Már George Clooney (GQ) is Orbán Viktorral példálózik. Még nem voltunk a pandémia kellős közepén, amikor a Midnigth Sky filmet forgattuk – nyilatkozta GQ a youtube csatornának a jövő környezeti katasztrófáiról és félelmeiről szóló film producere, a főszereplője. Amikor a gyűlöletről és a dühről beszélt, akkor hozta fel példaként a brazil Bolsonarót és a magyarok Orbán Viktorát. Kérdés, vajon hová fajul majd ez a düh és gyűlölet 2049-re, amikor a film története is játszódik?
A Bloomberg amerikai hírügynökség a hétvégén szerkesztőségi véleménycikkben fogalmazta meg azt a felháborodását, hogy Magyar- és Lengyelország váltságdíjat követelve túszul ejtette az unió 25 tagját a hétéves költségvetés és a koronavírusra tervezett segélycsomag megvétózásának bejelentésével. Ami azért lenne végzetes, mert egyenként nem tudnának olyan kedvező feltételekkel hitelhez jutni a tagállamok, mint ahogy erre lehetőségük lenne együttes fellépéssel. (Orbán bejelentette ugyan, hogy Budapest már kötvényt bocsátott ki, de azt nem tette hozzá, hogy súlyosan megnöveli ezzel a költségvetés hiányát és az államadósságot – a szerző). A cikk minket és lengyeleket is „gazember országnak” minősítette, amik olyan fausti követeléssel állnak elő, ami nem jelent mást, mint azt, hogy büntetlenül kijátssza az embereket a két vezető a maga populista politikájával.
A szerkesztőség szerint a magyar és a lengyel kormányfő nagy ostobaságot követ el a makacsságával. Hisz’ országaik a legnagyobb nettó haszonélvezői az uniós alapoknak, és hogy ha úgyis azt mondják, hogy meg akarják tartani a jogállami mechanizmust, akkor meg mitől félnek? Miért nem fogadják el mégsem ezt a klauzulát? Hát persze, a populisták nem így működnek…
A Bloomberg szerkesztőségi véleménye szerint nem engedheti meg az EU azt, hogy zsarolják. Inkább írják alá a megegyezést később, mint hogy engedjenek a jogállami normákból.
Kevés lap figyelt fel Orbán pénteki Kossuth rádiós interjújára. A nagy olvasottságú brit üzleti lap, a CityAM-nek szerkesztőinek viszont megütötte a fülét, hogy a magyar kormányfő úgy fogalmazott: lesz végül megegyezés Brüsszel és Budapest között a jogállami mechanizmusban, merthogy általában a tárgyalások így szoktak végződni. Ugyanakkor részletekkel nem szolgált. Az Európai Központi Bank vezetője, Christine Lagarde viszont sürgeti a megállapodást, mert ahogy súlyosbodik a pandémia Európa-szerte, úgy nő a gazdaság csődbe jutásának kockázata. Nincs idő várni az egységes és kedvezményes uniós hitelfelvétellel.
Újabb fegyvervásárlást jelentett be Maróth Sándor, védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos – számol be róla egész sor újság, így például a brit Airforce Technology szaklap meg az Eurasian Times is, miután a nyár végén a magyar kormány az amerikaiakkal 1000 millió dolláros katonai üzletet ütött nyélbe. Most viszont norvég NASAMS rövid és közepes hatótávolságú, föld–levegő légvédelmi rakétarendszere megvásárlásának 2023-ra teljesülő szerződésről szólnak a hírek, amellyel a régi, szovjet rendszert cseréli le hazánk. Ezzel még inkább NATO-kompatibilis védelmi rendszere lesz Magyarországnak és a beruházást a NATO elvárásként megfogalmazott, a GDP 2%-át kitevő katonai hozzájárulási kötelezettség indokolja.
A legtekintélyesebb angol nyelvű kínai közszolgálati tv, a CGTN/CCTV számolt be Szijjártó és kínai partnere újabb telefonos egyeztetéséről, amelyben a kínai fél üdvözli, hogy Magyarország vezető és koordináló szerepet játszik Kína európai kapcsolatainak bővítésében, az úgynevezett 17+1-ek kapcsolatrendszerében. Evégett a kommunikációs stratégiáról is egyeztettek, illetve jelezték, hogy
a kínai–magyar légi folyosónak most minden eddiginél nagyobb szerepe lesz, tekintettel a világjárvány okozta válságra. Ezen érkeznek majd a kínai oltóanyag-szállítmányok is. A cikkből nem derült ki, hogy Budapesten lesz-e a kínai vakcina európai elosztóhelye.