Miről beszélünk? Arról, hogy a mai hollandiai választások nagy kérdése az, milyen tömegtámogatást képes maga mögött felmutatni az unióellenes, idegeneket elutasító, muszlimgyűlölő, szélsőjobboldali populista Geert Wilders Szabadságpártja. Wilders népszerűsége vetekszik Mark Rutte jobboldali liberális kormányfő népszerűségével. Esélylatolgató cikkeikben az európai lapok felhívják a figyelmet arra, hogy a teljesen arányos holland választási rendszerben a pártok az elért szavazataránynak pontosan megfelelő számú képviselői mandátumot kapnak, és ez sokpárti parlamentet eredményez. Sem Rutte, sem Wilders nem számíthat húsz százalék fölötti eredményre, tehát mindenképpen koalíciós kormány lesz Hollandiában, és minden eddigi jel szerint a liberálisok koalíciókötési képessége összehasonlíthatatlanul magasabb, mint a nacionalista bezárkózást hirdetőké.
Így hát – miként az például a tekintélyes, konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitungban olvasható – nem kell félni Wilders kormányra kerülésétől. Azt viszont már nem tartják elképzelhetetlennek az elemzők, hogy – miként tavaly kétszer is, a brexit-népszavazás és az amerikai elnökválasztás kérdésében – felsülnek a közvélemény-kutatók, és kiderül, hogy a hagyományos politikai elit elleni indulatok a vártnál jóval magasabb százalékot eredményeznek Wilders pártjának esetében. Egy ilyen fejlemény jelentősen ösztönözhetné a szélsőséges erőket a májusban elnökválasztást tartó Franciaországban, illetve a szeptemberi Bundestag-választásra készülő Németországban is. A Frankfurter Allgemeine által megszólaltatott szakértő különösen a franciák miatt aggódik: úgy látja, hogy a Nemzeti Front elnökének, Marine Le Pennek a sikere katasztrofális következményekkel járna az euróra és Európára nézve.
A holland választások nem csupán az európai sajtót foglalkoztatják, hanem például a The Washington Post is terjedelmes cikkben mutatja be a Hollandiában élő, megnövekedett létszámú muszlim bevándorló közösségek életét, beilleszkedési gondjait, a holland társadalom szerkezeti átalakulását, és a hagyományosan erősen liberális holland közgondolkodás jobbra tolódását, a „Viseld jól magad, vagy tűnj innen!” szemléletét.
A külföldi lapok – illetve azok internetes oldalai – egyébként ma sem maradnak magyar téma nélkül. Az osztrák Der Standard, a német Handelsblatt – és néhány más újság – ismerteti például, hogy a strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bíróság elmarasztalta Magyarországot menekültekkel való bánásmód, nevezetesen jogellenes bebörtönzésük miatt.
A Handelsblatt is 
közöl egy olyan írást, amely több más, úgymond keleti uniós ország lakosaival együtt a magyarokat is érinti. Jens Spahn, a német pénzügyminisztérium kereszténydemokrata államtitkára a cikk szerint szemrehányást tesz a koalíciós partner szociáldemokratáknak, mert azok – korábbi állásfoglalásuk ellenére – nem támogatják egyértelműen azt a tervet, hogy korlátozzák Németországban a más uniós állampolgároknak fizetett családi pótlékot. A korlátozás lényege abban állna, azok után a gyerekek után, akik nem tartózkodnak tartósan Németországban, nem a németországi összeget fizetnék, hanem annál kevesebbet, annak függvényében, hogy milyenek az árviszonyok a gyermek tartózkodásának az országában.