Az Európai Bizottság ma tette közzé a 2017. évi uniós igazságügyi eredménytáblát, mely összehasonlító áttekintést ad az uniós tagállamok igazságügyi rendszereinek hatékonyságáról, minőségéről és függetlenségéről.
Az eddigi kiadásokhoz képest a 2017. évi eredménytábla az igazságügyi rendszerek működésének új aspektusait is vizsgálja, például, hogy a fogyasztók milyen könnyen férhetnek hozzá az igazságszolgáltatáshoz és milyen csatornákat használnak a vállalkozások elleni panaszok benyújtására. Először fordul elő, hogy a pénzmosási bűncselekményekkel kapcsolatos bírósági eljárások hosszát is mutatja.
Az igazságszolgáltatás függetlenségének tagállamonkénti helyzetével kapcsolatosan az idei eredménytábla tartalmaz egy új felmérést, mely arra igyekszik választ találni, hogy a polgárok és a vállalkozások miért érzik úgy, hogy nem független az igazságszolgáltatás, és újfajta adatokat mutat be a bírói függetlenséget védő jogi biztosítékok összefüggésében. A Bizottság ma két Eurobarométer-felmérést is közzétett, ezek a tagállami igazságszolgáltatási rendszerek állampolgárok és vállalkozások által észlelt függetlenségét mérik.
A 2017. évi kiadás legfontosabb megállapításai:
- Rövidebbek lettek a polgári és kereskedelmi bírósági eljárások.
- A fogyasztóvédelem érvényesítése tagállami feladat, az eljárások és a bírósági felülvizsgálatok hossza nagymértékben országfüggő. A fogyasztóvédelmi hatóságok sok fogyasztói problémát közvetlenül oldanak meg, anélkül, hogy bírósághoz kellene fordulni.
- Pénzmosás elleni küzdelem: az adatok nagy eltéréseket mutatnak az eljárás hossza tekintetében, amely pénzmosási bűncselekményeknél kevesebb, mint fél évtől majdnem három évig terjedhet.
- A szegényebb polgárok korlátozottabban férnek az igazságszolgáltatáshoz.
- Az információs és kommunikációs technológiák használata bizonyos országokban továbbra is korlátozott.
- Az igazságszolgáltatás függetlenségét a lakosság a tagállamok több mint két harmadában stabilnak ítéli meg vagy jobbnak, mint tavaly.
Ami a magyarországi adatokat illeti, 2015-ben 100 lakosra átlagosan 9,2 beérkező polgári, kereskedelmi, közigazgatási és egyéb ügy jutott első fokon, ezekből 1,8 volt polgári vagy kereskedelmi peres ügy. Az összes ügytípust tekintve az eljárások átlagos hossza első fokon 59 nap volt. A bírósági döntéshozatal hatékonyságát illetően Magyarország uniós összehasonlításban az elektronikus kommunikáció és a fogyasztóvédelem területén harmadik, a versenyjog területén a tizenharmadik helyen áll az elsőfokú bírósági felülvizsgálati ügyek eldöntésének 2013–15 közötti átlagos hossza szerint.
A pénzmosással összefüggő bírósági ügyek Magyarországon a leghosszadalmasabbak, első fokon átlagosan három évet vesznek igénybe. A bíróságok és az ügyvédek közötti kommunikációban az információs és kommunikációs technológiák az esetek háromnegyedében jelen vannak.
A bíróságokkal kapcsolatos államháztartási összköltségek Magyarországon lakosonként 44 euróra rúgtak 2015-ben; ez a GDP 0,4%-ának felel meg. Százezer lakosra 29 bíró jutott; első fokon 71%-uk, másodfokon 68%-uk, a legfelső bíróságon pedig 48%-uk nő. Az idén a bíróságok és a bírák érzékelt függetlenségét a nyilvánosság 5%-ban nagyon jónak, 43%-ban elég jónak 21%-ban elég rossznak, 7%-ban pedig nagyon rossznak minősítette. (A teljes közlemény itt olvasható.)
- A 2017. évi igazságügyi eredménytábla, teljes jelentés
- Összefoglaló tájékoztató
- Kérdések és válaszok
- Magyarázó jegyzetekkel ellátott ábrák teljes körű számadatokkal
- Eurobarometer felmérés „Az EU nemzeti igazságszolgáltatási rendszereinek a nagyközönség által észlelt függetlenségéről”
- Eurobarometer felmérés „Az EU nemzeti igazságszolgáltatási rendszereinek a vállalkozások által észlelt függetlenségéről”