Bár a három város állandó lakosainak száma csökkent, otthonteremtés céljából mégis népszerű célpontoknak tekinthetők a dunántúli megyeszékhelyek. Közülók is a legdrágább három: Győr, Veszprém és Zalaegerszeg. Aki ezekben a városokban szeretne ingatlant vásárolni, az 592-724 ezer forint közötti átlagos négyezetméterárral számoljon, miáltal az ingatlanszerzésre fordíttandó összeg átlaga 38,9-47,5 millió forint.
Bár az országon belüli migráció kevésbé jellemző a magyarokra, mégis egy jobb lehetőségeket kínáló állás, iskolaválasztás, továbbtanulás, egészségügyi vagy családi okok miatt előfordulhat, hogy egy másik országrészben szeretne letelepedni az érdeklődő.
A legfrissebb statisztikai adatok szerint a népesség 38%-a a keleti országrészben, 32%-a a fővárosban, illetve Pest megyében lakik; az ország teljes lakosságának mindössze a 30%-a él hazánk nyugati felén, a Dunántúlon. A 2022-i népszámlálás adatai szerint a Dunántúl 9 megyeszékhelye közül a legnépesebb Pécs 139 ezer főnek ad otthont. A megyeszékhelyeken mindenütt csökkent a népesség a 2011-es népszámlálás adataihoz képest. A legcsekélyebb, 1,5%-os mértékben a második legnépesebb (127 ezer fő), Győr vesztett állandó lakóiból.
Győr-Moson-Sopron megye székhelye az idén az árak tekintetében is az élre került, ugyanis 724 ezer forintos átlagos négyzetméterárával kiérdemelte a legdrágább nyugat-magyarországi megyeszékhely címet. Győrött a tavalyi értékesítési adatokhoz mérten 47%-kal emelkedett az egy négyzetméterért fizetett átlagos ár, amit a kiváló állapotú és ennek köszönhetően drága ingatlanok iránti nagy kereslet is magyaráz. Ingatlanvásárlásra a településen átlagosan 47,5 millió forintot költöttek a vevők, ingatlanméret tekintetében az élhető, 66 négyzetméter jelenti az átlagot.
A négyzetméterárakat illetően (a Duna House idei tranzakciói szerint) a Balatonhoz közeli Veszprém áll a második helyen a dunántúli megyeszékhelyek között, ott a tavalyi adatokhoz képest 15%-kal, 676 ezer forintra nőtt az átlag. Az otthonteremtés átlagos ára 44,4 millió forint volt, a szintén 66 négyzetméteres ingatlanok esetében. A településen új tulajdonosra talált ingatlanok 85%-a lakás, az értékesített lakások több mint fele, 54%-a téglaépítésű volt.
Zala megye központjában (a tavalyihoz képest 18%-os emelkedés után) 592 ezer forintos átlagos négyzetméteráron lehetett az idén ingatlant vásárolni. A 66 négyzetméteres otthont alapul véve az átlagos ár 38,9 millió forint. Zalaegerszegen ugyancsak a lakások iránt volt a legnagyobb az érdeklődés, 90 százalékban a téglalakásokat adják-veszik.
Győrött, Veszprémben és Zalaegerszegen a legdrágábbak az ingatlanok
Bár a három város állandó lakosainak száma csökkent, otthonteremtés céljából mégis népszerű célpontoknak tekinthetők a dunántúli megyeszékhelyek. Közülók is a legdrágább három: Győr, Veszprém és Zalaegerszeg. Aki ezekben a városokban szeretne ingatlant vásárolni, az 592-724 ezer forint közötti átlagos négyezetméterárral számoljon, miáltal az ingatlanszerzésre fordíttandó összeg átlaga 38,9-47,5 millió forint.
Bár az országon belüli migráció kevésbé jellemző a magyarokra, mégis egy jobb lehetőségeket kínáló állás, iskolaválasztás, továbbtanulás, egészségügyi vagy családi okok miatt előfordulhat, hogy egy másik országrészben szeretne letelepedni az érdeklődő.
A legfrissebb statisztikai adatok szerint a népesség 38%-a a keleti országrészben, 32%-a a fővárosban, illetve Pest megyében lakik; az ország teljes lakosságának mindössze a 30%-a él hazánk nyugati felén, a Dunántúlon. A 2022-i népszámlálás adatai szerint a Dunántúl 9 megyeszékhelye közül a legnépesebb Pécs 139 ezer főnek ad otthont. A megyeszékhelyeken mindenütt csökkent a népesség a 2011-es népszámlálás adataihoz képest. A legcsekélyebb, 1,5%-os mértékben a második legnépesebb (127 ezer fő), Győr vesztett állandó lakóiból.
Győr-Moson-Sopron megye székhelye az idén az árak tekintetében is az élre került, ugyanis 724 ezer forintos átlagos négyzetméterárával kiérdemelte a legdrágább nyugat-magyarországi megyeszékhely címet. Győrött a tavalyi értékesítési adatokhoz mérten 47%-kal emelkedett az egy négyzetméterért fizetett átlagos ár, amit a kiváló állapotú és ennek köszönhetően drága ingatlanok iránti nagy kereslet is magyaráz. Ingatlanvásárlásra a településen átlagosan 47,5 millió forintot költöttek a vevők, ingatlanméret tekintetében az élhető, 66 négyzetméter jelenti az átlagot.
A négyzetméterárakat illetően (a Duna House idei tranzakciói szerint) a Balatonhoz közeli Veszprém áll a második helyen a dunántúli megyeszékhelyek között, ott a tavalyi adatokhoz képest 15%-kal, 676 ezer forintra nőtt az átlag. Az otthonteremtés átlagos ára 44,4 millió forint volt, a szintén 66 négyzetméteres ingatlanok esetében. A településen új tulajdonosra talált ingatlanok 85%-a lakás, az értékesített lakások több mint fele, 54%-a téglaépítésű volt.
Zala megye központjában (a tavalyihoz képest 18%-os emelkedés után) 592 ezer forintos átlagos négyzetméteráron lehetett az idén ingatlant vásárolni. A 66 négyzetméteres otthont alapul véve az átlagos ár 38,9 millió forint. Zalaegerszegen ugyancsak a lakások iránt volt a legnagyobb az érdeklődés, 90 százalékban a téglalakásokat adják-veszik.
