Új környezetvédelmi előírásokat fogadott el az Európai Unió, emiatt várhatóan szénerőművek – köztük a Mátrai Erőmű is – vagy bezárásra, vagy az eddigieknél jóval nagyobb beruházásokra kényszerülnek.

Mindemellett Magyarország is szerepel abban a ma publikált nemzetközi jelentésben, amely szerint a szénenergia túl sok támogatásban részesül. A 2020 utáni új környezetvédelmi előírások és az eltűnő támogatások drasztikusan érinthetik a szénerőművek, így a hazánk szén-dioxid-kibocsátásának 10%-áért felelős Mátrai Erőmű jövőjét is.

Az Európai Unió, minősített többséggel, de igen szoros tagállamok közötti vita és szavazás (65,14% igen, 34,86% nem) után végleg elfogadta azt a referenciadokumentumot, amely a 2020 utáni időszakra meghatározza a nagy tüzelő-berendezésekre vonatkozó új, kötelező szennyezőanyag-kibocsátási szinteket. Az új előírások hazánkban elsősorban az eladás alatt lévő Mátrai Erőmű jelenleg üzemelő lignittüzelésű blokkjait érintik. A Mátrai Erőmű évente több, mint 6 millió tonna szén-dioxidot bocsát ki, amely az ország teljes kibocsátásának több, mint 10%-a. Mindemellett óriási mennyiségű, egészségre káros kén-dioxidot, nitrogén-oxidot, és különösen veszélyes szállóport is bocsát a légkörbe.

Mint általában a szén és lignit-erőművek esetében, a Mátrai Erőmű (és annak új tulajdonosa) számára is elsősorban a kéntelenítés és a nitrogen oxidok leválasztása okoz majd tetemes költségeket. Az erőműnek még sikerült megbirkóznia a 2016. január 1-jén életbe lépett kibocsátási hatérértékekkel, de ez nagyon kevés ahhoz, hogy a most elfogadott, és 2020 után kötelező kibocsátási határértékeket (kén-dioxid 130 mg/Nm3; nitrogén-oxid 175mg/Nm3) akárcsak megközelítse. Az új tulajdonosok 2021-ben vagy bezárják a jelenleg üzemelő lignittüzelésű blokkokat, vagy tetemes beruházást hajtanak végre rajtuk a következő néhány évben, de legkésőbb 2020-ig.

Elkésett vevők

Az új tulajdonosnak éppen azzal lesznek gondjai, ami eddig a vállalat jövedelmezőségét biztosította, azaz a meglévő lignitblokkokkal. A jelenlegi magyar energiapiaci körülmények és villamosenergia-értékesítési árak mellett ezek a blokkok már alig tudják kitermelni az energiatermeléssel kapcsolatos tüzelőanyag-költségeket, valamint a légszennyezés miatti és szén-dioxid-költségeket. A 2015-i eredményekből jól látható, hogy az erőmű óriási összegeket volt kénytelen kiegyenlítő és helyettesítő energia vásárlásra költeni. Az idén januárban az extrém hideg miatt le kellett állítani a lignitblokkokat, ami valószínűleg szintén megnövelte az ilyen irányú kiadásokat. A csaknem ötvenéves működés nyomai a szakszerű karbantartási munkálatok ellenére is egyre markánsabban jelentkeznek az erőmű teljesítményén.

Rosszul felhasznált támogatások a szénágazatban

Egyelőre jócskán hozzájárul a Mátrai Erőmű bevételeihez az is, hogy évek óta a kötelező átvételi rendszer legnagyobb kedvezményezettje, azaz mivel a lignitblokkok a lignit mellett biomasszát is tüzelnek, a vállalat megkapja a megújuló energiaforrásból történő villamosenergia-termelés pénzügyi támogatását.

Ez a támogatás azonban az Európai Unió új, téli klíma és energiacsomagja alapján akár számottevően csökkenhet is 2020 után. Az mindenképpen kérdéses, hogy a biomassza alacsony hatásfokon történő együtt égetése a legrosszabb hatékonyságú fosszilis tüzelőanyaggal, a lignittel, milyen eséllyel pályázik bármilyen megújuló energia alapú pénzügyi támogatásra 2020 után.

Ehhez hasonló példák találhatók abban a friss nemzetközi jelentésben, amelyet az ODI (Overseas Development Institute) független nemzetközi szakértő intézet készített. A jelentés tíz európai uniós országból – köztük Magyarországról is – összegyűjtötte a szénenergia-ágazatnak (szén alapú villamosenergia-ipar és szénbányászat) nyújtott állami támogatásokat, amelynek értéke 6,3 milliárd euró évente. A jelentés 65-féle állami támogatást, eredményeiket, az átláthatóságot, és a támogatások kivezetése céljából tett lépéseket is értékelte.

Magyarországról elsősorban a Vértesi Erőműnek nyújtott támogatásokat (pl. szénfillér) emelté ki, amelyeket a jelentés szerint a vaskos összeg ellenére nem átlátható módon, és nem eredményesen használtak föl.

„A szénenergia-ágazat óriási összegű támogatásokban részesült és részesül jelenleg is. Ezek akkor indokoltak és eredményesek, ha átlátható módon használjá föl őket, és ha nem az átmenetet késleltetik, hanem az átmenetet segítik. Amíg ezek a támogatások felhasználhatók, addig kell hatékonyan hozzájárulniuk egy régió átalakításához. A Mátrai Erőmű kapcsán sem az az ideális cél, hogy meddig lehet még kitolni a jelenlegi lignitblokkok működését, hanem az, hogyan lehet segíteni a régió energetikai, gazdasági és szociális átmenetét avégett, hogy egy helyi munkaerőre épülő megújuló energia központtá alakuljon” – mondta Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország éghajlat-változás és energia-programjának vezetője.

 

A támogatásokról szóló nemzetközi jelentés angolul.

A jelentés Magyarországra vonatkozó része magyarul. nyelven:

Cikkek a témában:

http://wwf.hu/klima_/1/bajban-a-matrai-eromu-jovoje

http://wwf.hu/archivum/2016ev/1/a-matrai-eromu-az-europai-unio-legszennyezobb-szeneromuvei-kozott

http://wwf.hu/archivum/2016ev/1/a-szeneromuvek-nem-fernek-bele