Meglepődött-e Rogán?

Meglepte-e Rogán Antalt, hogy a világ legsötétebb gazembereit tartalmazó amerikai szankciós listára került? Mondjuk, mint titkosszolgálati miniszter bizonyára már régen értesült arról, hogy a neve azok közt kering, akiket szankcionálni fognak. Előkelő társaság, az Orbán család egy tekintélyes része ott szerepel a „várólistán”, apja, felesége, lánya, veje például – akik bármikor ilyen sorsra juthatnak.

Ráadásul nyilvános forrásokból is lehetett értesülni arról, hogy efféle esemény előfordulhat. No, de Rogán nemcsak a titkosszolgálatokat felügyeli, hanem a száz- és százmilliárdokat felemésztő állami propaganda is hozzá tartozik. Gondolnám, hogy ha már ott a fenyegetés és van alkalom a propagandakampányra, akkor esetleg még idejében kidolgoztatott valami remek tervet, hogy ha beüt a mennykő, akkor aztán beinduljon a tisztára mosó gépezet. Ehhez képest csak annyira tellett, hogy egy meleg, zsidó nagykövet személyes bosszúja történt. És kész. Azzal még csak meg sem próbálkozott sem a propaganda, sem nyilatkozó kollégái, hogy Rogán Antal ártatlan lenne. Nagy és merész hazugságok korát éljük, de azért úgy látszik, mindennek van határa. Gondolom, a nagy terv az, hogy kicsit hallgat, aztán bizonyára ez is elfelejtődik, mint annyi minden – akár az ő bűnlajstroma is.

És ha már Rogán. Miniszteri fizetése 3,5 millió forint, képviselői valamivel több, mint 1,7. Felelősségteljes munka, nyilván megérdemli a havi 5,2 milliót. (Meg kocsi, meg protokollköltség, ruhapénz – de hát a mi boldogulásunkért küzd nap nap után, ez minden pénzt megér.)

Ráadásul szó sincs arról, hogy ebből az 5,2-ből kellene megélnie, ugyanis egy állítólagos találmányért is elég rendesen kaszál. Az elmúlt éveken 1,3 milliárd forintot, tavaly havi 17 milliót, de volt olyan év, amikor havi 34-et is besöpört. Igazi jó találmány lehet ez. Még akkor is, ahogy a 24.hu cikkből megtudtuk, ez a cég teljes bevételének az egyharmada és nagyságrendekkel több, mint amennyi a cég nyeresége vagy a tulajdonos osztaléka.

Felvetődik, hogy a kiadásoldalon ott áll például egyik korábbi felesége, akinek esetleg gyerektartást, feleségtartást kell fizetni – a részleteket nem tudjuk, de azt igen, hogy a feleség tulajdonos egy olyan honlapot kiadó cégben, amelynek a bevételei állami cégektől, illetve a Fideszhez kötődő cégektől származik. Érdemi tartalma alig-alig akad, így olvasók sem nagyon borzolják a kedélyeket. Ennek ellenére évente milliárdos, jó erős milliárdos osztalékot lehet kikarmolni. Hogy mindezt megtarthatják-e mind, vagy ebből a feltaláló volt férjet is támogatni kell, megint nem tudjuk. Nem is ez az érdekes. Hanem az, hogy mennyire nincs eltitkolva, elsumákolva ez az egész. Ott a találmány, ok biztos ott van. Jelentkezzen az a feltaláló, aki egy gyors ötletből megalkotott valamiért ennyi pénzt lát! Szerintem a legtöbben a tizedéért vagy a századáért is elégedettek lennének. Azt pedig, hogy a sajtóban miként lehet hirdetéshez jutni, felvetni is szégyellem, évente milliárdok, na, persze.

Miközben nyilván el lehetett volna dugni sokkal jobban ezeket az összegeket. De minek? Övék a hatalom, az ügyészség, az adóhatóság, a költségvetés – a mi pénzünkből persze. Mi öntudatosan nyúlunk a közösbe, csak semmi óvatoskodás.

El tudom képzelni, hogy hasonló mentalitással mentek a még sötétebb üzelmek, a letelepedési kötvényekkel, az évtizedes koncessziók kiosztásával, az állami megrendelések elosztásakor, és akkor az amerikai pénzügyminisztériumnak nem is volt olyan nehéz dolga összerakni egy csinos bűnlajstromot.