Miért van egy számnak saját napja, és miért ünneplik világszerte úgy, mint egy jó barát születésnapját? Az életünk minden területét láthatatlanul szövi át a matematika – erről az idei π-napon magunk is meggyőződhetünk.

Az őrület 1988-ban Larry Shaw fizikustól indult, aki a π-napot körbe-körbe sétálva és pitét fogyasztva ünnepelte (a π-t az angolok „páj”-nak ejtik, akárcsak a közismert süteményt). Az sem véletlen, hogy épp március 14-re esik, hiszen a π első három számjegye épp a 3,14. És bár az ünnepnek Magyarországon egyelőre nincsen hagyománya, az idén ezen a napon mi is valami különlegesre számíthatunk!

A nagy napra készült már e számjegyek alapján komponált szintetizátorszóló, és külön műfaj a π-vers, azaz a piem, ahol minden sor annyi betűből áll, amennyi a π soron következő számjegye. Még olyan ember is akadt, a kínai Lung Chao személyében, aki 67 890 számjegyet tanult meg a π-ből, és csak a felsorolása 24 órát és 4 percet vett el az életéből.

Minek bajlódunk ennyit egy ilyen számmal, ami ráadásul leírhatatlan is, hiszen egy végtelen tizedes tört? A π-nap elsősorban nem ennek a leírhatatlan számnak, hanem a matematikának az ünnepe, és ez évtől kezdve a matematika világnapja. Mielőtt mindenki a matekérettségi rémes emlékére gondolna, ismerjük meg a matematika egy egészen más oldalát!

Holnap, március 14-én jelenik A gondolkodás forradalma című kötet, szerzője Mosóczi András, hazánk egyik népszerű matematikaoktatója weboldalának az alapítója. Írásaiban, előadásaiban és oktatóanyagaiban közérthetően és pontosan mutatja be a matematika izgalmas világát. A matekrajongók épp olyan élvezettel forgathatják, mint azok, akiknek az érettségi kettes is megváltás volt ebből a tárgyból.

A gondolkodás forradalma című könyv ugyanis telis-tele van izgalmas történetekkel, és a laikusok számára is követhetően mutatja be, hogyan szövi át a matematika az egész életünket.

„A matematika egyidős az emberiséggel, és története szétválaszthatatlanul összefonódott az emberiség sorsának fonalával” – írja a szerző. Ez nem is túlzás, hiszen a sumérok matematikai agyagtáblái idősebbek Mózes kőtábláinál, a rajtuk szereplő trigonometrikus kifejezések pedig hamarabb hirdették a matematika törvényeit, mint isten törvényeit, a Tízparancsolat.

Hogyan jutott eszükbe először az embereknek a matematikával bajlódni? Egyáltalán: mi hívta életre ezt a tudományt már akkor, amikor az űrutazás helyett még a kerék számított új technológiának?

Persze, ne higgyük, hogy mindenki eljutott eddig: a könyvből kiderül, még ma is él olyan nép a földön, amelynek tagjai az ujjaikat sem tudják megszámolni…