(Forrás: kurier.at) Az Amnesty International az orosz erők háborús bűnének minősítette a mariupoli színház elleni márciusi légicsapást. A jogvédő szervezet bő három hónapig gyűjtött bizonyítékokat, és most jelentést nyújtott be róla. Ide tartozik még 52 túlélő és tanú vallomása is; közülük 28-an a színházban vagy annak közelében tartózkodtak a március 16-i támadás idején.

„A mariupoli színház elleni támadás az orosz csapatok háborús bűne” – mondta Julia Duchrow, az Amnesty International németországi képviselője. Valószínűleg két 500 kilós bombát dobtak le. A veszélybe került ukrán kikötőváros lakói a színházban kerestek menedéket.

A jelentés szerint az Amnesty International megállapította, hogy a támadásban legalább 12 ember meghalt, és „sokan” súlyosan megsérültek. A bejelentett minimális áldozatszám alacsonyabb a korábbi becsléseknél, mert a támadást megelőző napokban sok ember hagyta el a színházat, és az ott maradók többsége a színház pincéjében vagy az épületnek a támadásoktól érintetlen más részein keresett menedéket. Újságírói becslések és kutatások szerint sok száz civil halhatott meg a színházban.

A stratégiailag fontos tengerparti Mariupol várost az Ukrajna elleni orosz agressziós háború kezdete után hetekig ostromolták, és május közepe óta az orosz hadsereg ellenőrzése alatt áll. Félő, hogy a városban civilek ezrei vesztették életüket a számos orosz légicsapás következtében az ostrom alatt.

Miután Mariupolban kitört a kolera és a vérhas – a polgármester szerint – ezrek fognak meghalni. Ukrajna sürgősen még több támogatást követel a Nyugattól. Vadim Bojcsenko polgármester véleménye: a háború, ami eddig már több mint 20 ezer ember életét követelte, sajnos, további ezrek életét fogja követelni Mariupolban a fertőzések miatt.

A halottakat még nem sikerült eltemetni, a nyílt utcán enyésznek el. Az ivóvíz sok helyütt szennyezett, az egészségügyi berendezések megsemmisültek. Bojcsenko felszólította az ENSZ-t és a Vöröskeresztet, hogy hozzanak létre menekülőfolyosókat, hogy a lakosok elhagyhassák a háború által nagyrészt lerombolt várost.

Brit források szerint Szievjerodonyeckben „intenzív utcai harcok” dúltak az orosz és az ukrán csapatok között. A londoni védelmi minisztérium hírszerzési eredményekre hivatkozva közölte, hogy valószínűleg mindkét oldalon számos az áldozat. Szievjerodonyecket stratégiailag fontosnak tartják. Ha Oroszország meghódítaná a kis ipari várost, az nagy veszteség lenne Ukrajna számára a Donbász védelmére tett kísérletében. 

Az ukránok az eddiginél több nyugati támogatást sürgettek az orosz támadásokkal szemben. „Ez most tüzérségi háború” – mondta Vadim Szkibizkij, az ukrán katonai hírszerző szolgálat helyettes vezetője a The Guardian című brit lapnak. Most már minden azon múlik, mit és mennyit szállít a Nyugat Ukrajnának. Oroszországnak 10-15-ször akkora a tüzérsége, mint Ukrajnának.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy szingapúri nemzetközi biztonsági konferencia küldötteihez intézett videóbeszédében azt mondta, hálás az eddigi támogatásért. – A „világ jövőbeli szabályai” Ukrajna hadszínterein dőlhetnek el. Megismételte azt a figyelmeztetést is, hogy éhínség és élelmiszerválság fenyeget az afrikai és ázsiai országokban, ha Oroszország blokkolja az ukrán gabonaexportot.

Az orosz vezetés „különleges hadműveletről” beszél Ukrajnában. Ukrajna és a nyugati országok viszont azzal vádolják Moszkvát, hogy agressziós háborút vív, amely mára több tízezer emberéletet követelt.