Tegnap délután maga az alapinformáció már végighömpölygött ugyan a hírfolyamon, de érdemes rögzíteni, hogy a nemzetközi média is felfigyelt a spanyol kormány döntésére, ami szerint Madrid nem járul hozzá a Talgo vonatgyártó vállalat magyar kézbe adásához, mégpedig – és ez az igazán fontos elem ­– nemzetbiztonsági kockázatok miatt.

A bécsi Die Presse az APA osztrák, illetve a Reuters brit hírügynökség beszámolója alapján írt arról, hogy a spanyol gazdasági minisztérium a nemzetbiztonságot és a közrendet fenyegető veszélyt jelölte meg az elutasítás indokaként, és ezzel meghiúsult a Talgo átvételére tett 619 millió eurós átvételi ajánlat a részben magyar állami tulajdonban levő Ganz-Mávag által. Médiabeszámolók szerint – olvasható a Die Presse cikkében – a madridi kormány aggályait az táplálja, hogy Orbán Viktor jelenlegi magyar miniszterelnök túlságosan közel áll Oroszországhoz, a Talgo konszern pedig hozzáfér a spanyol vasúti hálózattal kapcsolatos érzékeny információkhoz, amik a nemzetbiztonságot is érintik. A madridi kormány döntése nyomán a spanyol értékpapír-felügyelet átmenetileg kivonta a forgalomból a Talgo részvényeit.

A vonatgyártó cég kapacitásgondokkal küzd. Összesen több mint 4000 millió euró értékű megrendelésnek kellene eleget tennie. A legnagyobb egyedi tétel a német vasút 1400 millió eurós rendelése a távolsági közlekedést szolgáló 56 vonatszerelvényre. A Ganz-Mávag már márciusban megtette a maga hivatalos átvételi ajánlatát, és a spanyol média attól fogva élénken találgatta, milyen alternatívák jöhetnének szóba.

Most az orosz–ukrán háborúról. Drámai hangvételű kelet-ukrajnai helyszíni riportban számol be a svájci Neue Zürcher Zeitung arról, hogy az oroszok már csak tíz kilométerre vannak Pokrovszktól, a Donbasz térség stratégiai jelentőségű városától. Az orosz előrenyomulás folytatódik, és ha elesik ez a település, akkor az ukrán védelmi vonalak hosszú szakaszon összeomolhatnak – írja a zürichi lap. A beszámoló szerint a helyi lakosok felettébb bizonytalanok, hogy meneküljenek-e, vagy maradjanak. A tudósítás kitér arra, hogy kifejezetten csak a felderítést illetően nem rossz az ukránok felszereltsége: megfigyelődrónjaik 700 méter magasból, Pokrovszktól 20 kilométerre keletre, tehát mélyen bent az orosz vonalak mögött éjjellátó kamerájukkal minden mozgást képesek érzékelni, azt tehát elég jól tudják, hol készül, honnan várható az újabb roham.

Baj azzal van, hogy az ukrán város védőinek nincs elég lőszerük, és nem tudnak csapást mérni a frontvonal mögötti orosz állásokra. Amióta augusztus elején Ukrajna behatolt az oroszországi Kurszk régióba, a Donbaszban harcoló ukránok készletei még szűkösebbek. Az oroszok pedig Avgyijivka februári bevétele óta gyorsabban haladnak előre.

A Der Spiegel részletekbe menően számol be arról, hogy a halálos kimenetelű solingeni késes támadás után számos szélsőjobboldali megnyilvánulásra került sor a városban a magát „Solingeni Ellenállásnak” nevező szerveződés által meghirdetett tüntetésen.

Zömmel fekete öltözéket viselő demonstrálók vonultak végig a belvároson, hat gépkocsi kíséretében. A résztvevők számát a rendőrség mintegy 120-ra tette, helyszíni megfigyelők viszont inkább 250 főről tettek említést. Volt, aki náci karlendítéssel hívta fel magára a figyelmet. A rendőrök kötelezték az illetőt a helyszín elhagyására, valamint több személy ellen tettek feljelentést. A megafonos szervezők egyebek közt azt hangoztatták, hogy a multikulti kísérlet kudarcba fulladt, és hogy vér tapad a politika kezéhez. A megmozdulás több résztvevője rászeg volt, néhányan botrányt keltő ruházatot viseltek. Egy pólón a Harmadik Út elnevezésű szélsőjobboldali párt logója volt látható. Feltűnt az Alternatíva Németország számára (rövidítve: AfD) szélsőjobbos párt transzparense is. Egy másik molinón a „remigrációt most!” követelés volt olvasható.

Bár Solingen Németország nyugati peremén fekszik, a három ember életét kioltó és további nyolc személyt megsebesítő, iszlámista motivációjú terrorcselekmény olyan országos felháborodást keltett, hogy minden bizonnyal hatással lesz a vasárnap Németország két keleti tartományában, Szászországban és Türingiában esedékes választások kimenetelére.

A Deutsche Welle, a külföldnek szóló német közmédia-intézmény azt írja, hogy az Alternatíva mindkét tartományban a legerősebb párttá emelkedhet. Eddig is mintegy 30 százalékon állt, de a korlátozóbb bevándorláspolitikát követelő retorikája további szavazatokat hozhat neki.