaznia kell a tisztázó vitákat. Továbbá: meg kell nehezítenie, hogy a kisebbség a szenátusban használhassa az obstrukció intézményét, mert az már mindennapos. Van esélye a sikerre, ha olyan pragmatikus lesz, mint egykor szenátorként volt.

Miközben Ausztriában éppen felszámolnak egy jachtkikötőt a Fertő ottani részén, aközben Magyarország egy vadonatújat létesít a saját partszakaszán folyó hatalmas idegenforgalmi beruházás keretében – írja a Kurier. Az új pályázati határidő holnap jár le és az Greenpeace arra szólított fel 15 osztrák építőipari céget, hogy ne jelentkezzen. Úgy tudni, hogy egyedül a (Magyarországon különösen érdekelt – a szerk.) Strabag nem hallgat a kérésre. Ugyanakkor a másik oldalon, Breitenbrunnban/Fertőszéleskúton hároméves jogi csatározás után lebontják a helyi jachtegyesület építményeit, mert 50 év után lejárt a bérleti szerződése és a terület gazdája, a tartomány legnagyobb földbirtokosának számító Esterházy-alapítvány azt szeretné, ha helyreállítanák a természetes állapotokat és bővítenék a strandot.

Végül egyébként a pénz döntött, mert a bontás elhalasztására a tulajdonosoknak rövid időn belül 725 ezer euró pénzügyi biztosítékot kellett volna letenniük, ennek a harmadát azonnal, így feladták a küzdelmet.