Megmozdult az ingatlanpiac – érezhető a hőszigetelés az árakban

Két évvel ezelőtt 18 600, az idén 18 300 tranzakciót becsült a Duna House, az eltérés mindössze 1,6 százalék. Az idei adatok egyelőre azt mutatják, hogy visszatért a forgalom a megszokotthoz: egyelőre semmiféle olyan tényező nem látszik, ami felülírhatná a szokásos szezonalitást. A szokatlan márciusi időjárás ellenére a februárinál több vásárló(jelölt) kereste föl az ingatlanirodákat; a keresleti index is visszaemelkedett a januári 74 százalékpontra.

Az idei első negyedév árindexeit jóformán valamennyi vizsgált csoportban a stagnálás jellemzi – mutatja az ingatlanközvetítő elemzése. Az összevont országos lakásárindex a 2012. IV. negyedévi 81 százalékpontos mélyponton stagnált, vagyis a múlt év eleji keresletnövekedés okozta átmeneti áremelkedést követően az azt megelőző tendencia látszik folytatódni. Az összevont országos panelárindex is az előző negyedévben elért 85 ponton folytatódik, ami lényegében a múlt hároméves átlagértéknek felel meg. A téglalakások országos árindexe három negyedévig tartott látványos esése (és a 2012. IV. negyedévi 76 százalékpontos történelmi mélypontja) után az idén 77 pontra emelkedett.

Jó hír lehet, hogy a vidéki panellakások árainak három negyedéve tartó esése megállt, sőt némi emelkedést mutatott az idei első három hónap alapján: a keleti régióban két ponttal 79, nyugaton egy ponttal 72 százalékpontos értékre emelkedett.

A tégla építésű lakások árai szintén enyhe emelkedést mutattak az előző negyedévhez képest, de mind a keleti (82 pont), mind a nyugati (86 pont) országrészben a múlt két, két és fél évre jellemző stagnálás mutatkozik. Az idei első negyedévben csupán a fővárosi árindexek estek, ezek viszont mindkét lakástípus esetében. A panelindex 79 százalékpontra esett, ez szintén a múlt két év átlagértékének tekinthető. A budapesti téglaindex három pontos mínusszal 90 százalékpontra zuhant, ami az egyik leggyengébb értéke ugyan a kategóriának, de még így is a legértékállóbb típus az összes vizsgált közül.

Az első negyedévben vásárolt panellakások esetében az észak-budai régióban keltek el a legmagasabb, 15,4 millió forintos átlagáron. Az egy négyzetméterre jutó átlagár is ott volt a legmagasabb, 253 ezer forint. A pesti belvárosban (ez panel esetében a VIII. kerület) vásároltak a legolcsóbban: négyzetméterenként 140 ezer forintnál kevesebbért. Ám ez még így is magasabb az összes vidéki régiónál, melyek közül 132 e Ft/m2 árral a Nyugat-Dunántúl bizonyult a legdrágábbnak, a legolcsóbb pedig Észak-Magyarország volt 101 ezer forintos négyzetméter-átlagárral.

A tégla építésű lakások átlagában kiegyenlítettek a régiók, jóformán mindenütt 170 ezer Ft/m2 áron cseréltek gazdát. Ennél kicsit drágábban keltek el Dél-Dunántúlon: ott az átlagár 184 ezer Ft-ra rúgott. Egyedül Észak-Magyarország tér el ezektől a nagyságrendektől, hiszen ott csupán 115 ezer forintos négyzetméteráron vásároltak átlagban.

Észak-Budán csaknem a háromszorosáért keltek el a téglalakások: 328 ezer Ft/ m2 a negyedéves átlag. A lakásokért is ott adták a legtöbbet, átlagban 23,8 millió forintot ingatlanonként.

Továbbra is a „jó”, vagy „nagyon jó” állapotú minősítést kapott ingatlanoké volt a főszerep az első negyedévben. Ilyenekre a Dél-Alföldön volt a legnagyobb igény: a megvett lakások 77%-ában. A legkisebb arányt Közép-Dunántúl mutatta a magasabb minőségből, ott 11%-ban felújítandót vettek és 34%-ban közepes, de még lakhatónak mondhatót.

Házak estében az energetikai besorolások jól láthatóan két csoportra oszthatóak, egyrészt külön halmazt alkotnak a B-nél jobbak, melyek az összes egynegyedét adják, másrészt markáns az F-nél rosszabbak aránya, ami az összes ház felére jellemző. Lakások esetén kétharmad volt a D–G közöttieké, és nagyjából minden 5. lakás B- vagy annál jobb értéket ért el. A Budapest–vidék-összehasonlításban egyértelműen látszik: a főváros lakásállománya (a megvásárolt állományé biztosan) rosszabb, mint a vidékié. Ott F-kategóriáig a vidéki állomány erősebb, majd a gyenge G- és az alattiaknál már Budapest vezet.

A Duna House elemzése szerint az eddiginél jóval magasabb árcsökkenéssel kellett szembesülniük a panellakás-eladóknak. Általában 3–4% árcsökkenés után további 3–4% vevői alku az általános, ám az idei első negyedévben mindkét árcsökkentő tényező további 2–4% emelkedést mutatott. A téglalakások esetében Közép-Magyarországon volt a legmagasabb az árcsökkentés (összesen 15%), családi házak esetében pedig az észak-magyarországiban, ahol az eredetileg elképzelt és a végső ár között 24% különbség lett az átlagos.