Magyar sajtószabadság? Nőtt a politikai és gazdasági nyomás, öncenzúra: 53 százalék

Ahogyan azt a Mérték az elemzésében közzétette, míg a lakosság véleménye alapvetően változatlan a sajtószabadság és a média működését tekintve, addig az újságírók és a médiamenedzserek véleménye ellentétes irányba változott: az újságírók inkább rosszabbnak látják a média helyzetét, mint 2012-ben, a médiamenedzserek inkább jobbnak.

A közönség az egytől tízes skálán a sajtószabadság állapotát – csakúgy, mint 2012-ben – a közepesnél egy kicsit rosszabbnak (4,6) ítélte meg. Az eltelt egy évben sem a sajtószabadság, sem a politikai és gazdasági nyomásgyakorlás mértékének percepciója nem változott.

A vélemények alakulásának legerősebb magyarázó tényezője ezekben a kérdésekben is a pártpreferencia. A Fidesz szavazói táborának 19%-a értékelte 5-nél rosszabbra a sajtószabadságot, ez az arány az MSZP szavazói között 55% volt. A különbséget a két szavazótábor sajtószabadság-indexének átlagértékei is mutatják, a Fidesz szavazók esetében ez az érték 6,1, az MSZP szavazóinak esetében pedig 4,3 volt.

Lágy cenzúra

A Mérték megvizsgálta, mely szempontok milyen erővel befolyásolják a sajtószabadság megítélését a médiamenedzserek, illetve az újságírók számára. Az újságírók szerint a három legfontosabb feltétel, hogy átlátható legyen az állami reklámpénzek és támogatások elosztása; hogy a médiahatóság ne kizárólag a kormánypárt jelöltjeiből álljon; és hogy a közszereplők szabadon, jogi fenyegetettség nélkül bírálhatók legyenek. (A menedzserek szerint mindezeknél is fontosabb, hogy a pártok és a médiatulajdonosok között ne legyen összefonódás.) Azaz úgy tűnik, az újságírók érzékelik a lágy cenzúra jelenségét – azaz azt, amikor a kormánypártok az állami hirdetéseket baráti médiaszerkesztőségek támogatására használják fel.

Az újságírók a sajtószabadság állapotát közepesnél egy kicsit rosszabbnak látják (4,3), ami 0,5 pontos romlás 2012-höz képest. Az újságírók szerint a gazdasági nyomásgyakorlás mértéke is emelkedett valamelyest, a politikai nyomásgyakorlás mértéke viszont 15 százalékponttal nőtt. 2013-ban már 48%-ra nőtt azok aránya, akik olyan erősnek vélték a politikai nyomást, hogy az már korlátozza a sajtószabadság érvényesülését. A legfontosabb nyomásgyakorlókként sorrendben a tulajdonost, a főszerkesztőt és a felettest nevezték meg, míg a hirdető és a politikus csak utánuk következik. 

Többen alkalmaztak öncenzúrát is, 2012-ben még a válaszadó újságíróknak „csak” 22%-a válaszolta, hogy újságírói munkája során már elhallgatott, vagy elferdített politikai, gazdasági tényt, addig ez az arány 2013-ban már 34% volt. A szerkesztők majdnem kétszer akkora arányban alkalmaznak öncenzúrát, mint az újságírók. Az öncenzúra a nyomtatott sajtóban van jelen leginkább, az ott dolgozó újságírók 53%-a hallgatott el tényeket, hogy valamilyen hátrányos következményt elkerüljön. Az online sajtóban viszont a legkisebb azok aránya, akik öncenzúrát alkalmaznak (27%).

A médiamenedzserek a sajtószabadság állapotát inkább jónak (6,2) értékelik, ami 0,8 pontos emelkedést jelent 2012-höz képest. A menedzserek szerint csökkent a médiára nehezedő politikai és gazdasági nyomásgyakorlás mértéke 2012 óta. 2012-ben a médiamenedzserek 37%-a vélte úgy, hogy a magyarországi médiában akkora a politikai nyomásgyakorlás, hogy az már korlátozza a sajtószabadságot. A 2013-ban megkérdezettek körében viszont „csak” 26% ez az arány. A menedzserek körében a legfontosabb nyomásgyakorló a politikus; a második helyen a tulajdonos áll.

Javuló közmédia?

A Mérték vizsgálta azt is, hogyan változott a válaszadók szerint a sajtószabadsághoz szükséges feltételek állapota. Az újságírók szinte minden feltétel esetében úgy érzik, hogy romlott a helyzet 2012 óta; a leginkább a pártok és médiatulajdonosok összefonódását érezték súlyosbodni, de jelentősen rosszabbodott szerintük az újságírók társadalmi megbecsültsége is. A médiamenedzserek optimistábban látták a helyzetet, és szinte minden kategóriában javulást érzékeltek: a leginkább a médiahatóság működésének kiszámíthatóságát látták javulni, de a közmédia minőségében is javuló tendenciát látnak.

A Mérték vizsgálta a médiaszabályozás megítélését is. Az újságírók több mint háromnegyede szerint nem megfelelő a jelenlegi médiaszabályozás rendszere: úgy vélik, hogy túlszabályozott a média területe, és a jelenleginél kevesebb jogszabályi előírásra lenne szükség. Ugyanakkor az újságíróknak csak kicsivel több mint fele (53%) véli úgy, hogy a médiaszabályozás befolyásolja a munkáját, viszont 30%-uk szerint a szabályozás egyáltalán nem meghatározó.

A menedzserek többsége (46%) szerint túl szigorú a jelenlegi médiaszabályozás, de nem sokkal marad el ettől azoknak a véleménye, akik szerint megfelelő (44%). Úgy tűnik, hogy a szabályozás szigorúsága összefügg a sajtószabadságról alkotott képpel, azok a menedzserek, akik szerint megfelelő a szabályozás az átlag (6,2) felett, 7-re értékelték a sajtószabadság helyzetét, azok viszont akik szerint túl szigorú átlag alattira, 5,2-re.

This entry was posted in Egyéb kategória. Bookmark the permalink.