Az EP-képviselők megkezdték a Parlament alelnökeinek megválasztását az új jogalkotási ciklusra, az első fordulóban 11 alelnököt választottak meg. Titkos, papír alapú szavazáson az első fordulóban 11 alelnököt választottak meg az EP-képviselők. A szavazás első fordulójának eredménye
Szavazó képviselők: 701. Üres vagy érvénytelen szavazat: 36. Érvényes szavazat: 665. A megválasztáshoz a leadott szavazatok abszolút többsége (333) szükséges. Az alábbiakban az újonnan (abszolút többséggel) megválasztott alelnökök a megválasztásuk sorrendjében: Sabine Verheyen (EPP, Németország) – 604; Ewa Kopacz (EPP, Lengyelország) – 572; Esteban González Pons (EPP, Spanyolország) – 478; Katarina Barley (S&D, Németország) – 450; Pina Picierno (S&D, Olaszország) – 405; Victor Negrescu (S&D, Románia) – 394; Martin Hojsík (Renew, Szlovákia) – 393; Christel Schaldemose (S&D, Dánia) – 378; Javi López (S&D, Spanyolország) – 377; Sophie Wilmès (Renew, Belgium) – 371; Nicolae Ştefănuță (Zöldek/EFA, Románia) – 347.
A további jelöltekre leadott szavazatok. Antonella Sberna (ECR, Olaszország) – 323; Roberts Zīle (ECR, Lettország) – 306; Younous Omarjee (A Baloldal, Franciaország) – 272; Klara Dostalova (Patrióták, Csehország) – 214; Fabrice Leggeri (Patrióták, Franciaország) – 209; Ewa Zajączkowska-Hernik (ESN, Lengyelország) – 102
A folyamat a fennmaradó három alelnök megválasztásával folytatódik. Az egyes sikeres jelöltekre leadott szavazatok száma és az a szavazási forduló, amelyben megválasztották őket, határozza meg a sorrendjüket. Az alábbiakban az eljárás részletes leírását találja, beleértve az egyes fordulók szavazási eredményeit is. A Parlament öt quaestorát ma választják meg.
Az alelnökök és a quaestorok szerepe
A 14 alelnök és az öt quaestor az elnökkel együtt alkotja a Parlament Elnökségét. Az Elnökség határozza meg a Parlament zavartalan működésének szabályait. Egyéb feladatai közé tartozik a Parlament előzetes költségvetési tervezetének elkészítése, valamint az adminisztratív, személyzeti és szervezeti kérdésekről való döntéshozatal. Az egyes alelnökök vagy quaestorok portfóliója az Elnökségen belüli konkrét feladatköreiket foglalja magában. Ezeket az elnök osztja ki. Az Elnökségben betöltött szerepükön kívül az alelnökök helyettesíthetik az elnököt, többek között a plenáris viták vezetésében és szükség esetén a Parlament képviseletében ünnepségeken vagy eseményeken. A quaestorok a képviselőket közvetlenül érintő adminisztratív ügyekkel foglalkoznak, és tanácsadói minőségben tagjai az Elnökségnek. Az Elnökség tagjainak megválasztásakor a képviselőcsoportok arra törekednek, hogy az alelnökök és a quaestorok nagyjából tükrözzék a képviselőcsoportok méretét.
Választási szabályok
Az Elnökség tagjainak megválasztását a Parlament eljárási szabályzata határozza meg. Az elnök megválasztásához hasonlóan az elnöki posztra vagy egy képviselőcsoport, vagy az alacsony küszöböt (a képviselők 1/20 része) elérő EP-képviselők csoportja tesz jelölést. Az alelnököket egyetlen szavazással, a leadott szavazatok abszolút többségével választják meg. Ha a sikeres jelöltek száma 14-nél kevesebb, a fennmaradó helyekről második szavazást tartanak, ugyanezen feltételek mellett. Ha harmadik szavazásra van szükség, az egyszerű többség is elegendő.
Az alelnökök sorrendjét a megválasztásuk sorrendje, szavazategyenlőség esetén pedig az életkoruk határozza meg. Ha közfelkiáltással választják meg őket, akkor titkos szavazás dönt a sorrendről. A quaestorok megválasztása az alelnökök megválasztásával megegyező eljárás szerint történik.
