Miroslav Krleža (1893–1981) a horvát identitásával együtt is sok szállal kötődött Magyarországhoz. Pályafutása a monarchiában, a pécsi hadapródiskolában, majd a budapesti Ludovikán folytatott tanulmányaival indult, akkor tanult meg tökéletesen magyarul is. (Egyébként németül, franciául és oroszul is beszélt, olvasott.) Irodalmi élményei között meghatározó volt Petőfi A kutyák dala, illetve A farkasok dala című két verse, a Nyugat számos alkotója, és különösen Ady Endre, akinek halála után az elsők között írt róla méltató és értő nekrológot. (Ezt a megnyitón Gyurity István színművésztől két nyelven is meghallgatták a jelenlévők.) Politikai nézeteire Jászi Oszkár és a Galilei-kör volt nagy hatással.
A kiállításon a honfoglalásra, Szent István királyra, Hunyadi Mátyásra, az Osztrák-Magyar Monarchiára, a Trianon-jelenségre vagy az 1950-es évekre vonatkozó megállapításai mellett az OSZK gazdag gyűjteményének számos becses darabja is látható. Nagy felbontású képeken tanulmányozható például a Krleža által igen magasra értékelt Vörösmarty-költemény, A vén cigány kéziratos oldala, a monarchia utolsó éveinek hangulatát idéző három képeslap-összeállítás vagy a múlt század 20-as, 30-as éveinek több plakátja is.
És viszont: Krleža irodalmi munkássága, prózája, s különösen drámái sem ismeretlenek Magyarországon. Legismertebb, szinte már klasszikusnak mondható műve a zágrábi patrícius Glembai család történetét feldolgozó ciklus, amely 11 prózai törredéket, és 3 drámát tartalmaz. A Glembay Ltd., az Agónia és a Léda magyar bemutatója is revelációként hatott, amit a kiállított előadásfotók, jelmeztervek, kritikák, plakátok is bizonyítanak. De más műveit is jól fogadta a közönség és az olvasó. A magyar írók által megfogalmazott értékelő mondatok Jászi Oszkár 1922-i naplójegyzetétől kezdve Németh László, Illyés Gyula, Spiró György, Juhász Ferenc és mások reflexióin keresztül Papp Máriónak Tito és Krleža egyik sakkjátszmáját (képek segítségével) elemző írásáig terjednek. Prózájának, lírájának és esszéinek teljes magyar kiadása még várat magára. Mégis, az OSZK tulajdonában lévő, illetve több más magyar- és horvátországi közgyűjteménytől és magánszemélyektől kapott plakátok, fotók, jelmeztervek, Krleža által dedikált kötetek és egyéb érdekességek, a színházi előadások, muzeális filmhíradók, dokumentumfilmek és tv-filmek részleteiből készült összeállítás segítségével valóban élményszerűen lehet bamutatni a hazai közönségnek – a korábban tiszteletbeli magyar írónak is nevezett – magyarul tudó horvát klasszikust. A kiállításhoz az OSZK Színháztörténeti Tára, Plakát- és Kisnyomtatványtára, Kézirattára, Törzsgyűjteménye, valamint a Történeti Interjúk Tára adja az anyagot. Dokumentumok érkeznek az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetből, a Magyar Hadtörténeti Intézet és Múzeum Levéltárából, továbbá Krleža nagy tisztelőkétől, a Vujicsics családtól, az író jó barátja, Vujicsics Sztoján özvegye segítségével. A Horvát Nemzeti Könyvtárral történt megállapodás eredményeként kéziratmásolatok és fotók érkeztek az intézmény kézirattárából, valamint további dokumentumok a Miroslav Krleža nevét viselő zágrábi Lexikográfiai Intézettől.
A megnyitó közönsége Lőkös István professzor értő gondolataival és egy különleges zenei élménnyel is gazdagodott. Ez utóbbin Vujicsics Tihamér megzenésítésében egy pompás Krleža-verset hallottunk a Vujicsics és Söndörgő Együttes néhány tagja, Milosevics Mirko zongorista, Vizeli Balázs prímás, valamint a Mitsztrál Együttes énekese, Török Máté közös előadásában, (aki nem mellesleg a kiállítás arculattervezője és a könyvtár munkatársa). A kiállítás a Várban, az Országos Széchenyi Könyvtár Nemzeti Ereklye kiállítóterében április 30-ig tekinthető meg.
Az OSZK emlékkiállításán túl is lesznek Krležához köthető események a fővárosban. Március 28-án 14 órai kezdettel tudományos emlékülésre és ünnepi műsorra kerül sor a Magyar Természettudományi Múzeumban (Budapest, VIII., Ludovika tér 2–6.), a Horvát Köztársaság Magyarországi Nagykövetsége, és az Országos Horvát Önkormányzat támogatásával. Délután két órakor emléktáblát avatnak az egykori Ludoviceum épületén, majd négy előadásra kerül sor, végül a Pécsi Horvát Színház előadásában a jelenlévők megtekinthetik Miroslav Krleža: Séta halott gyermekkorom sírja felett (1947) című színművét Vidákovics Szláven színpadra állításában, Gyurity István és Lipics Zsolt, valamint a Pécsi Balett táncművészei: Domoszlai Edit, Molnár Zsolt és Szabó Márton közreműködésével.
Ugyancsak ide tartozik, hogy az egykori Ludovika előtt téren, még ebben a félévben tervezik felállítani Miroslav Krleža zágrábi szobrának másolatát, Horvátország ajándékát is.
