A mai döntés értelmében a Magyar Állam 176 millió forintra rúgó kár- és költségtérítést köteles fizetni annak a kilenc egyháznak, amelyet az alap- és az egyháztörvény bevezetésével kiforgatott a jogaiból. Az egyik egyház (a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség) tekintetében az Emberi Jogok Európai Bírósága a döntést későbbre halasztotta, így ott még további marasztalások lehetségesek. A jogsértést az EJEB már két éve megállapította, most már csak arról döntött, hogy mennyi kártérítést kell ezért fizetnünk. A teljes összegből másfél milliárdot egyezségek keretében, még magától fizetett ki tavaly a kormány, így az EJEB mai ítélete azon egyházakkal kapcsolatos kártérítésről szól, amelyekkel nem sikerült a kormánynak egyezséget kötnie.
A kártérítés összegének megállapításakor az EJEB a 2012. január 1. és 2015. szeptember 15. között eltelt időt vette figyelembe. Mivel a jogsértés megállapítása már 2014-ben véglegessé vált, az azóta eltelt időre vonatkozóan is kártérítést kell fizetni. Sőt, a jogsértés folyamatos, hiszen jelenleg is az inkriminált törvény van hatályban. Mindaddig újabb kártérítésekkel kell tehát számolni, amíg az egyháztörvényt, és vele együtt az alaptörvényt nem módosítja a kormány az európai normáknak megfelelően, amelyek a strasbourgi ítéletben is megjelennek. Az idén tavasszal a TASZ kampányt kezdett avégett, hogy felhívja a figyelmet erre a botrányos helyzetre.
Magyarországnak eddig jó oka volt arra, hogy büszke legyen a lelkiismereti szabadság biztosításában játszott történelmi szerepére. A lelkiismereti szabadság és a vallási türelem törvényét a világon először a tordai országgyűlés hirdette ki 1568-ban, az 1848-i forradalom 12. pontjának negyedik követelése volt a törvény előtti egyenlőség vallási tekintetben. Ezt a követelést másfél évszázad alapvetően jogkiterjesztő fejlődése nyomán végül a rendszerváltás egyháztörvénye gyakorlatilag valóra is váltotta.
„A strasbourgi bíróság mai döntése is arra emlékeztet, hogy a magyar egyházszabályozás az ország szégyene. Mivel a kormányzat láthatóan nem azon igyekszik, hogy stabil és jogszerű állapotot teremtsen, a mi dolgunk, hogy fellépjünk. Arra kérünk minden állampolgárt, hogy írja alá a miniszterelnöknek szóló petíciónkat, követelje az Alaptörvény és az egyháztörvény helyes módosítását!” – mondta el Hegyi Szabolcs a TASZ lelkiismereti-szabadság programvezetője.
A jogfosztott egyházak képviseletét a TASZ nevében dr. Baltay Levente ügyvéd látta el.